Április 30.

Itt a sokat emlegetett jelmezről pár kép, amiket már elkezdtem kitenni a net hálójára. Egy párat majd még retusálni szeretnék, csak nyűgös vagyok meg stb. A játék (dmmd), amiből a karaktert (Koujaku) vettem egy visual novel BL játék volt. Régóta készült ez a jelmez, a mostani 2014-es MondoConon versenyeztettem meg, csak egy nevezésre volt elég, de az is valami! Mert, 150 versenyzővel szemben az is szuper, hogy a legjobb technika kategóriába, kerültem.  ^^

 

Április 29.

Heyho!

Túl vagyok a MondoConon, szép volt jó volt, versenyeztem és nem nyertem, de benne voltam az esélyesek között. Sírni nem fogok érte, más dolog miatt, viszont sokat az utóbbi időben. Egyszerre vagyok hiperérzékeny magammal szemben és másokkal meg érzéketlen, ritka rossz párosítás, de komolyan. Hiányzik a blog, hisztis vagyok, mint egy kamaszlány.... bár ne lennék, tudom rajtam múlik. 

Borzalmasan fáradt vagyok, élet unott és menthetetlenül szenvedek, mindenféle értelemben. A fősulis dolgokat sikeresen idén is eltoltam, az sem biztos, hogy meglesz valaha a diplomám... kételkedem már magamban is. Szóval lehetségben van, hogy passzíváltatom magam egy időre, mert nagyon nem megy. Köszönhetem magamnak a munkahelyemnek, annyira tudtam, hogy így fog lenni, egyszerűen éreztem. Bár annyira nem kell az a diploma, de lehet bánnám, ha nem csinálnám meg, fene tudja. :S

A gépemről továbbra is semmi hír, kezdek róla lemondani teljesen. Rajzolni már nem is tudom mióta nem... talán 2 hónapja lassan, ami nagyon furcsa. Régen fél naponta volt valami, most semmi... lehet annak is annyi. Nem értem mi történik velem, de valami nagy változás van most belül, nem tudom mi lesz belőlem, félek is talán magamtól. És egyre többször veszem észre, hogy időnként mindenkit szeretnék jól megverni, és ebben az a szörnyű, hogy nem tudom hogy azért mert magamat szeretném ezzel büntetni, vagy jutalmazni. Tudom ostobán hangzik. Néha jobb lenne egy medúzának lenni vagy egy kis kavicsnak. :( 

Nem értem magam, nincsen önbizalmam és mégis mindig rám hallgatnak. Ezek szerint, én mindenki életére tudom a tutit, csak a sajátoméra nem? Remek... Erről jut eszembe, kaptam születésnapomra utólag ajándékot és elkezdtem olvasni ezt a könyvet és nem tudom letenni, nem is fogom, hamar kiolvasom. Szép és hasznos gondolatokat kaptam kézírással bele, ami még hangulatosabbá és személyesebbé tette nekem. (SZóval, aki tervez valakinek könyvet adni, írjon bele pár sort, KELL!) Az ajándék másik fele egy gyönyörű kis tollas álomfogó volt, amit nyakban tudok hordani, mert olyan mini! De olyan kis énes lett. :)

Nem tudom írtam e vagy sem, de végre van saját szobám és zöld. És elférek benne és kurvajó és csakazenyém, még nincsen rajta ajtó, meg még pár dolog hiányzik, de szeretem. Nagyon hangulatos.

Elalszom.... megyek nem tudok többet írni, nem látok már és mklnajsdékgw.

Április 23.

Hali!

Nem túl vidám a kedvem, annak ellenére, hogy sok jó dolog történt is velem, most valahogy sokkal több a rossz. Feladok mindent, amibe belekezdtem, úgy érzem annyira szépíteni szeretném a saját valóságomat, hogy az már fájdalmas. Minden, amibe belefogok egy kétbalkezes próbálkozás és a végeredmény is olyan... Legyen szó a rajzaimról vagy bármi egyébről, nagyon elegem van az egész mindenből. A jelmezes dolgokkal is nagy valószínűségekkel is felhagyok és szépen lassan a többi tevékenységemmel is. Semmi értelme, azoknak a dolgoknak amiket szeretek, semmire sem viszem belőlük és már csak több fájdalmat jelentenek, mint örömet. Időnként azt kívánom magamnak, bárcsak elvesztettem volna a kézügyességemet, amikor a kutya megharapott és akkor nem lenne ilyen gondom. Lebénult kézzel nem lehetne semmit sem. Nem értek semmihez, kontár vagyok.... okoskodó idegesítő, nagy arcú, egoista, önimádó majom. Ezmind. Utálom magamat és amiket elkövettem, egy evolúciós zsákutca vagyok, bármerre is indulok el. Nem örülök, hogy a világra jöttem... nem tudok örülni, meghalt az a részem. Már réges - régóta csak egy tévedés vagyok... és ezt már régen is tudták mások, én még csak most ébredek rá. :C

Április 04

Üdv!

