Júnuis 30.

Én, azért vagyok egoista, mert nem kapok elég szeretetet, ezért a legegyszerűbb ha csak magamat szeretem. Plusz magamban kevesebbszer tudok csalódni, mint másokban, szóval ennyit erről. Ja és még mindig tök unalmas is vagyok, soha többet nem megyek ki semmien koncertre, utálom a tömeget. Egyébként meg a villamos szabja rá, mindenkire a nyári shortot.

 Azon tűnődöm már egy ideje, hogy jobb lenne drogfüggőnek lenni, mint hangulat függőnek.... a drogot belövöd és elvagy, utána meg csak sóvárogsz, hogy még, újra lősz és megint jobban leszel. Szerintem, meg a hangulatfüggőségben meg az a szar, hogy állandóan csak sóvárogsz és még csak belőni sem tudod magad... újabb morbid gondolatok tőlem. :D 

Egésznap a devit túrtam fel, és csodáltam mindenki munkáit, a sajátomat meg most kb kidobnám mindet a kukába, mert azt hiszem milyen jók, közben meg sehol sem vagyok. Szóval ma sem fogom meg emelni a ceruzámat... az ollót emeltem meg és átritkítottam a hajamat... várom, hogy visszanőjön a barna és megint letolhassam a szőkét. Eljutottam arra a pontra, amikor állandóan variálok mindennel, amit megcsinálok sem jó. Legszívesebben 10 percenként sírnék, ha tudnék... de helyette csak nagyon csendben vagyok és bezárkózom a szobámba, egy embernek örülnék ha bejönne, de mostanság nem fog, szóval hagyjuk. Zavar a tudat, hogy bármi lehetne és ez van. Lehetnék jobb is ami vagyok, de egyszerűen nem megy, inkább hagyom, legyenek azok a többiek.

Ha egyedül vagyok nem jó, ha a barátaimmal vagyok akkor egy ideig jó, azt hiszem sehogy sem jó, már megint, siker élmény 0, ha nem félnék eldobni magamtól mindent, akkor már nem írnék többé ide... meg sehova sem. Asszem bedepiztem, hurrá annyira életképtelen vagyok, hogy arra nincsenek szavak.  :C

Július 29.

Üdv, mindenki! 

Visszatértem megint, két nappal hó vége előtt. Ez a nyár hát hjúú, és jajj, de tetszik! Minden nyárnak ilyennek kellene lennie, kivétel, amikor I am doing fasfejing és szerencsétlen vagyok. :D Nohát igen, a hülyeséget le lehet tagadni, de elrejteni nem, kivétel ha befogom a nagy szám, akkor néha előnyömre válik. Amikor meg nem akkor, pofázok és humorgyáros vagyok, de már fárasztó szinten. Legtöbbször úgy időzítek, hogy amikor csend van és van valami atom ütős akkor lövöm el és mindenki bekészül tőle. :3 Néha működik, de akkor üt. :D 

Gőzerővel varrom a jelmezem hiányzó darabjait és örömmel mondom ezt lesz az egyik legtöbb ideig készült jelmezem... íme pár fotó róla, nem tudom mi volt mi nem, de felteszek egy párat, hátha úgy izgalmasabb a poszt. :D Szóval 2014 Nyári Con és Prince of Persia: Dastan cosplay work in progress képek. 

(Az első képet csak hasonlítási alapnak tettem be, az egy igazi kosztüm a filmből! :3)

Eddig ilyen nagy léptékben de a fontos részeket megmutattam... de úgy is, lesz még pimpelve bőven szóval lesz még egy igényes és atomhard CP-m! :3 Magicshit happens here! :D

Sajnálom de, most nem tudom miről írjak... >.<  Még mindig az elkövetkező kosztümökhöz keresek anyagokat, lehetőleg olcsón és jóféléket, mert meg szeretnék csinálni sok mindent, hogy legyen rendes portfólióm, fotóalbumom belőlük. Túl sok mindent akarok megint, de leszarooo~m legalább, van ami motivál inkább a mindent választom a semmi helyett, nem akarok nyünnyögni később azon, hogy jaj így meg úgy. ( Pedig tuti fogok még -.-) De igyekszem, nem mert nekem sem tesz jót hosszútávon. 

Elfogytam, alvás. Pá

Június 25.

Nincsen kedvem írni bocsi, helyette kaptok zenét. <3

Júnuis 22.

Hellóka!

 

Tegnap azaz 21. napján délután a cosplayes társasággal elmentünk az Eastsidera bulizni egy kicsit.... hát gyerekek én úgy szétcsaptam magam, hogy nem csak vele de rajtam is röhögtek, hogy szó fosásom van, és hogy lőjjön már le valaki, mert halálra fogom nevetni magamat.... Az egész úgy kezdődött, hogy atom nagy hamburgert ettünk, meg sültkrumplit. Aztán mindig csak egy kis pálinkát ittunk, meg kísérőnek én vodkát, meg szódásbozdát, meg citrongarrone is volt aztán ami éppen ami jött.... mivel nem akart hatni a szesz, ezért táncolni és ugrálni kezdtünk, hogy a vérünkben oldódjon a buli és hatott! D:

Az ajándékokat is megkapták, amikor még beszámíthatóak voltak! Egy ember nem volt, de ő majd megkapja máskor... :P

 

Amikor már melegünk volt kezdtem örülni és mire besötétedett addigra már úgy szédültem, hogy időnként ülnöm kellett és amikor egyszer leültem és a sokadik pálinkát is betoltuk akkor meglocsoltam a történetet egy kis rosé pezsgővel és varázslat történt, végre először úgy berúgtam, mint az állat. :3 Na ott elszabadult a pokol, ott már beszéltem, röhögtem, táncoltam meg watever. Amikor éhes lettem mindent megettem ami csak előttem volt, a többiek ott rettegtek, hogy hányni fogok és minden kifog jönni és meg mondtam, hogy hülyék vagytok, innen semmi sem fog kijönni! Így is volt. 

A másnap reggel mocskosul fájdalmas volt... aztán amikor már kinn voltunk a napfényben, egésznao csak fotoszintetizáltunk. Nem csak én, mindenki hasonló szinten volt. :D Amikor 'végre' (szívesen maradtam volna még egy estére) hazaértem, annyira volt erőm, hogy lehuppanjak a kanapémra és csá, persze bekapcsoltam a gépet és leültem utána nézni dolgoknak, meg írni hogy egy darabban hazaértem stb. :D

Megyek is az ágyba... pihennem kell, mert elittam az agyam, de büszke vagyok rajta, hogy megtapasztaltam milyen jó és rossz. És tudom már milyen! :3

Páá 

Június 20.

Üdv all!

Ma Cosplay gyártós napot tartottunk egy közeli cpzős barátommal, szuper volt, még több ilyen napot kellene tartani. Sőt fogunk is még! Miközben együtt dolgoztunk és gyarkoroltunk, arra jöttem rá, hogy 200x igényesebben tudok dolgozni, ha nem a saját dolgomat csinálom. Vagyis ez onnan ered, hogy ha másét csinálom, akkor nem ronthatom el, mármint olyan rossz érzés lenne, úgy kiadni a kezeim közül, hogy tessék neked csináltam és közben meg én magam sem venném fel.... ez is valami kis kényszerképzetem lehet, de tény ilyen jól még szerintem eddig nem dobtam össze valamit! Level up, with help! ^^ Közben filmet néztünk odaát 2. évad 3.-4.-5.-6.-7. részt, aztán meg a Házinyuszit, nagyon jól voltak.... aztán haza kellett engedjem. :C

Visszafele vettem bérletet, amit olyan automaták adnak ki, mint a vonatjegyet... nekem tetszik, csak még meg kell szokni. ^^ Nem mintha nem lett volna egyértelmű, hogy mit hova kell beüssek. :D Jobb volt, mint az élő emberhez odamenni, ezeket a gépeket az antiszociálisoknak teremtették, azaz nekem. Nem vagyok antiszoc? Nos szeretem az embereket, valahol belül nagyon mélyen, de a belőlem létező személyiség az ego trónom csúcsán antiszoc és pont, azért mert sok kudarc és watevör.... :)

Egy hónap múlva Con és sehol ( erősen hiányosan) vagyok meg a Perzsia Hercegével, amivel majd elvileg még versenyezni is fogok.... bár lehet hogy végül nem kellene, mert úgy is esélytelen... sok szempontból is de nem baj, meglátjuk a szépséges Taminám, majd mit mond, mi legyen. :3 Az időjárás viszontagságai miatt állandó problémáim vannak a hangulatommal, bár a vízhiányos gondjaimra figyelek, az edzést is elkezdtem és nem mondom, hogy látom az eredményt 1 nap után, de érzem a hasamban azt amit mozgattam, szóval akkor mégis van esély! :)

Holnapra kikészítettem a meglepetéseket a bandának... majd délután vagy este meg is kapják... hú basszus nyomtatnom kellene most.... Utolsó Pillanatban ébredek rá mindenre, de még van idő szal don't fos. :D Neki állok PS-ben megcsinálni őket, amíg van rá agyam meg kedvem.

 

Addig is itt egy mocsok régi kép rólam, meg a jókedvemről, ez a kép vidéken készült... remélem holnap piásan nem fogok ilyeneket csinálni. Régi szép idők... no mindegy elmentem pihenni. CShőő

2010

Június 19.

Heyhó, heyhó!

Hely van jelen pillanatban és szerencsére hó nincsen. :3 Nyeheheee. Utána jártam az utolsó bejegyzésem óta és kijelenthetem, hogy egy olyan aszexuláis személynek nem jó aki nem úgy született, hanem megpróbált az lenni... szóval lehetetlen dolgokat nem kergetek inkább, megpróbálok azzal gazdálkodni, ami én vagyok. No jó. :) Aki nem hiszi el járjon utána, majd ossza meg velem. :D Kösz, továbbra is elmailben kérem.

A mai napom arról szólt, hogy a többé nem barátkozom senkivel marhaságomat félre tettem, a többi egyéb nyűgömmel együtt, azt mondtam leszarom és let it go. Meg kell mondjam, hogy kurvajól sikerült ma, az egész napomat végig beszélgettem egy nagyon kedves con-honos emberkével és örülök, hogy nem voltam egyedül ma. ^^ Közben a cosplayes kedvem is visszatért, neki is álltam még ebben a jó kedvemben csizmát kiszerkeszteni 2 db nadrágból és összevarrni a dolgokat. Aztán a figyelmem csökkenésével sikeresen elrontottam kétszer is végül összepakoltam és bevágtam a sarokba...és majd egyszer kijavítom még van rá egy bő hónapom és még össze is kell koszoljam addig. A többi kiegészítőmmel sehol sem vagyok, nagyon vidám lesz megcsinálni a maradék dolgokat....előre is nem akarom. :D

Ezentúl 3 hét alatt kockás hasat szeretnék varázsolni magamnak, hát meglátjuk mennyire fog menni... szerintem nagy büdös semmi sem lesz belőle, de megpróbálom és közben halok bele. Jó lenne, különben be kell húzom a hasam, hogy ne legyek zsírfelleg, bár az után a mennyiségű fagyika után, amit én elfogyasztottam eddig... hát nem is tudom, nem lesz több szelfi. :3 Feltettem végre a gépre azt a pár fotót, amit lőttem, persze a felét a kukába tettem azonnal, mert én mindig az 50-85% kidobom a képeknek, mert nem tetszenek. :D Jellemző, kritikus vagyok magammal főleg.

Hú nem tudom még miről írhatnék, tegnap rajzoltam 3db A4-es méretű rajzot... fejlődés 4 év alatt csak merek egyre nagyobb méretben rajzolni, lassan ez is menni fog talán egyszer majd. Reméljük erre sem fogok ráparázni többet... én meg a gátlásaim, komolyan mondom orvosi szakkönyvet lehetne írni róluk, rólam meg egy eset tanulmányt... bár ha jobban belegondolok a blog pont ezt teszi. X'D Remake, őhm azaz remek. :D

És egy nagy vallomással is tartozom: Én... én, szóval az a helyzet, hogy én. Jaj inkább még sem.... *szuszá* Szóval, az a helyzet, hogy ÉN ETTEM MEG AZ UTOLSÓ SÜTIKÉT!!!! wáháháhááá  Hogy, a villamos szabná mindenkire rá, a nyári rövid nadrágját! :D Hu-hu-húúúmoros kedvemben vagyok, de lehetséges, hogy ez már a fáradtság kezdete. :D Sőt biztosan az, de legalább nem vagyok búval*******. :'D Találtam egy érdekes cikket, amiben magamra ismertem és az összes bajomat is ki tudom küszöbölni, vagyis lehetséges. Tessék itt is van, cikk a dehidratációról.  Érdekes és nagyon igaz, remélem hasznos lesz másoknak is, akik esetleg hasonlatos cipőben vannak, mint én. :)

Mégis lesz szelfi.... no mára szerintem ennyi és fények.

Június 16.

