A mai napon megengedtem magamnak egy kis pihenést, a vizsgákat elkezdtem bedarálni szerencsére, eddig az összes amin részt vettem sikerült! :D Így már csak a 3 beadandó és 1 szóbeli van hátra de a héten is kettővel kevesebb lesz és aztán pápá, vizsgidőszak és neki ülhetek azoknak a dolgoknak, amik jobban érdekelnek.
Késő este folytatom megyek fotózni táncórát. :3
Hazaértem fél tízre, ágyba bújtam gyorsan jobban elfáradtam, mint gondoltam, de nem baj segítettem ott, ahol szükség volt rám. Fotóztam is készítettem snitteket, meglátjuk mire lesz elég, meg hogy mire tudom majd felhasználni. Nem tudtam túl sok beállított dolgot fotózni, csak gyors spontán pillanat képeket, és sokat kell még tanuljak, mert nem ment olyan simán mint szerettem volna plusz kép stabilizátor nélkul megintcsak nehéz plusz vakut nem is használtam, mert nem szeretem.... Pedig lehet nem ártott volna, de mostmár teljesen mindegy, ebből a szempontból.
A holnapi vizsgára nem készültem, de nem baj, meglátjuk mennyire készültem fel belül, erre a megmérettetésre... Nem aggódom miatta különösebben miatta, lesz ami lesz. Félig már alszom a táblagéppel a kezemben, amiről írom ezeket a friss sorokat. Hamarosan már alukálni fogok és a kezem végre megpihen a mai munka után. Plusz szegény fényképezőmet, leejtettem a földre életében először puffant a földön... Kicsit ciki is folt meg valahol nekem fájt, holott úgy vigyázok rá, mintha nem a sajátom volna.... De előfordul az ilyesmi, bár remélem, hog sohatöbbé nem fog.
Hazaértem fél tízre, ágyba bújtam gyorsan jobban elfáradtam, mint gondoltam, de nem baj segítettem ott, ahol szükség volt rám. Fotóztam is készítettem snitteket, meglátjuk mire lesz elég, meg hogy mire tudom majd felhasználni. Nem tudtam túl sok beállított dolgot fotózni, csak gyors spontán pillanat képeket, és sokat kell még tanuljak, mert nem ment olyan simán mint szerettem volna plusz kép stabilizátor nélkul megintcsak nehéz plusz vakut nem is használtam, mert nem szeretem.... Pedig lehet nem ártott volna, de mostmár teljesen mindegy, ebből a szempontból.
A holnapi vizsgára nem készültem, de nem baj, meglátjuk mennyire készültem fel belül, erre a megmérettetésre... Nem aggódom miatta különösebben miatta, lesz ami lesz. Félig már alszom a táblagéppel a kezemben, amiről írom ezeket a friss sorokat. Hamarosan már alukálni fogok és a kezem végre megpihen a mai munka után. Plusz szegény fényképezőmet, leejtettem a földre életében először puffant a földön... Kicsit ciki is folt meg valahol nekem fájt, holott úgy vigyázok rá, mintha nem a sajátom volna.... De előfordul az ilyesmi, bár remélem, hog sohatöbbé nem fog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése