Április 29.

Heyho!

Túl vagyok a MondoConon, szép volt jó volt, versenyeztem és nem nyertem, de benne voltam az esélyesek között. Sírni nem fogok érte, más dolog miatt, viszont sokat az utóbbi időben. Egyszerre vagyok hiperérzékeny magammal szemben és másokkal meg érzéketlen, ritka rossz párosítás, de komolyan. Hiányzik a blog, hisztis vagyok, mint egy kamaszlány.... bár ne lennék, tudom rajtam múlik. 

Borzalmasan fáradt vagyok, élet unott és menthetetlenül szenvedek, mindenféle értelemben. A fősulis dolgokat sikeresen idén is eltoltam, az sem biztos, hogy meglesz valaha a diplomám... kételkedem már magamban is. Szóval lehetségben van, hogy passzíváltatom magam egy időre, mert nagyon nem megy. Köszönhetem magamnak a munkahelyemnek, annyira tudtam, hogy így fog lenni, egyszerűen éreztem. Bár annyira nem kell az a diploma, de lehet bánnám, ha nem csinálnám meg, fene tudja. :S

A gépemről továbbra is semmi hír, kezdek róla lemondani teljesen. Rajzolni már nem is tudom mióta nem... talán 2 hónapja lassan, ami nagyon furcsa. Régen fél naponta volt valami, most semmi... lehet annak is annyi. Nem értem mi történik velem, de valami nagy változás van most belül, nem tudom mi lesz belőlem, félek is talán magamtól. És egyre többször veszem észre, hogy időnként mindenkit szeretnék jól megverni, és ebben az a szörnyű, hogy nem tudom hogy azért mert magamat szeretném ezzel büntetni, vagy jutalmazni. Tudom ostobán hangzik. Néha jobb lenne egy medúzának lenni vagy egy kis kavicsnak. :( 

Nem értem magam, nincsen önbizalmam és mégis mindig rám hallgatnak. Ezek szerint, én mindenki életére tudom a tutit, csak a sajátoméra nem? Remek... Erről jut eszembe, kaptam születésnapomra utólag ajándékot és elkezdtem olvasni ezt a könyvet és nem tudom letenni, nem is fogom, hamar kiolvasom. Szép és hasznos gondolatokat kaptam kézírással bele, ami még hangulatosabbá és személyesebbé tette nekem. (SZóval, aki tervez valakinek könyvet adni, írjon bele pár sort, KELL!) Az ajándék másik fele egy gyönyörű kis tollas álomfogó volt, amit nyakban tudok hordani, mert olyan mini! De olyan kis énes lett. :)

Nem tudom írtam e vagy sem, de végre van saját szobám és zöld. És elférek benne és kurvajó és csakazenyém, még nincsen rajta ajtó, meg még pár dolog hiányzik, de szeretem. Nagyon hangulatos.

Elalszom.... megyek nem tudok többet írni, nem látok már és mklnajsdékgw.

Február 14.

Üdv Mindenki! :'D

Először is Boldog Valentín, napot azoknak, akik ezt az ünnepet megtartják! :) Akik megünneplik ezt az alkalmat, kívánok nekik sok kitartást egymáshoz és boldogságot is. Én, speciel ezekkel a gondolatokkal tudok hozzájárulni, több emócióm nincsen. Nem is baj, nem az én ünnepem. :P Gondoltam, hogy teszek ki valami szép szerelmes számot, de inkább meggondoltam magam, nem teszem ki túlságosan is magánügy. :D Szóval sorry, nem lesz érzelgős epilepszia roham giccs rózsaszínű tütüben kismajom ez a blog. X"D

Sok minden újjal nem tudok szolgálni, jó a kedvem élek és ennyi kb. :) Van kedvem blogolni, de csak egy picit, ma olvasni szeretnék és felkészülni a mai délelőtti órákra, mert ma hímzésből és cosplayes technikákból fogok egy mini kurzust tartani magánszemélynek. 

Ezentúl, voltam Bursa Hungarica díjátadón, hát mit mondjak volt egy olyan része, amikor nem csak én éreztem magamban azt, hogy ez KÍNOS! 3 ízben is az volt, annak ellenére, hogy ünnepivé akarták varázsolni a hangulatot szerintem kicsit bugyuta lett.... de ez a személyes véleményem. Szóval egy szép nagy kék mappában van egy gyönyörű emléklap és az irat, ami bizonyos támogatással illet meg. Remélem, így azért már könnyebb lesz...a családomnak egy kis időre a diákmunkás fizetésemnek + iskolai szoctámogatással + bursával. Ennyit tudok tenni... én tényleg igyekszem tenni mindenért. :)

A napokban elkezdtem törni a fejemet, hogy mi is legyen a diploma munkám tárgya-témája-tartalma. Senki sem tud benne segíteni, pedig örültem volna, ha megtudom vitatni bármivel, de mostanság 3-4 ember kivételével mindenki LESZAR! Igen, nagybetűvel szar le... nem baj majd én is gyerekesen viszonzom, ezt a nem kedves viselkedést. Üzenném nektek, hogy nagyon nem jól esik. :( Hát rendkívül nehéz szülés lesz, de Április 25.-ig mindenképpen valamit ki kell hozzak, magamból, mert most nem csúszhatok le, különben most sem tudom letenni a diplomát... ja és akkor még nem beszéltem, arról, hogy a nyelvvizsgát is le kellene tenni hozzá. :C A pénzzel talán nem is lesz baj, csak a tudásomat kellene felcsiszolni kicsit, hogy ne legyen potyára vizsga, bár megvallom az sem zavarna ha kettesre sikerülne, hiszen nem kerül bele a papírokba, de azért jobb szeretném ha ötössel tenném le, mégis csak boldogabb lennék, a jobb teljesítmény miatt. :3

Majd a jogosítvány szerzésnek is egyszer neki akarok állni, nem akarok szégyenben maradni... vannak akik szerint, nem férfi az aki nem tud vezetni... szívesebben tanulnék meg lovagolni. Az is vezetés nem? És különben is a csizmát jobban szeretem, mint a tankolást. Hagyjuk, balfék vagyok. :'D Majd egyszer ennek is eljön az ideje....talán, nem is olyan sokára. Az egyen dolog, amit jól vezetek az a blog! <3 Viszonylag rendszeresen is, kevés képpel de ez van, nem juthat mindenre időm a tökéletességről való ideáimat, már rég kidobtam egy hulladékgyűjtő kukába... 

Ja és befejeztem, én többé nem fogok levelet írni többet, mindenki túl elfoglalt és soha nem válaszolnak. Elfáradtam emberek, nem nyafogásnak szánom, de én nem fogok tenni másokért, van saját életem és ha nem akartok belőlem kérni, akkor nem fogok kaparni senki után. Aki akar keressen meg, ez az új filozófiám, van aki elér és van a kifogás. Utóbbi időben a kifogás több, mint a tett. *Bevesz egy leszarom tablettát* Ezvan, nem várok senkire, aki nem jön velem lemarad. Félre értés ne essék, szeretem a társaságot, annak elleére, hogy antiszoc vagyok, de egyedül is el tudom foglalni magamat teljesen. :D Ambivalens alkalmazkodóképesség... vagy valami olyasmi. 

Tegnap a munkahelyemen elkezdtem szabadidőmben japán kifejezéseket és szavakat átnézni és tanulni, nem tudom milyen motiváció öntötte belém ezt a mozzanatot. Furcsa volt és meglepő... ki hittem volna, hogy egy ilyen számomra halott dolog, egyszer csak felkel bennem? Érdekes... Felolvasni mai napig fel tudom, ami le van írva... azonban nem mindent értek, sőt több, amit nem. x"D Tehát a japán visszatért az életembe, valamiért... még nem tudom miért, de lesz valami.

Sokszor gondolok arra, hogy ez az "egy életem van" és máris elrontottam. Lehet sürgősen valami agytúrkászhoz kellene mennem... vagy nem. Lehet kevésbé érezném magamat retardáltnak, ha a kutyámnak vagy egy plüssmedvének mondanám el, azt ami bennem van. Mert nekik bármit el lehet mondani, nem adják tovább és nem fordul meg a fejemben, hogy untatom-idegesítem-fárasztom-lelkiszemetesnek használom őket. Az embereknél ezt sokszor érzem, mert az is hogy borzalmasan közönyösek és nem is figyelnek oda arra, amit mondok. Ezért nem szeretek beszélgetni csak úgyból, minek? Hogy én érezzem utána szarul magam, hogy .... másik véglet elkezdek pofázni és nem lehet lelőni és akkor megint a gondolatok, hogy sok vagyok és borzasztóan locsifecsi. Önértékelési gondjaim vannak, nos igen! Defektes vagyok, nem kicsit és az a finom műszer, ami azt mutatja, hogy mennyire vagyok egoista vagy utálom magam nagyon csak nem marad egy helyben és ide oda ingadozik. Nem szeretem magam eléggé és nem is vagyok soha elégedett semmivel sem. Ez tény. És itt nyal vissza a fagyi, mert akkor mégsem dobtam el a tökéletességre való törekedésemet... csak hanyag vagyok és lusta? Is-is.

Lehet tényleg ideje lenne egy teljes agymosást végre hajtani rajtam és beállítani valami hétköznapi átlagos szürke szar szintre és akkor nem lenne ilyen gondom, élhetném a mostani fiatalok értelmetlen és boldognak tűnő életét. De én NEM ez vagyok, vannak elveim, ambícióim, ötleteim és sok kétségem, kérdéseim és még sok mindegy egyéb más is. Ezek után felmerül bennem a kérdés, miért pont én? Ki vagyok? És miért akarom tudni? Számít ez? Ha igen miért?---------------- Az őrült és a zseni közt vékony a választó vonal... ha létezik az a vonal! Erre sem akarom tudni a választ, inkább. Egy csomó blogot fogok a követéseim közül törölni... besokaltam? Igen! Eluntam egyeseket és a tétlenségüket. Én is elfoglalt vagyok, s mivel nem tudok sok mindenkivel beszélgetni inkább olvasok, de az hogy nem tudom őket olvasni fáj-hiányzik-stb sok mindent kavar fel bennem, véget akarok vetni a szenvedésnek. Nem akarok szenvedni. Bocsánat. *törölget* 35 blogból 20 maradt meg és ebből 5 maximum ami aktív.... :S

Most van 1:20 perc, kábé egy órája blogolok... és zenét hallgatok még Daft Punkot <3. Tök ellazít. ^^ Ha tudnám, hogy holnap nem fogok cp workshop közben bealudni, akkor ma még neki esnék videó vágásnak is, de az több, mint valószínű, hogy majd hétfőn vagy kedden lesz esedékes. Képregény ügyben nagyon nagy a deadlineom, nincsen lelkierőm leülni és csinálni, tudom szégyen, de nem megy túl macerás, nincsen idegzetem hozzá, nem mondom, hogy nem érdekel csak most neeeeeee. És az a baj, ha fizetnének se tudnék érdemben úgy hozzányúlni. :S

Mára azt hiszem ennyi éppen sok volt belőlem.
Remélem, ti jobban vagytok összeszedettségileg, mint én és ti jobban csináljátok a létezést, mint én.
Üdv Gray voltam. Baiii ~<3

Újévi mindenfélék

Üdv Emberek! :D

Először is! Nagyon Boldog Új Évet Mindenkinek!  :3 Remélem mindenkinek jól teltek az ünnepek és az év-váltás is. Kívánom, hogy mindenkinek legyen eredményes és olyan jó éve, amilyen eddig még nem volt. Végre rászántam magam, hogy írjak ide a blogra, sok idő után. Nem is tudom mit és hol és főként hogyan üljek neki.... régen blogoltam, bevallom kicsit furcsa megint a fehér papír tömb elé írni és pötyögni rá a szavakat. Elkezdem valahol éppen, ami a fejemben van, nem időrendben lesz. Szóval az, aki szereti fejben összerendezni egymásután a dolgokat inkább ne tegye. :D

¤ Facebookon elkészítettem a jövőbeli dolgokra való tekintettel egy oldalt, amin mainstreamben a cosplayes dolgoké a főszerep. Most frissen ropogósan jött ki a kezeim alól ez a képecske, amit oda is feltöltöttem.... Ezen a címen lehet majd elérni, ha valakit érdekel esetleg, bejelentkezés nélkül is lehet nézegetni. :3 Katt

The Legend of Korra - Tanho cosplay

¤ Atom brutális módon kiganéztam a szobámat, még pedig :

1. Kidobtam a kukába 3 pár cipőt... sajnos meg kellett tőlük váljak, de azt hiszem inkább kidobom, sem mint hogy, tökre tegyem a lábam, a tartásomat végül gerincemet. Jobb így mindenkinek, akárhogyan is nem akartam tőlük búcsút venni. Majd lesznek helyette újabbak. :3

2. Ezután az ágynemű tartóba elrejtettem az összes megmaradt cipőmet, úgy hogy még a régi legós doboz is odafért. Idén annak a doboznak, a szerszámos láda funkciót szánom, mert bizony felgyülemlett sok-sok munka eszközöm, aminek bizony kell a hely. 

3. A könyveket is kicseréltem magamnál, csak hogy motiváljam magamat, az angol nyelv ismeretlen részlegére, ennek érdekében angol szótárakat tettem nagyon közeli, elérhető helyre. Reményeim szerint gyakran fogom őket elővenni. És bátran lapozgatni, ha nem tudom kifejezni magam intelligensen. :) Plusz lehet, addigra felturbózom magam és egyszer csak, hopp felkészültem a nyelvvizsgára, amitől csak a nyelvtani részek miatt parázom, am. meg nem adnak el tizenvalahány év angol nyelvtudással, szóval a másik felem nagyon lekakkentja az egészet. :)

4. A szobámba az egyedi készítésű nyaklánctartó fogasból, készítettem még egy darabot és felcsavaroztam a másik mellé, hogy dupla annyi tárhelyem legyen, biztonság kedvéért, mert kitudja mennyi minden dolog fog még oda felkerülni. Úgy érzem, szükségem van rá. ^^

5. Rajzos felfűzős mappákat is kicsit átrendezgettem, a 2014-es évnek is fel fogok avatni egy újat. Ha minden jól megy szeretnék idén többet rajzolni és festeni. Ebben most az a nagy b+, hogy teljesen befejezett műveket szeretnék létre hozni és nem csak ilyen féltermékeket... kicsit és nagyot is egyaránt. Valamint a függő dolgokat befejezni természetesen, mert lógok egy képregénnyel magamnak, egyel pedig egy nagyon tehetséges és kedves írónak, akinek imádom a történetét... de olyan sok mindent csinálok, hogy nem mindig jut rá időm... és bevallom tökre szégyenlem. Mert neki és magam miatt is tök fontos lenne megcsinálni, de vannak dolgok, amiket nem lehet erőszakkal csinálni pl. rajzolás... ha nem megy inkább mást kell csinálni, főleg mert nem akarom megutálni azt, amit valójában szeretek. Túl komplikáltam F*CK! 

¤ Mivel karácsonyra megleptem magam egy tükörreflexes fényképező csodával, ezért szeretnék a videózásra is kicsit ráfeküdni. Kísérletezgetni, vágni meg stb... egyenlőre téma nélkül kötetlen műfajban. És persze emellett sok-sok fotót készíteni és azt is megtanulni sokkal jobban, bár már így is eléggé sokat fejlődtem, úgy érzem. :3

¤ Tervezek írni egy achievement (teljesítmény) listát arról amit elértem és amit még nem. Egy fajta összegzés és célkitűzés is, hogy a jövőben jobban szem előtt tarthassam mit is szeretnék. Nem akarok céltalan életet élni, ebben az évben a kemény munka, ami érdekel. 

¤ A szilveszter nagyon mókásan telt, életemben először mocskosul részeg voltam!!! Sikerült leitatni, pedig én azt hittem nincsen az a pia kombináció, ami képes erre... na most már tudom. Kétes érzelmeim vannak a dologgal kapcsolatban, furcsa volt ezt megtapasztalni. A legrosszabb benne, az hogy nem tudod meddig tart és hogy tökéletesen tudod mit akarsz, tudatában vagy hogy megakarod csinálni, azonban a tested nem hajlandó pontosan azt tenni és olyankor nagyon rossz érzés fogott el, hogy na bazd+ ez nem megy, ja és minden 3x viccesebb, mint általában és ha megütöm magam nem fáj. Szóval az alkohol nagyszerű oldószer, de a hatása után fantasztikusan ugyanott vagy, ahonnan indultál. Hazudnék, ha azt írnám nem fogasztok több alkoholt, de ilyen játékba többet nem veszek részt... ja és nem tudom megmondani mennyit ittam miből... ami azt jelenti, hogy tényleg elvesztettem a fonalat, az ivás miatt. Ezentúl szép volt és jó volt a szilveszter, a barátokkal. <3

¤ Karácsonyról annyit, hogy ma napközben megszüntetjük a fenyőfát, amit kb. idén először teljesen egyedül díszítettem fel. Szóval nem volt valami meghitt és nagyon ünnepi az egész, a fenyőillatát szeretem, de ahogyan kiszáradt a fa az illattal együtt a kedvem is elment kb. Nagyon rövid pillanatokra volt olyan, rácsodálkozás a dolgokra, de összességében a szobámban voltam sokat és valahogy nem volt az igazi. És szeretem a havat, de olyan jó hogy idén nem esett... vagyis tavaly. Ami benne a rossz, nem tudtam megvalósítani az egyéni fotózásomat... :c. Majdmáskor.

¤ Diákmunkában a MédiaMárktban dolgozom a vevőszolgálaton, nem annyira szeretem. De a semminél jobb, a fizetés eléggé motivál, plusz addig is segítek másoknak, nem otthon lógatom a lábamat. Ihatok kávét és vizet, meg amit viszek magammal. Kedvesek és segítőkészek a munkatársaim és legrosszabb esetben is fél órán belül otthon vagyok. Maradni szeretnék ott, amíg lehetséges és nem utolsó sorban tudom, mik a jó termékek és mi az amit messziről kell kerülni.

¤ Nagyon gyorsan nő a hajam... ismét meglepődtem rajta, meg persze a visszanézett képek alapján is látom. Terveim állandóan változnak... de, most majd ha a cosplayes dolgok lemennek fotózásokkal, meg mindennel együtt akkor ideális esetben ősszel levágatom... de addig még 5x meggondolom magam és rengeteg víz folyik le a Dunán is. Utálom, mert hosszú és sok vele a gond, nehéz bánni vele, sokszor nem tudom hogyan hordjam, régen volt vágva és állandóan ugyanúgy nézek ki és unalmas vagyok így, magamnak. Szeretem, mert sokféle képen belőhetem, szeretem ha fonva van, jó látni milyen szép hosszú és szeretem előre húzni és simogatni, mint a bundát és jól esik amikor mások megdicsérik. Na mindegy borzalmas vagyok, ezekkel a dilemmáimmal.

¤ A devire sem akarok már akármiket feltölteni... főproblémám, hogy most nincsen is mit. Nincsen alkotási válság, csak éppen nincsen ötlet meg kedv sem hozzá igazán. Nem tudom...majd lesz egyszer csak valami. Sokkal jobb követni az embereket és nézni az ő rajzol munkáikat, valahol érzékenyen érint, hogy az enyémek mindig kakkenek lesznek a többiekhez képest és nem is fejlődöm, annyi időt meg nem akarok rászánni. Áhhh. Mindenki jobb és nem feladom, nem azzal van a baj, hogy jobbak, hanem hogy én nem leszek az, se így sem úgy és az eredetiség sem érdekel igazán. 

Ennyi minden jutott az eszembe... még egyszer kellemeseket, és sok jót az új évre! Köszönöm, hogy követtek, olvastok, hozzászóltok és minden egyéb, tök nagy dolog ez nekem, még mindig. Egy kis senkinek érzem magam és mégis ezt az érzés valamennyire feledteti velem, amikor valaki valamit hozzátesz vagy így vagy úgy. :"D Nos, határozatlan időm belül, majd újra jelentkezem. 

Üdv, Gray

November 17

Üdv Népek!

Megtörtént a "nagy dolog", már nem kell szorítani értem. c: Ma reggel felkeltem, elpakoltam a rengeteg kinn levő ruháimat, rendet teremtettem a szobámban, aztán újra káoszt. Mert úgy határoztam, hogy a mai napomat teljes egészében a jelmez készítésnek szenteltem. Kell a rendetlenség, hogy valami értékelhetőt készítsen az ember, a káoszban lehetőségek vannak, minden apróság adhat egy újabb kis ötletet, nekem szükségem van erre úgy tűnik. /Koujaku lesz készen a leghamarabb, valószínűleg 2014 tavaszi Conokra viszem ki őt./ És annyit varrtam ma kézileg, hogy izomlázam van és szerintem esélyes vagyok egy inhüvely-gyulladásra (nem tudom hogy írják helyesen...). Egy tanga papucsot alakítottam át japán stílusú bőr szandállá, szóval volt és még lesz is vele meló. Háromféle különböző bőrt használok: egy latexhez hasonlatosat, egy vékony és egy vastag bőrt, mind a három fekete színű.

Ezentúl a jelmez kb 55% már készen van...szóval hamarosan meg leszek vele. ^^ Próbálom leszarni a magányt, elég jól ment ma, de csak mert a munka elvette a figyelmemet. Egyébként eldöntöttem, hogy amit felállítottam prioritási sorrendet, azt leszarom és helyette éppen azt csinálom, amelyikhez kedvem van és nem számít, minek kellene a legfontosabbnak lennie. Feleslegesen nem kötöm meg magam, így is nem bírom a kereteket már, amikor meg kellene, akkor persze nincsen. Szóval meg kell oldani. 

Nem haladtam semmit a képregény 3 oldalával, áll a munka vele... a sajátomról már lassan kezdek lemondani, úgy érzem hogy a rajztudásom egy darab kaka és már csak a többi rajzos munkáját esik jól nézegetni, és a sajátom meg nem elégít ki bizonyos értelemben. Nem fejlődök benne...nem lényeg, majdcsak jön az ihlet vagy valami hasonló. Viszont érdekes módon ami, meg nem rajz az most sokkal jobban megy, életemben nem szabtam meg varrtam még ilyen szépen... szóval valami mégis van.

Egyébként, meg sajnos vagy sem de elkeseredett is vagyok valahol, mert még mindig zavar, hogy akikkel lógnék, nem is biztos, hogy szeretnekannyira vagy ilyesmi. Nem tudom... kezdem elveszíteni a hitem, sok ember van körülöttem, kevesen ismernek igazán és olyan minta mindenki elfogyna mellőlem. Marhaság, de semmi nem cáfolja ezt, plusz elkezdek beszélgetni valakivel és 10 perc után továbbra is megdöglik a beszélgetés. szóval nem is próbálkozom, belefáradtam. Ha meg én nem írok nem ír rám a kutya sem... ezért ott sem vagyok fenn inkább. Egyedül a kis privát skype megy és ott az a pár emberke van, de velünk mindig van egy héten többször is dumcsizás, bár nem szeretem a lelki dolgaimmal traktálni senkit sem, néha talán mégis előfordul.

Ja csak és úgy most mellesleg... még mindig szeretnék fotózni őszt, még akkor is ha lassan már leesik az első hó. Mert, szerintem olyan hideg már van hozzá... csak kitudja mikor.

Elfáradtam mára, elhúztam alukálni....
jobb is mert kb rinya posztot írtam.... de legalább írtam.

Október 225

Oááéiyy Heyho!

El-leütési hiba miatt lett 225, de ha már ez lett marad, többek közt azért, mert úgy sem tudok kreatív címeket kitalálni, kábé az utóbbi egy évben. :) Álmatlan éjszakám van, biztos valaki velem álmodik, más indok nincs. Időben vissza kicsit, egészen tegnapig megyek vissza. Azaz Okt. 24-én felkerekedtem és öcsémmel együtt elmásztunk-buszoztunk az Obi-ba. Tiszteletre méltó látogatást tettem pár fontos dologért, ami a jövőben kelleni fog igen, meglepő módon a jelmez készítéshez... van aki támogatja, van aki nem, nekem a szenvedélyem és a szerelmem szarból várat csinálni szóval nyertem. :3 Tehát mivel végre a modelles ügynökségnél kitudtam várni a soromat, megkaptam amiért megdolgoztam így volt miből költekezzek. /Itt érdemes megállni egy pillanatra én vagyok az típusú ember, aki méég egy szeletcsokit is sajnál magától mert, akkor nem fogom tudni hazaadni: és baj lesz a családomnak belőle. Szóval képzelhetitek milyen idiot vagyok./ Vettem ezt-azt, de a lényeg amire vágytam már rég az egy fúró-csiszoló-gravírozó-polízoró csoda volt és képzeljétek el megszereztem magamnak... most majdnem azt írtam hogy előkarácsony... de már a szótól is rosszul vagyok.... tehát megvettem pont. (Azért vagyok rosszul, mert már novemberben a csapból is az fog folyni, mint minden évben...)

Hazahoztuk és azonnal elolvastam a fontos papírokat, majd munkába fogtam olyan hangja van, hogy csak vrmm vrmmm és olyan csudálatosan dolgozik, hogy wáú. :D Igen, tudom érdekesen használom a magyaszki nyelvet, de ennél hülyébb nem leszek valószínűleg. Muszáj-ból vettem ragasztót is, ezért pár karton elemet is összetudtam illesztgetni, plusz a géppel, már készre is csiszolhattam. Majd este 21 kor eszembe jutott, mit szeretnék még. Elővettem pár munkadarabot, és nekiálltam fúrni és szegelni. 30 perc munka után elkészült a mű, és lett egy nyaklánc tartó kis izém, amit jó helyre fel is csavaroztam. ^^ Így néz ki a cuccos: (Amire rá vannak aggatva, az a lényeges elem. <3)

Aztán mentem volna lefeküdni, de a kutyuval volt egy köröm lenn, nagyon kellemes idő van így október közepén-végén, tetszik. Így maradhatna, eltudnám viselni ezt az évet tél nélkül. Nem tudom, mikor utáltam így meg a telet, de most nem kívánom egyáltalán. Ennek ellensúlyozására a kék szőlőt és a körtét nagyon is! Tele zabáltam magamat 6 kis körtével, meg csináltam kék szőlős tejes séket, de natúran jobb a szőlőcske.

 

Kis kitérő után, back to the mainline, azaz állok a tükör előtt kutya fürdetés után, nézem a fejem, elkezdek az új szuper fésűmmel fésülködni (ami, kb. olyan, mint egy ló csutakló kefe) és a szőke hajamon elkezdtem agyalni. Tetszik az, hogy ilyen hosszú de nem tetszik hogy szőke.... mit csináljak... levágjam, ne vágjam. Aztán a végső döntést az határozta meg, amikor egy ilyet mondtam kinek lenne szíve levágni Egy ilyen szép hosszú egészséges hajat. A tükörben a hajamról magamra néztem és megkérdeztem tőle: Te normális vagy? Ez hol szép? Hol egészséges? Te aki fodrász modell voltál nem akarod levágni a saját hajadat? Segítek jó, hogy ne legyél ilyen nevetséges! Ollót és fésűt ragadtam majd szépen lassan fogyatkozott a hossz és a szőkeség is belőle. Majd az utolsó simítások után volt még arra kedvem, hogy összeszedegessem a tincseket, amik nagyobbak voltak és egy kötegbe gyűjtöttem őket majd jött egy varázslat és így nézett ki egyszer csak.

Aztán ezt a csodás kis köteget, felfűztem az álomfogóm egyik üresen maradt helyére. Színben és anyagban is nagyon oda passzol, ezért ott marad a helye. Kicsit irreális lenne nyakláncnak hordani a saját hajamat... bár nem tartom kizártnak, hogy egyszer majd megjátsszam ezt a verziót. :D Megőrültem egy kicsit, de nem bánom kellett már egy kis változás. Lassan több, mint 2 éve nem volt vágva a hajamból örülök, hogy szembeköptem az egómat és levágtam a hajamból, azt ami úgy is letört volna apránként. Vége a színes korszakomnak, nem akarok többet hajat festeni magamnak, úgy érzem a sajátom sokkal szebb. :) Nem akarok sikkes, divat majom lenni a trendi kis szőke tincsemmel, jobb ez így már ideje volt megválnom tőle. Kicsit még idétlenül áll oldalt abban a sávban a fél hosszú - fél rövid haj, de leszarom jobb ez így. Csináltam mókás képeket. Egyet kiteszek ide megint, sajnálom egomán vagyok, de nem kicsit.

Ha van vélemény kéretik ide, sőt kritikát is lehet, de akkor az legyen formailag is az. X"D Most nem tudom mit fogok tenni... olyan hosszú még az este.... Amikor azt érzem, hogy rövidek 24 óra akkor, arra az idézetre gondolok, nem baj ott van még az este. Vicces, de tényleg így van. És egy este alatt is lehet csodát tenni. Lehet visszadátumozva meg kiteszek pár képet a szobafestésről, csak hogy pótoljak ezt- azt, mert a blog az én életem fontos része. Sajnos nem mindig van erőm rá, olykor időm se, pláne ha nincs is kedvem, de nem lényeg teszem amit teszek és ennél többet sajnos vagy sem nem tudok kihozni magamból... vagy csak nem akarok, fontos benne a móka. Ha ez a varázs nincsen meg az én "alkotásaimban" akkor hiábavaló az egész.

/Mára off. Ja igen, vissza felére, meg akkor egy orchideás félposzt akármit még kiteszek, azt annyi./

Szeptember 11

Huh, heyho mindenki! :)

Újra itt a blogon, végre! Nos lassan kicsit el vagyok maradva magammal és a dolgaimmal, mert amikor dolog van, akkor minden a nyakamba szakad a sok teendőm, sajnos most is ez van. Dög fáradt vagyok, de azért gondoltam, hogy valamit írni kellene ide tehát jöjjön ide most pár sor. Amikor nem tudok rendes címet adni, akkor ezentúl a dátum lesz a cím, ötlettelen vagyok a Bertalan mellett. Oik.

Idén először, végre indulni fogok a Conon Cosplay Craftos versenyen. Szerencsét próbálok, hátha nyerhetek a Will Turner jelmezemmel, amin szeptember első napja óta dolgozom. Mindig csak egy kicsit, de most azt hiszem időben kezdtem el a varrást és készítéses dolgokat. Jelen pillanatban ami készen van: Csatok, bőr szíjjak, ing és a medál. Félkész állapotban: Csizma karima, mellény, kard, kard hüvely, kés, (kulcs, nem biztos hogy lesz, de majd dolgozom rajta). Ami még hiányzik: pisztoly, nadrág, gombok felvarrása, lakkozások és végül a clean up-ok. 12-én benevezek a neten a versenyre. Szurkoljatok majd nekem. :P

Képregény: Amit felkérésre készítek, megrajzoltam a paneleket. És most az első oldalon ügyeskedem a többi még tervezés alatt. Mellesleg megjegyezném, hogy nagyon kakának érzem a munkámat, de segáz, majd a Ps-sel kicsit feltuningolom. (Bár nem hinném, hogy sokat fog javítani rajta) Azt, még nem döntöttem el, hogy színes vagy fekete-fehér lesz e, de gondolom inkább színest szeretnék, mert az kicsit látványosabb, bár ez még a jövő zenéje. ^^

 Iskola: Hétfő óta elkezdődött és remélem, hogy idén nem halok bele a sok minden féle dologba. Hétfőn és szerdán reggeltől estig leszek oda az iskolában, ami azt jelenti, hogy este 20 körül már otthon is leszek. Előnye, hogy lesz szabadnapom, mert kedden-pénteken csak 1-1 órákra kell megjelenjek, hátránya pont az.  Papír ügyeket intézek, gondolom idén sokszor még a hallgatói ügyeket is fogok nem csak magamnak, hanem másoknak is. Úgy döntöttem ebben a félévben kigondolom, miből akarom majd a diploma munkámat megírni, de most nem nevezek be vele, még ráér. Úgy érzem eléggé ügyes vagyok ahhoz, hogy 40 oldalt kiírjak magamból, pláne ha van mellettem pár szak irodalom és egy jó témavezető konzulens. :)

Pár kép, mert miért ne... egyébként azért hagytam fel a képek vízjelzésével és kicsinyítésével, mert időigényes és abból nekem kevés van, de am majd egyszer talán megreformálom, hogy valahogyan, mindig rajta legyen...mindegy lényegtelen.

Képzeletbeli interjú 3.

Mi jár most a fejedben, ami miatt nem érzed magad jól?

A nyaralás közben rengeteg dolog gyűlt fel a fejemben…. Ideje végre papírra vessem őket. Huh, hol is kezdhetném… Néha úgy érzem, hogy csak a művészet tart életben. Nem igazán van életcélom, de ha lenne, még azt is hamar elveszíteném, hiszen állandóan változom. Bizonyos dolgokban szeretem a változatlanságot, de magamra tekintve nem. Ezt nem példázza jobban, az a dolog, mint hogy elhatároztam 2011 szeptemberében, hogy nem vágatom le a hajamat. S most, 2013. július 28.át írhatnám be, a naptáromba és nem érzem magam jól a bőrömben, elmaradt a változás az életem kicsiny és bizonytalan körforgásából. Szeretek újra és újra megújulni, közel 2 évnyi idő után kijelenthetem kiálltam a próbámat, nem jött össze a három év, de nem is szeretném megtudni… hamarosan megújulok, mert szükségem van rá. Amikor csak lesz egy pici időm rá, akkor elmegyek és levágatom.

A társaság (és a különféle programok) nem tudná ezt a problémát feloldani?

Antiszocálisba fordultam át, leszarom a mindenkit önző disznó mód csak a saját és családom öröme érdekel és persze, akiket még fontosnak tartok. Tudom, nem jó attitűd, de engem is leszarnak és most, én is így teszek. A fenn maradó rengeteg időt, pedig végre magamra a tanulásra, az önfejlesztésre, a kreatív önkifejezésekre és egyéb számomra hasznos dologgal tölthetem el. Eddig sem voltam valami nagy parti arc, továbbá nem vagyok a társaság szíve-motorja stb. lehet életem delén vagy azután, majd visszasírom, hogy miért nem így-úgy cselekedtem, bár nem hinném. Úgy vezetem az életem, hogy nekem jó legyen… és eddig fogjuk rá, nem olyan rossz. Lehetne jobb, de nem vágyom lehetetlenekre.

Mi lesz így tovább?

Hát ez a kérdés sosem évül el, mindig aktuális lesz. És fogalmam sincsen. Gondolom én, ahogyan volt ezután is lesz mindig valami rajz-fotó-kreatív-barkány dologgal kapcsolatos munkálkodásom, továbbra is írni fogok ide. Továbbá szeretném elvégezni a főiskolát, előtte letenni egy B vagy C típusú nyelvvizsgát utána a diplomát és valamit kezdeni magammal. Sok esélyt nem látok semmire sem… érdekes lesz, így. Talán további castingok és válogatások, hátha bejön az élet valahol, de ez nem is baj legalább a munkakeresésre is felkészít lelki szinten kicsit.

Gondoltál már, esetleg a munkára?

A munka keresés fantasztikusan szar, amit én tudok az sehova sem kell, ami meg kell vagy megvan vagy nem is létezik. Nevetséges mennyi mindent elvárnak… még ők tesznek nekünk szívességet, ha munkát adnak, ahelyett hogy örülnének, hogy van, aki akar dolgozni. Szánalmas ez az egész cécó, ami itt megy. Gusztustalan, emberellenes és életellenes, ja és felháborító is egyben. Ennyit a munkához fűződő gondolataimról. Tehát, ha nem beszélsz minimum 3 nyelven anyanyelvi szinten, nincsen minimum 3+1 szakmád és nem van multi-professzionális az élet minden területén, nem mosolyogsz és még a tetejébe nem elégszel meg a létminimummal vagy a diákbérezéssel, akkor jobb ha nem is vállalsz munkát. Sok sikert, minden pályakezdőnek! Meg mindenkinek, aki nem született még meg és a 40 alatt van.

Mit gondolsz a világról és az emberekről, amiért ennyire elzárkóztál tőlük?

Picit sötéten látom a világot…. Hmmm lássuk csak: NEM! Csak kissé nem a normális és természetszerű módon működik, mindenhol az álság, hazugság és versenyzés megy, mindenki a legjobb akar lenni mindenben, ahelyett hogy jó lenne egy valamiben. PL. akkor lennének értékes szakemberek, mint régen a kovácsok, takácsok stb. Utálom ezt az elkurvult és elkorcsosult világot…az emberek, több mint a fele rosszindulatú, bajkeverő, haszonleső, számító, egymást becsmérlő, tudatlan, félkegyelmű, gonosz és romlott. Gyárakat emelünk és a természetet a semmibe tiporjuk, habzsoljuk az életet és kizsákmányoljuk a Földet, mélységesen elszomorít. Van remény, persze van…csak kevés százalékban és egy fecske nem csinál nyarat, így szomorúan nézhetem végig amíg élek, hogyan lesz ez a satnya emberiség egy hanyatló gépezet végterméke. Nos, ennyit a világról való mélyen nem filozofikus gondolataimról. Nem vagyok elborult, de gyakran tanyáznak a fejemben ilyen dolgok is, néha ki is írom magamból, kicsit könnyebb leszek tőlük, hogy már nem az én fejemben visszhangoznak.

Nem lehet, hogy új barátságokat kellene kötnöd?

Hát ezzel egy probléma van. Most nem vagyok egyáltalán barátságos, annak ellenére, hogy annak tűnöm. Mindenkinek könnyen megnyílok, persze ha akarok és ez nem feltételezi azt, hogy barátkozni szeretnék. Sok embert ismertem és ismerek is, kevés a barátom és még kevesebben van azok száma, akik ténylegesen az igaziak. Rengeteget csalódtam, sok mindenkiben, ez van nem vagyok egy egyszerű eset vannak nekem is gyengéim és bizony nekem a csalódás az egyik ilyen. Nincsen szükségem, újabb hamis emberekre, akik csak valamit szeretnének vagy kihasználni, ha éppen kellek, jobb inkább így „egyedül”. Vannak értékek, amiket csak kiérdemelni lehet, és venni nem, nekem ilyen az ész, a szeretet, segítőkészség és a barátság is, vagy jön vagy nem. Erőltetni bármit is nem csak hülyeség de felesleges, kötni meg cipőfűzőt szokás.

Te milyen megoldást látsz önmagadra nézve?

Nehéz ügy, a megoldás mindenre ebben a világban a pénz. Ha sok lenne belőle, akkor kevesebb gondom lenne nagy százalékok szerint. Vennék egy házat, és boldogan élnék, szórnám a pénz, csinálnék munkahelyeket és mindenki nekem dolgozna, mindenki jól járna. Egy várost építenék fel, tök előre megtervezett elrendezéssel és odaköltöztetnék be akit csak tudok. :D

Hol lehet téged elérni, milyen oldalak címén?

Létezik egy facebookos elérhetőségem, de az jobbára privát. Van egy Deviantartos galériám 6 éve működtetem, ennek a címe petrop92.deviantart.com, van egy smackjeeves oldalam is amire majd a ha egyszer elkészül, akkor a képregényemet teszem fel. Ennek a címe meég nem nyilvános, illetve megtalálható vagyok graytheblackstar.blogspot.hu címen is, ahol a kis életemet írom már sok-sok éve. A videóimat pedig, természetesen a Youtubeos csatornámon őrzöm. :3

Köszönöm a beszélgetést, nagyon izgalmas utazáson kalauzoltál keresztül minket, kívánom neked a legjobbakat a jövőre előrenézve. És köszönöm, hogy itt voltál velünk.

Én köszönöm a meghívást, örülök hogy itt lehettem és hogy, kíváncsiak voltatok rám.

Képzeletbeli interjú 2.

A bemutatkozás elején szóba került a Cosplay. Elmesélnéd, hogyan került az életedbe a cosplay és hogy mi is ez valójában?

Persze. A costume play szóból származik a Cosplay, ennek a két szónak a rövidítése. Külföldről honosodott meg nálunk is és az évente minimum 2-3 alkalommal megrendezendő Conok alkalmával lehet ezt hobbi-hivatásként űzni. Én nem is tudtam erről a világról nagyon-nagyon sokáig. Aztán ismeretségek által bevezettek ebbe a világba, én először nem is tudtam mi ez az egész így érdeklődni kezdtem olyan barátaimnál, akikről tudtam, hogy tudják mi is ez. Aztán így azt tanácsolták nekem, hogy látogassak egyszer egy rendezvényre és mindent megtudok. Így is lett, és már elő alkalommal jelmezben tudtam kimenni. :D

Neked mit jelent a Cosplay?

Nagy kihívásokat a jelmezkészítésnél és szórakozást amikor a barátokkal találkozunk és készítjük a fotókat, videókat stb. A lényeg a mókázás és nem utolsó sorban rengeteg készséget fejleszt, sok ismeretre lehet szert tenni plusz lesz kész termékünk is. Legyen az maga a kiegészítő, a jelmez vagy a fotók.

Milyen karaktereket sikerült megcsinálni?

Legelső szekrény CP-m volt Gray, nem kellett semmi sem hozzá, így csak a mellemre kellett felfesteni a céhük logóját és meg voltam. Tehát ő volt Fairy Tail – Gray Fullbuster

Egy online yaoicomicból is sikerült kikapnom egy karaktert, Axis-t aki full paraszt és badass.

Valamint a Legend of Korra, alias az Avatár 2 sorozatból Tahno, aki egy vízidomár egomán, nagyon menő karakter. Sikerült egy gyorsan összedobott Comic karakter is Superboy alias Kon-el, aki Superman klónozott fia. Na ehhez a jelmezhez, rendeltem meg életem első kontaktlencséjét és parókáját. :3 Illetve egy Originál jelmezt is sikerült elkészítenem… még van rajta mit javítsak, és dolgozzak de ez a csúcs teljesítményem eddig. :3

Mik a terveid a jövőre nézve?

Fúú tényleg nagyon sok tervem van, de sajnos az utóbbi időben nem tudok foglalatoskodni vele, mert sok pénzt és idő visz el. Persze továbbra is szerelmem ez a műfaj, akár csak a kézműves dolgok és ahogyan a blog is. Nehéz, mert mindig megtetszik valami új és mindig meg akarod csináálni. :D

Szóba került a blog is, mesélnél nekünk erről?

Igen, a blogom elmesél az életemből kiragadott momentumokat, történeketek és minden szükségeset rólam. A legelején a pberci.freeblog.hu címen ment, de kitöröltem és átalakítottam ez volt életem egyik nagy hibája nem kellett volna…de mindegy ami elmúlt az már a múlt. Aztán következett a gray.freeblog.hu, ami a mai napig szép emlék ként elérhető a neten, persze több eszem volt ezt már azóta teljesen lementettem a gépemre. Ez már nem vész el, és mivel az oldallal meggyűlt a bajom átköltöztem a jelenlegire, ami a graytheblackstar.blogspot.com címen létezik.

Miért kezdtél el blogot vezetni?

Megirigyeltem, hogy másoknak van, megtetszett és belefogtam. Először csak úgy írogattam butaságokat, aztán lassan belejöttem. A mostani énem már professzionálisnak számít a kezdetekhez képest, sokat változott sok minden, a felület, a stílusom stb. Céltalanul lassan cél lett, nem tudtam írni és azt reméltem, hogy majd ez a hely kikényszeríti belőlem, hogy használjam, azt ami bennem van. És a siker nem maradt el, elsősorban a magam szórakoztatására kezdtem el és mai napig így van, annyi különbséggel, hogy már azóta lett közönségem így már nekik írom. Tudom nem sok, de a semminél több és büszke vagyok arra, hogy érdemesnek tartják azt, amit írok és olvasnak és hozzászólnak időnként. Az egyedüllét valamilyen formában megszűnt. Annak ellenére, hogy nem is számítottam kommentekre, igen szép számban kaptam őket és mindig igyekeztem lelkesen vissza válaszolgatni mindre.

Mennyi ideje írod immáron a saját kis online naplódat?

2007-2008 magasságában indítottam talán el, akkor volt utána a törléses történet. Majd 2009-től elkezdett rendszeresedni számomra az írás és 2011 óta folyamatosan írok. Olyan lassan hat éve írok talán, így reális.

Rengeteg munkádat láttam, és bizonyára még bőven akad olyan, ami nem került nyilvánosságra. A kérdésem a következő, engem nagyon érdekelne, hogyan készítesz el egy képet? Sok féle műfajban dolgozol, ezért engem a vegyített technikáid közül érdekelne valamelyik. Mesélnél róla?

Hűű ez eléggé összetett kérdés, de megpróbálok rá érthető választ adni. Igen, rengeteg firkám, vázlatom és félbe hagyott megkezdett munkám van. Mindent, amit tudok lerajzolok, nem szabad semmit sem hagyni elveszni. Sokukat ezért nem teszem fel sehova sem, illetve vannak személyesek, amiket nem szeretnék megosztani a világgal, félkészeket nem szeretnék kitenni, ha nem akarom befejezni egy magam által szabott idő kereten belül.

A legáltalánosabb technikámról fogok írni röviden. Kitalálok valamit, lefirkantom a vázlatot vagy a kompozíciós képét, majd elkezdem kibontani a rajzot. Amikor úgy érzem végre jó a vázlat és a kidolgozás is kb. értelmezhető magamnak, akkor jön egy vonal rajz (line art), amit aztán gépbe viszek szkenneléssel és kedvem szerint manipulálom, színezéssel texurákkal. A végén felkerül rá az aláírásom, vagy éppen amit még oda szeretnék tenni.

Pár rajzos tutorialt készítettem már, magyar nyelven hátha van olyan, ami hasznos lehet, azoknak, akik hasonlóan szeretnének eljárni, mint én. Lehet, hogy van akinek hasznos lesz a jövőben.

Milyen stílusban szeretsz a leginkább alkotni?

Ceruzarajz, vegyített ( tradicionális és digitális), festés, tussal még csak most ismerkedem, de iszonyat jó dolog. Igazából több technika van amit szeretek, mint amit nem. Az olajfestéket nem szeretem, és az akrillt sem annyira. Bár, meg kell hagyni időnként az akrill festék is hasznos tud lenni!!! Más oldalról megközelítve a kérdést, pedig imádok karaktereket és mitológiai lényeket rajzolni, habár az állat rajzon még van mit tanuljak és csiszoljak.

Gondolkoztál már azon, hogy létrehozz Artbookot, akár egyedül akár több művész ismerősöd, barátod társaságában?

Igen. Nem egyszer törtem már rajta a fejemet, továbbra is rendkívül szeretnék egyet létrehozni. Egy saját önállónak jobban örülnék, de egy közösben is nagyon nagy örömmel benne lennék. Igazából fogalmam sincsen, hogy kell egy ilyen művet összehozni, de nyilván eltudnám készíteni és segítséget is tudnék kérni hozzá. Sok jó művész ismerősöm van, aki biztosan segítene benne. A kiadás is jó dolog lenne, ha elterjedne még szuperebb lenne. Bár én csak annyit szeretnék, ha létrejönne és a polcomon lenne, esetleg limitált számban a segítőim is kapnának dísz példányokat, valamint akiket érdekelne. És ez olyan lenne végső soron, mint egy kis portfolió amiben benne vannak a munkásságom gyöngyszemei.

Meséltél már a DeviantArtról, onnan hány művészt ismertél meg, vannak olyanok akikkel tartod is a kapcsolatot?

Sok emberrel sikerült felvenni a kapcsolatot, üzenetek vagy levelezések formájában. Igen, vannak olyanok akikkel szinte rendeszesen beszélgetek. Bár a nagy részük ezeknek csak időszakos.

Képzeletbeli interjú 1.

Képzeletbeli interjú a Feketecsillaggal

alias Grayyel 

 /elsőrész/

Üdvözlöm kedves olvasóinkat!Shade vagyok és az a megtiszteltetés ért ma engem, hogy interjút készíthetek a Grayyel a fekete csillaggal. Lássunk is hozzá!

Szia, Gray! Készen állsz?

 Szia! Persze, essünk neki!

Szóval akkor miért pont Gray?

 Hűha nem is tudom honnan is kezdhetném el... Ennek, egy hosszú története van. Ezt a nevet én választottam magamnak, közel 3 évvel ezelőtt. Első "hivatalosan" cosplayezett karakterem nevét (a Fairy Tailből) vettem fel, mert közel éreztem magamat a karakterhez és úgy gondoltam a személyiségemhez is illene. Ez a név érdekes, mert nekem az az érzésem, hogy kemény és laza egyszerre pluszba igen fiús is ez a (mostmár az alkotói) név. Igen, ez lesz a jó megfogalmazás, tudat alatt valami könnyen megjegyezhető művésznevet kerestem. /Aztán, idővel praktikus is lett, mivel túlnyomóan fekete-fehérben alkotom legtöbbször./

Ha már szóba került a személyiséged, jellemezd kérlek kicsit magad nekünk!

 Magamról röviden, ez könnyű és egyben nagyon nehéz is. Sok fantázia világban élek, imádom a meséket, alapvetően egy csendes kis visszahúzódó emberke vagyok, aki nem keresi a bajt. Azonban a baj mindig rám talál, idióta helyzetek és hülye emberek is, de állandóan megtalálnak sajnos. Egyébkén meg a kalandozások vonzzanak, hatalmas a szabadság vágyam és mégis a sors furcsa fintora, amennyire szeretem a társaságot, utálom a "tömeget". Mások leírása szerint az én személyiségem "Nem megfogható de lehetséges valami, amit sok dobozba lehet sűríteni bele, amiben szivárványok és tükrök vannak".

Milyen iskolában tanulsz most és régen mit tanultál?

 Jelenleg a TKBF-en tanulok, dharma tanítói szakon. Előtte egy évet tanultam a japán szakirányon, de sajnos túl sok volt nekem a minden ezért otthagytam. Helyesen döntöttem, nem bánom, ha mázlim van még idén végzek jó esetben. Nagyon szeretném már kijárni, annak ellenére, hogy nagyon szeretem a sulit. Előtte a Jashick Álmos Szakképző Iskolában tanultam párhuzamos képzésben a díszítőfestő szakmát, majd ott is érettségiztem le. Zeneiskolában is tanultam, gitár hangszeren, ez 10 év volt.

Ez izgalmasan hangzik, azonban jobban érdekelne az eredeti szakmád. És persze egy pár mondatban, hogy miért tettél ekkora váltást?

 Hát nem is tudom, akit érdekelnek a művészetek azok számára biztosan érdekes, lehet hogyan lesz egy firkából egy három dimenziós képet imitáló festmény. 5 év munkája alatt tanultam ki a mesterséget és az utolsó évben volt a szakmai vizsga, amikor valami nagyot kellett letenni az asztalra. Mint mindenki én is igyekeztem a legjobbat kihozni belőle és sikerült is. A tovább tanuláskor művészeti egyetemre szerettem volna tovább jutni, azonban nem volt szerencsés a fémműves választásom és nem is nyertem felvételt, lehet máshol sikerült volna… Aztán osztálytársam tanácsára bíztam magam és a döntésem, próbát tettem a TKBF-en és a pót felvételin felvettek.

 

Akkor a művészetekkel való viszonyod megromlott, már nem alkotsz?

Dehogy is. Magamban akkor nem csalódtam, hiszen akkor voltam túl a szakmai vizsgámon kiváló eredményekkel. Emlékszem, még aznap is rajzoltam, amikor reggel menni kellett leadni a mappát, akkor reggel fejeztem be egy 3 napja készülő rajzot a felvételihez. Folyamatosan a mai napig alkotok, kisebb – nagyobb megállással, de ez az életem része. Amíg tudok rajzolok, lehet ez a mániám. :D A művészetek az egyetlen állandó és kielégítő dolog az életemben, aminek a segítségével kifejezésre juttathatok sok dolgot. :P

Milyen területeken szoktál tevékenykedni és mi a kedvenced?

 - Festés és rajzolás tradicionális és digitális eszközökkel.
- Fotózás amatőr szinten és modellkedem is, ha szükség van rá.
- Kézműves tevékenységek, mint:

- Jelmez, kiegészítő és kosztümtervezés illetve, annak kivitelezése

- Szövés, fonás, hímzés

- Bőr és textil munkák
- Zenélés hangszeren és éneklés

- Szeretek sokat olvasni, mellette blogot, kisebb novellákat és verseket, dalszövegeket írok
- Jártas vagyok a gasztronómiában

- Valamint nem régiben hastáncot tanulok.

Élek

Heyho Népek!

 Pár röpke sor erejéig tértem fel a blogra csak, gondoltam, ha van valami kérdés, óhaj, sóhaj panasz, bánat, akkor nyugontad dobjatok nekem emailt. Nem akarok ezzel kurvulni, csak gondoltam, hogy ha van valami olyan kérdés amire esetleg még én adtam választ, vagy érdekelne a vélményem róla.... tötötö akkor itt a blogon szívesen írok róla, vagy akár privátba is. Ha lesz lesz, ha nem akkor nem. Egy képzeletbeli interjút csinálok éppen és megjött az ihlet. Szabad bombázni, válaszokat, majd csak augusztusban adok... 

Akit érdekel, annak Hajrá!  ^^

(Meg magamnak...én blogger vagyok, menni fog a blog ahogyan régen, úgy most is, nem adom fel amit elkezdtem.)

Hosszú bejegyzés

Heyho! :D
Mindennapi írás folytatódik tovább...

Prioritás szerint:
Először is szeretném megköszönni nektek, akik most már névvel is követtek! Írtó kedves tőletek ez a gesztus, hogy a vinnyogásom után a követésnél nyilvánosra tettétek magatokat! Erre nem is számítottam egyáltalán. Tényleg köszönöm szépen, ez NAGYON JÓL esett! Feldobtátok a napomat. :"3 Ennek örömére a szokásosnál többet írok és több képet is kiposztolok.  

(Fúj ez a szó... de, nincs se rövidebb, se szebb szavam rá. Minden ötletetek are Welcome here... :3)

Ma nagyon kellemes és tűrhető volt a nyár. Minden napnak ilyennek kellene lennie, szerintem mindenkinek jót tenne. Ha már időjárás, leszedtem ez az időjárásos biz-baszt a blogról, nem illik ide, rájöttem. Plusz a betöltési idő is sokkal több tőle... érzékeny búcsú és törlés. :D Viszont a régi órám kellemes kattogása és gongatása hiányzik, de nem teszem vissza, mert az a múlthoz tartozik és én csak előre fele szeretnék haladni. És nem visszasétálni, mint egy páncélos tarisznyarák. Szóval óra sem lesz, akár mennyire is a szívem csücske volt. :P Dicsomnak is tetszik a nyár! Úristen ne tudjátok meg, már mekkora!!! Közel 80 cm magas! Ez egy óriás paradicsom palánta, lehet az égig érő fa festményem inspirálja az érzékeny kis lelkét. :3 (Néha nem érzem magam magyarnak... mert nem tudok rendesen írni.)

Ma rengeteg mindent csináltam. Tegnap hajnalban... mert ismét hajnal sokáig fenn voltam. (De ez a nyár varázsa!!! Nem kell a suli miatt limitet szabni a fenn maradásnak, tök szuper. :3) És a Mangás csoport puszta létezése ösztökél arra, hogy igenis csináljam, azt amit kitaláltam és ne hagyjam annyiban. Szóval küzdök tovább az Álmaimért, nem adom magam olyan könnyen. :3 Tehát a képregény oldalát rajzoltam és közben újra és újra scanneltem a készülődő oldalt. Nem titkolom a csoportba szeretnék én is hozzá tenni, a saját is hogyan készült tutorialomat feltolni. Hátha hasznos, plusz ki tudja lehet valakinek hasznos is lesz, ha meg nem az sem nagy katasztrófa jó lesz nekem a saját kis irattáramba. Később még jól jöhet. Képeket is fogok feltenni, csak azt majd akkor, ha kész a teljes anyag. Annak egy szép kerek bejegyzést szeretnék, megérdemli. :D Bár csak részleteket fogok belőle kitenni, mert akkor kifogja elolvasni, ha már most lehetne látni a teljes oldalakat... :3  Igen, számító kis dög vagyok, magamért csinálom és szeretném ha másoknak is tetszene. Hátha ezzel én is tudok adni így a világnak, nem lesz egy világ szenzáció. De lesz valami kis apróság, amiben van belőlem benne bőven. :)

Persze a képregényes dolgok után, jött az alkotási túlcsordulás és alkottam tovább. Az íródó regényhez készítettem borítót, amiben majd egyszer a nem olyan távoli jövőben benne lesz az írás. Kicsit kusza lett a mondat, de a lényeg az, hogy a kötet a borítóban lesz. :"3 Szerintem, sokan ismerjük a könyveket, nem tartom fontosnak ismertetni, milyen egy könyv. :D Egy blogger, vagy egy blog olvasó nem ismerné a könyvet...az vicces lenne. :D No tovább... A kész borító tervekhez rajzolgattam még pár skiccet, mert van egy olyan lesz ahova illusztrációkat lehet tenni. Erről is szeretnék egy külön bejegyzést, meg is írom, nem sokára. :D *Hamarosan a link*

Aztán levittem a kiskutyát sétálni és kidőltem alukálni. Csak délután keltem fel, főznöm kellett. Fasírt golyókat gyártottam és sütöttem, meglepően finom lett. A sózás nem erősségem, mert szerintem tök egészségtelen, úgy hogy a többieknek utánam kellett sózni, mindig ez van ha én főzök. De könyörgöm, mindenki ízesítse magának... én nem eszek sót ha nem muszáj, de nem fogom a kaját eltolni ha van benne fűszer vagy só. :P Előző napról, meg még maradt egy kis sütött sütim, azt is felfaltuk. Kettő ilyen tepsivel sütöttem, tök egyszerű megcsinálni és kurva finom! Csodálkozom, ha tudok rajzolni, akkor az nap tudok főzni is. A kettő között van kapcsolat??? Ha van miért? Ha nincsen akkor is miért?

Délutáni pihenőnek leültem gyöngyöt fűzni, mert volt egy kedvenc fehér karkötőm, azonban elszakítottam még sok hava és nem volt időm foglalkozni azzal, hogy megjavítsam. Na most megcsináltam, és remélem tartósabb lesz, mint volt. El kellene itthonra a damil, de nem volt 4x-esen hajtott cérnával csináltam meg... meglátjuk. Plusz csináltam egy zöld-narancssárga golyós karkötőt is, extra csúnya de vidámak a színei, nagyon bejön. :3 (A karkötő a lényeg  nem a fejem >v<...)

 

Ja nagyon rá vagyok pörögve, hogy legyen új frizurám, a fodrászom már meg van hozzá. Nem tudom még mikor, de majd összehozzuk szeptemberig biztosan. Addig is, mert nem bírtam magammal, egy kis kedv csinálónak Játszottam a hajammal, elfésültem és felkötöttem. Még PS sem kell hozzá, hogy rövid hajat csináljak magamnak. Sőt, ha belegondolom már parókám is van, de nyáron tudjátok, milyen meleg van alatta... pláne ennyi hajjal. Tehát dumcsi helyett jöjjön a kép.

 Aztán leültem a gép elé, a régi rajzokat néztem és rendezgettem. Aztán jött egy ötlet... könyvjelzőt szeretnék. Neki estem, előkutattam a papíros mappámból üres vastag papírokat, mondom ezek jók lesznek. Kinyitottam a PS-t és kezdetét vette az alkotás, mindenképpen kelta keresztes hátteret szerettem volna, ezért az lett az alap. Utána a többi már gyerek játék volt, feldobáltam a rajzokat rá, szürke kontúrt tettem rájuk és egy fekete vonalú fehér fedő keretet. A nyomtatóba tettem a papírost, amit előtte méretre szabtam, a nyomtatási beállításokat belőttem és már Ok-éztam is. Nagyon kis csini lett, tetszik a munkám és nem győzőm benne örömködni a gyönyörűségtől. Ritka pillanatok ezek, amikor a kész mű a kezemben van és 120%-as kész is van. :D Aztán még két verziót csináltam belőle, azok is szépek lettek. Így most van egy farkasos, egy elfes és egy sellős könyvjelzőm. Nevemhez hűen, a színük szürkék... :P (Szép vad ez a lila, nem de?)

Most itt ülök a gép előtt és írok... hamarosan szundi, mert holnapra is hátha lesz ötletem... Jó kedvem van ez egy nagyon király nap volt összességében, bár többször rontana rám az ihlet. :3

Kósza hírek

Heyho népek! ^^
Nem tűntem el... csak egy picit, gyorsan akartam írni pár sort aztán zúzok is pihenni, mert hulla vagyok, abból is a nagyon fáradt fajta. :'D

Kezdeném azzal, hogy a merengőre való regisztrációm után, elolvastam a kötelező dolgokat és a minden féle Gy.i.k. részeket, meg ami ahhoz tartozik. És 95%-ban biztos, hogy semmit sem fogok fel tenni. Rendkívül hasznos dolgokat írnak le benne, mit hogyan kell szépen helyesen és magyarul használni, de Nekem kínszenvedés volt végig olvasni az összeset. Az általános- és középiskolában sem tanultam ezeket meg és soha nem is tartottam be őket. Én nem írok helyesen, sem tökéletesen, nem is akarok. Törekszem, de ennyi legyen is elég.

Tehát, annyi formai (főleg nyelvtani) dolog van megkötve, hogy az valami hihetetlen, azért meg, hogy ne engedélyezzék az adminok, tuti nem fogok szenvedni. Ebből, az a tanulság, hogy amit írok továbbra is tökéletesen tabu marad, ez van drágák. Majd le is törlöm magam a fenébe, mert nekem ez nem tartható, plusz egy fejezetnek 3 - 4 oldalnak kell legyen... én nekem a fejezet nem annyi. És nem fogok úgy írni, ahogyan azt a tankönyvekben tanuljuk. Én, azért írok mert imádok írni, és nem azért meg úgy kellene ahogyan...

Vizsgákban nagyon jól haladok ma voltam túl egyen, így öt azaz 5 darab vizsgám van hátra, amiből kettő viszonylag könnyed lesz és 3 ami nem. Ha minden jól megy, akkor július első napjáig végzek a maradék vizsgáimmal és utána szabad vagyok, ha meg még ügyesebb akkor még hamarabb. Az indexes beíratások is addigra meg lesznek. Legrosszabb esetben 28 kredit körül végzek, legjobb esetben meg 41 lesz. :D A többre gyúrok természetesen, de meglátjuk... ha, harminc felett megcsinálom, akkor már bőven jó vagyok. :D 

Con és cosplay csak terv szinten de már megvannak a dolgok, igyekszem végig menni a tavaly összehozott listámon, amin kiegészítettem pár karakterrel. :D Meglátjuk mennyi sikerül... :D Plusz van egy karkötő rendelésem, aminek annyira örvendek. Majd amikor készítem, azt is leközlöm a blogba, minden dokumentálva lesz. :3

*Az ide kapcsolódó cp-s terves képet, ma éjfélig felteszem*

Fantázia a tied, használd

Ha a fejembe lépnél először sötét lenne, neked kellene feltalálnod magad. Első szabály, ha a fantázia birodalomba szeretnél belépni az én fejemen keresztül, akkor merned kell álmodni, akár képtelenséget akár nagyon nagyot. Ha az első megmérettetésen túljutnál egy újabba ütköznél, szemed elé kerülne egy gyönyörű szépen megmívelt ajtó, és azon egy zár. Bizony addig nem tudnál átjutni rajta, amíg nem találnád meg hozzá a kulcsot, de a kulcsok nincsenek sehol sem, vagy mindenütt ott vannak azonban túl kevés/ túl sok hogy mindet végig próbáld, a fantáziád kellene ide is megoldani a rejtélyt. Ha túl jutnál ezen akkor, kitárnád fantázia világom kapuját és belépnél az utolsó feladathoz egy sivár, élettelen városba jutnál, ahol senki sincs, olyan mint egy kihalt szellemváros, a történetet itt csak akkor tudnád elkezdeni, ha ismét használnád a fantáziád... Ha kíváncsi vagy mi történne veled, akkor írd le te hogyan jutnál keresztül az akadályokon, azután elmondom mi történne veled a fejemben.

Addig is kis kedv csináló zene hozzá:

Rajzműhely titkok

Wiccan

Ma reggel úgy keltem fel, hogy elővettem a tegnapi vázlatomat és egész nap azon munkálkodtam, hogy elkészítsem a nagy méretű poszteremet. Természetesen az aktuális kedvenc képregényhősömet és példaképemet ragadtam meg, a Young Avengers-ből Wiccan-t. Hú nem akarok nagyon mesélni róla itt a blogban, akit érdekel googlizzon rá...

