2016. február 18.

Február 18.

A sok kérdés közül az Egyetlen legnagyobb kérdés van bennem:
Szeret-e még engem, úgy ahogyan akkor szeretett?
Én Az Istenem kezébe adtam magam, hozza el nekem ő a választ.
Nem tudom, mit gondoljak már.

2016. február 3.

34. nap: Feb. 3.

Nem régen keltem fel, nagyon nem érzem magam jól. Reggel még próbáltam kicsit aludni, de szabályosan, valaki folyamatosan annyira erősen gondolt rám, hogy képtelen voltam pihenni, csak hánykolódtam az ágyban. Gyenge vagyok, és gyanúsan nem jól érzem magam, szóval a mai napi tekerést nem akarom megkockáztatni, hogy beteg legyek. PLusz ma sokkal fosabb idő van, mint tegnap volt, mert most egy hűvös, nedves és nyálkás idő van, pont ezt nem szeretem annyira.

Ja egyébként próbáltam tegnap is beszélgetni a környezetemben emberekkel, de annyira nem megy hogy úgy döntöttem, én már inkább senkinek sem írok semmiért. Leszarom a szociális létezést, egyszerűen én beszélgetnék, de senki sem akar. Érzem, úgy hogy inkább befogom a kicsi számat, magamra terítem a láthatatlanná tevő köpenyemet és már itt sem vagyok. A blog továbbra is menedék számomra, az életem pedig egy tök felesleges dolog, mert mindig a végén egyedül maradok. :) A szerelem is megtalál nagy kegyesen és ritkán, vagy legalábbis azt hiszem és végül amikor már mindenem a másé, hoz egy olyan élethelyzetet, amit nem tudok hova tenni és fájdalmak között ott hagy egyedül. Szóval ha az ég tényleg ezt akarja, akkor BE IT! Gyerekkorom óta mindig ez van velem, igyekszem felnőni és elfogadni, hogy a boldogságot meg kell találjam a magányban és önmagamban. Nem kell, hogy velem örüljenek, nem kell a részvét sem egyéb. Csalódott vagyok, hmm talán kicsit, szomorú vagyok? Nem. Csak szimplán I DON'T CARE állapotba jutottam... mindennel kapcsolatban.

No mindegy, vissza az olvasáshoz. Webcomicokat olvasok, a legjobb időtöltésem.

2016. február 2.

33. nap: Feb. 2.

Most értem haza, elfáradtam huh. Biciklis túráztam kicsit a környéken és azon is túl, a térkép szerkesztővel birkóztam sokat, hogy meg tudjam csinálni a nagy térképet, hogy merre kacsáztam az új kis szerzeménnyel. De egyenlőre még nem sikerült... szóval csak annyit tudok mondani, hogy 3 nagyobb megállóval és kb. 3 óra alatt tekertem kényelmesen 16,4 kilométert, vegyes terepeken, volt benne emelkedő, lejtő, sík, murvás is. Szóval mindig máshol kellett dolgoztassam a kis lábaimat. Nem gondoltam volna, hogy második alkalommal majdnem a 3x-osát fogom letekerni a tegnapi napnak... :"D Hajt belül valami nagyon, de ennek csak örülök. Legalább addig sem itthon vagyok! Mára még hátra van egy kevés súlyzózás, munka keresés és valami kis kézműves chilloutnak...

Tegnap este még pár sort beszéltem a hugommal és azt tanácsolta, hogy merjek élni, tervezzem a jövőmet és úgy éljek, hogy ne bánjak meg semmit sem. És a párkapcsolati dolgokkal kapcsolatban meg csak annyit fűzött hozzá, ha a másik fél benne akar lenni az életedben, nem kérdés, hogy dolgozni fog érte, hogy benne legyen! Nem hittem volna hogy egyszer kettőnk közül ő lesz a bölcsebb. :3 Szóval megfogadtam ezeket és ennek fényében keltem ma is és az elkövetkező években így fogok, neki van igaza. :) 

*Elmászik enni*


2016. február 1.

32. nap: Feb. 1.

Megvettem az új szerelmetes szabadidős tevékenységemet, egy gyönyörű méregzöld nagy 26'-os biciklit! :3 Annyira jó érzés volt évek után újra felszállni erre a csodás találmányra és végig száguldozni a 10 vagy 15 km/órás sebességgel az emberek és autók között, csak tekerni a métereket! :3 Van pár apróság, amit át kell majd nézzek rajta és pár apróság, amit még majd be kell szerezzek hozzá, de attól függetlenül nagyon klassz! :D 

Mindennap minimum napi egy óra tekerés a tervezett, de inkább csak a időjárástól teszem függővé, nyilván szar időben és hidegben nem fogok megbetegedni csak azért, mert én most sportolni akarok, mint egy őrült. Plusz bekészítve itt vannak a súlyzók is hamarosan majd azokat is előveszem egy intenzív 45 perces kis tréningre. Nem lustálkodom tovább, minden rossz érzést és stresszt ezekkel fogok levezetni. :) A mai első hazahozatal eredménye hogy 5,6 kilómétert tekertem... nem mondom hogy 0 hatása volt, azért érzem, hogy ez bemelegítésnek egészen korrekt volt. Bár az öltözékem miatt nem volt kényelmes és a végére eléggé kifáradtam. :( 

Most az ágyban írogatom a blogot, olvasgatok, hamarosan nekiállok majd rajzolni, mert nagy terveim vannak 3D modellezés terén, bár fogy az időm, úgyhogy van kész leszek májusig vagy karácsonyra... ennél többet nem tudok mondani az üggyel kapcsolatban sajnos. :( 

Kifizettem a banknak egy rakat pénzt, és szerencsére már nincsen sok hátra, de nem örülök, hogy még az is fizetni kell plusz ráadásnak ott van, hogy van még 3 hónap Társadalom biztosítás ami megint ilyen kabbe a faszom kategória. Szóval gőzerővel keresem a munkákat, küldözgetem az önéletrajzomat, ahova tudom. Hátha összejön már valami, mert ez így nagyon gázos. Meghát ha felvesznek a fodrász suliba, annak azért lesz költsége egy idő után, nyilván megkell venni eszközöket, munkavégzéshez kiegészítőket stb. Meglátjuk, mit tartogat a sors nekem.

őőő megyek enni :3