Heyho mindenkinek. Kedveskéim, azért nincsen blog, mert nincsen laptopom, szegénykém meghalukált... de most nagyon, egy műtétre lesz szüksége szak szervízben és az sem biztos, hogy menthető. Reményeim szerint, nem fog a kukában landolni.... Nagyon bánatos vagyok miatta, még sok más egyéb dolog miatt is persze, de ez a nagyon-nagyon rossz. Új gépet, meg egyáltalán nem szeretnék venni, pláne nem a win 8-as rendszerrel bírkózni. 

A gépem halálának az oka annyi, hogy eddig is tudtam, hogy problémás szegénykém, az áramot vevő transzformátorjánál, tehát ott ahol a tápot kell rácsatlakoztatni. Az akkumulátorja is lehet, hogy évek óta rossz volt, de rendeltem hozzá egy másikat, ezen a héten meg is érkezett, azonban addigra meg elromlott a gép. A csatlakoztató fej belül eltörött... ergo a gép nem tud felvenni áramot, ami ciki, mert akkor meg be sem kapcsol, így jártunk. Azóta nincsen gépem, nagyon jó mert egy csomó időm lett, nincsen felesleges face, tumblr, meg stuff. Viszont, nagyon rossz, mert még jobban kezdek elszigetelődni és a diploma munkám sem szüli meg saját magát sem így, sem úgy. Nem tudok blogolni. Persze van a hugom gépe, de nem szeretem annyira azt(ezt) a jószágot... nem az én világom, mondjuk úgy, bár ezen futna az Alias 3d modellezős Maya program. ^^

Készülök a jelmezemmel, maár majdnem teljesen készen van, a szobám idén nyáron valószínűleg teljes pompájában készen lesz majd. Úristen mennyi munkám lesz majd vele....-.- De nem baj egyszer csak kell rendesen megcsinűlni, utána már nem kell többet megcsinálni. ^^ Yeyy. Jelmez ügyre visszaugorva, megint versenyezni fogok vele, nem cél a nyerés, hiszen én már az vagyok több értelemben is. Inkább azokat, akik szeretik ezt a karaktert szeretném megmutatni, nekik, hogy nép én így elevenítettem meg. <3 Aztán vagy szeretnek, vagy nem. 

A táblagépemnek ezért örülök, és gondolom, azt hogy jó befektetés volt, most szükséghelyzetben tudom használni, ha kell. Plusz mostanság rákaptam egy játékra.... amiért oda vagyok, hátránya real timeos a játék, de lelkileg meg tölt feltölt, szóval amikor van egy kis szabadjárat az unalmas életemben, akkor go a netre fel és play it. :D

Nem tudom leghamarabb mikor tudok teljes nagyságomban, vagy valamilyen formámban visszatérni ide... mert a suli mellett a munka is ott van és hát minden időmet ha tudom pihenéssel, meg a jelmezemmel töltöm el, bár ebben a hónapban próbáltam és sikerült is időtszakítani azokra akik vevő rám. Érdekes mód működött, örülök, hogy nem kellett előtte időpontot kérni, hogy jó lesz e, csak úgy spontán jössz, aha, jó.  :D Sajnálom, hogy ez van sokszor, nem mintha nem érteném, meg hiszen én is ilyen lehetőségekben vagyok egyenlőre, de majd változik ez ezt az egy kis évet ki kell bírjam, már nem sok van hátra a főiskolából. Bár sokan azt mondják addig jó, amíg főiskolás vagyok.... hát van benne igazság de, én nem állítom ezt.

A héten orvos váltás is történt, mivel már nem lehetek a gyerekorvosomnál, szóval ennyi minden van, a többi majd jön és ennyit tudok írni. Aki bloggerkedik még sok sok bejegyzést nekik, helyettem is, aki olvasó annak remélem, lesz mit olvasnia mindig. ^^ Aki meg úgy gondolja, ahogy eddig is volt lehet írni keresni, elértek maximum kicsit késve válaszolok... de általában hamar visszaüzenek. ^^

Addig is, minden jókat nektek
Pápá