Most sokkal inkább arról szeretnék írni, én hogyan dolgozom:

 Nyílt titok, igazából nem is titok... mindegy én a rajzaimat szeretem A/4-es vagy annál kisebb méretben elkészíteni, mert kicsiben sokkal jobban látom az arányokat és az egymáshoz való viszonyukat. Így lépésről lépésre dolgozom, nekem ez vált be, így a kényelmes. Lefirkantom, amit ábrázolni szeretnék, készítek egy vagy több skiccet, aztán elkezdek vele szőrözni. Tudom felesleges, de nagyjából megrajzolom a többi számomra fontos részt. Utána jön egy szkennelés és Ps-ben állítgatok, vagy rárajzolok, vagy megigazítom éppen amit megkíván az adott munkadarab.

Ezek után következik az adott verzió kinyomtatása előre beállított méretre. Ennél a pontnál, vagy tovább fejlesztem a rajzot és befejezem teljesen. Vagy előveszem a házi készítésű világító-asztalomat és azon rajzolom meg, vagy újra szkennelem és kinyomtatom újra, hogy poszterméretekben tudjak foglalatoskodni a rajzdarabbal. 

Ma is így volt, poszterméretben szerettem volna valamit alkotni, szó szerint valami nagyot. Szóval a fenn írtak alapján elindultam, mert reggel óta motoszkált bennem a kis ördög. ( Ma is a beadandóval kellett volna foglalkozzam, de nem vitt rá a lélek. És úgy voltam vele, van még időm bíbelődni vele, ezért ha így bökdös az alkotási kényszer, akkor bizony neki kell ülni és csinálni. Erről szól a Zen és a Buddhizmus is egy bizonyos szinten, szóval ennek a tükrében azonnal nekiláttam, a reggeli után.)

Keresgéltem a nagy méretű és különböző textúrájú papírok között, amíg egyszer csak az egyik régen félre tett keményebb, már majdnem akvarell papír megszólított, hogy vigyem őt, mert ő bizony már régóta csak rám vár. Mondom, oké akkor ma rád fogom alkotni, amit a fejembe vettem. Ez azért is furcsa mert mindennel képes vagyok órákat elszöszmötölni, de ez most a papír választásnál is elmaradt. Előkaptam a rajztáblám és egyetlen csipesszel felerősítettem a papírt és elkezdtem a munkálatokat.

A gépben előre kiszámoltam a méreteket, belőttem az arányokat és kinyomtattam két darabban a firkámat, majd maximum 10 perc alatt átkopíroztam halványan egy rotring ceruzával. Előkaptam egy géppapírt és egy vonalzót meg egy 0.4-es fekete ico tűfilcet és neki estem. Legelsőnek a vonalzóval meghúztam a keretét a rajznak, ezt követően a fénymásoló papírt a rajzoló kezem alátettem, hogy ne maszatoljam azt, ami a papíron van, szeretem ezt a trükköt. :)

A tű filccel először átrajzoltam a kontúrvonalat, majd szépen sorban megvastagítottam ott a vonalakat ahol hangsúlyosabban szerettem volna jelölni részeket. Jött a leghosszabb munka, normál esetben más eszközzel gyorsan kiszíneztem volna a figurát, de nem a nehezebb utat választottam és a tűfilccel színeztem ki az összes fekete részt. Azért volt extrán nehéz mert többször is át kellett színezzek részeket, nem fedett rendesen plusz tű filc.... :D Mire végeztem az összes résszel elfáradt rendesen a mancsom, de totálisan megérte, gyönyörű lett mindenhol! Legközelebb is biztosan így fogom! :D

Végül következett az, hogy felvittem a papírra a maradék kis apró részleteket és felfirkantottam rá a nevemet. Végezetük több részben beszkenneltem és Ps-ben összeszerkesztettem egy képpé, majd egy flat színezéssel dobtam rá pár színt, a saját textúrámat. Végezetül felnyomtam a Devire. Hú, és most itt gyönyörködöm benne... *megvereti a vállát*. Mindez összesen, olyan 4-5 órát vett igénybe csak a megrajzolása, a Ps + 2-3 óra volt talán, de lehet hogy több is. 

Jó rég volt már ilyen szép terjedelmes a bejegyzésem... ma valahogy sziporkázom, végre a régi Gray kicsit visszatért, öröm van vala! :3

További Kellemes Aestét, nekem már az! (Nem elírás...direkt Aestét lett :D)

(Több képet is majd beszúrok ehhez poszthoz... csak már pihenni sem ártana.)

Sok a dolog

A vizsgaidőszaknak köszönhetően, minden nagy iskolás nyakára rá van lépve a vizsga. Ez alól, én sem vagyok kivétel az s az én kis nyakam körül is szorul az a bizonyos, bár igyekszem tenni a dolgom, hogy lazuljon... sikeresen kell szeretnék teljesíteni, annyit amennyit csak bírok. Aztán a többit majd hozza az ok okozata... ezt most nem fogom kivesézni, legyen a szó az ok előzménye, így tisztább. :D

Éppen egy olyan dolgozatot kell megírjak kevesebb, mint 3 nap alatt amihez tökre nem értek, a cél az , hogy az elfogadva pecsét rákerüljön az írásomra és csókk. Kell a kredit, nem mindent kell érteni, amit az ember tanul nem? Dehát, ilyen volt a fizika is no meg a matek... nem kell érteni, de nem árt ha van. Higgyétek el gravitáció nélkül minden sokkal könnyebb lenne, szó szerint elszállna mindenki magától, az űrben meg kipukkadna, a wc-n is sz@rban lennénk...szó szerint. Tudom leálltam. khm khm X"D

Huh mivel régen volt alkotós-rajzos-fiRkás, ezért most lesz egy gyors firkás dump ide kirakosgatva. :D

Még valami ami hirtelen eszembe jutott, május vége van ÉSSS én most szőrös pulcsiban, zokniban ülök a nagy fekete félig kényelmes székemben. Bámulva kifelé az ablakon, a nagy sötét felhőket, amik egyáltalán nem vidámak, sehol a napsütés és HIDEG VAN! NYÁRON???? Mi a retek van? Ezt nevezem igazi láblógatós korai őszi időjárásnak, a varjak még mindig itt vannak kábé, de nem panaszkodom mert addig az allergiám sincsen itt, ennyi a nagyon jó belőle. Egyébként meg, ezt mégis ki kérte így, azonnal rendeljen magának másik szízönt, mert THIs iS summER!!! Nyarat szeretnék, meg szünetet, meg fagyit meg izzadság cseppeket és persze a még csak elvben de fizikálisan nem létező kockás hasamat...

A tanulság az hogy a téli fagyit nem nyáron esszük... nem tudom elmebajos vagyok.

Emberek jönnek és emberek mennek

Miért van az, hogy megismerkedtem régen emberekkel talán ideiglenesen barátságokat is kötöttünk, majd egyszerűen szépen és lassan eltűntek a látókörömből?  Ezeket barátságokat próbáltam kötni újként és sikerültek is, de aztán egyszer csak nevek maradtak a semmiben és újra idegenek lettünk... nem értem miért. Sokszor van ez így, vagy csak így van?

Zavar és ezen események sorozata arra próbál irányítgatni, hogy felesleges törekedni kialakítani ezeket újra, mert minden múlandó és nem kell barátkozni. Azonban mégis ha nem tesszük meg akkor meg mi leszünk a véres rongyok, hogy nem vagyunk eléggé társas lények... kezdek kicsit belefáradni ebbe a múlandó jelenségek áradatába, lehet az lenne a legjobb ha ködbe veszne a hangom és a nevem is, mint a rég múlt legendái és titok övezne s akkor nem érne több csalódás. Lélekben azt hiszem nagyon koros vagyok, szívemben örök gyermek és testemben pedig fiatal-felnőtt.

De a vicces az, hogy ennek ellenére a belsőlényem állandóan kalandokat keres az új emberek személyében és kitudja miről maradok le, ha nem kutatok újabb és újabb emberek után. Reménytelenül veszett ügy vagyok, de nem adom fel amiben hiszek az vagyok.

Bird song

A fantáziámat beindította ez Gyönyörű szám,
akármilyen brutális a szöveg és amiről szól újabb kedvencem lett!

Rövid fanart

Best Blog-díjak

Heyho! Idén is, úgy tűnik kiosztásre kerültek a best blogger díjak, én is belekerültem ebbe a kis díjazásba, ami szerintem egy tök jó dolog. Nem csak kedveskedünk a másiknak, de még motivációs alapot is adunk neki ezzel, plusz nem beszélve arról, hogy közösség erősítő hatása is van. 

És akkor a szabályok:
1. Említsd meg, kitől kaptad a díjat
2. Sorolj fel 4 blogot (200-nál kevesebb olvasóval, akiknek továbbküldöd)
3. Hagyj egy-egy kommentet a kiválasztott blogokon a díjazásról 

A díjat Engru világa blogjáról kaptam, és nagyon szépen köszönöm neki!

A négy blog tehát:
- KeltaLeány blog
- Yue blog
- Day Dreamer
- Baragon Rajzosblogja blog

Nekem már ne küldjétek vissza... küldjétek azonak akiknek szeretnétek! Peace! :P