Végig lestem az odaát első évadát és a másodikba is belekezdtem, hát nos! Odáig vagyok meg vissza, időnként túlságosan is kiszámítható a sztori, de máskor meg azért aggódom, hogy na ezt most hogyan oldjátok meg ti tökfejek? Nem mindig boldog a vége, aminek örülök! :3 

Ma felkeltem és legyártottam a szombat esti bulira a meglepetéseimet... sajnos még nem teszek fel képet, mert jobb félni, mint megijedni, aztán nehogy nekem oda legyen az örömöm. :) Meglátjuk mit szólnak majd hozzájuk... ^^ Kilenc darab van belőle, egy formák, de mégis különbözőek.... :D

Kitakarítottam a szobámat és most elfáradtan a gép előtt molyolok.. de lassan majd neki ülök rajzolni, mert van egy Lokis comissionom... megpróbálom megcsinálni szépre! Illetve hát ja. Lehet inkább koncertre megyek...

*éjfél után hazaesik*

 Átugrottam a hősök teréhez, nagy nehezen megtaláltam a kis teamet és kurvajóóót buliztunk a Scorpions koncerten, annyira szuper volt! A fülem még mindig fáj és zúg, de teljesen megérte látni élőben gyerekkorom egyik kedvenc bandáját, nem minden számot ismerek tőlük... de a nagy fav.jaimat eljátszották, úgy mint a Holiday, Wind of change és a Still loving you-t is. *3* Nem piáltam és nem is ettem előtte, annyira oda akartam érni... hát nagyon nehéz volt, fél Magyarország ott volt....kb. :D Mi a színpad előtt voltunk a bal oldalon, annyira jó helyen, hogy pont az arcunkba ordított a zene, a kivetítőn láttuk a közeli képeket, ha messze elnéztünk akkor meg a színpadot. Dat élmény, többet kellene koncertre menjek, totál jó hatással van rám, a hangos zene rezgései, totálisan jót tesznek velem. :3

Most éppen a szölőlevecskémet szürcsölgetem a monitor előtt és pötyögöm a sorokat, lelkileg pörgök, de érzem fizikalag meg, mint akit jól agyonvertek. :D Bánom is én? Ma egyébként amikor egyedül voltam a tömegben, akkor az olyan lehangoló volt.... mármint, így éles helyzetben. És arra jöttem rá kicsit ilyen az életem is, mindig keresem a tömegben azokat, akiket ismerek és ha nem találom meg őket, akkor nem csak hogy magányosnak, de olyan egyedül érzem magam, mint a fene. És ez tök rossz. Mindegy ez csak egy ilyen kis valami volt.

Ja és így lefekvés előtt éppen az jutott az eszembe, hogy olyan jó lenne holnap arra felébredni, hogy aszexuális vagyok és szívesebben ennék egy sütit, mint hogy megkívánjak valakit... utálom, hogy vannak ezek az ösztönös hülye vágyak. Bár egy se lenne... ja és én tuti nem fogok gyereket vállalni, egyet sem. Jó szülő lehetnék azt hiszem, de nem ér annyit a dolog, sőt én sem. :D Hmm mindegy, lényegtelen.

Jobb éjt.

Június 14.

Hi! ^^

Tizenharmadika nekem mindig ünnepnap, extrán nem csináltam semmit sem, csak olvasás engedélyeztem magamnak. Oiik--- 

Forró nappalok és kellemesen hűvös éjszakák miatt, napközben inkább próbálok pihenni és nagyon kevés aktivitással létezni, a négy fal között, amikor elkezd hűlni a levegő elkezdek szépen lassan megelevenedni. Mai tevékenykedésem csak annyi volt, hogy ritkító ollóval megritkítottam a hajamat mindenhol a fejemen és javított rajtam plusz az olló is szuper, most így első használat után. Ezzel olyan szépen lehet dolgozni, mint a kis angyal. Ezen túlmenően meg egy félkész Ironman helmetet gyártottam, az egész napom ráment... a kezem totál fáj mindenhol, de megérte. Senki se becsülje alá a papír hatalmát, mert a leghasznosabb cucc! :3

Meg festeni akartam, de a tempera festékkel jól mellényújtam most és majd kezdenem kell vele valamit, mert egy kellékemet, ami készül tönretettem félig... T.T Béna vagyok, mert annyira elfáradtam már.... kellett nekem hozzányúlni. Franc. De ezen kívül ma mást nem csináltam... hamarosan befekszem a kuckómba és megnézek egy pár supnat rész, alig várom a következő évadot már. A trónok könyvet lassan kiolvasom, már pár 40 oldal és kampec annak is. :3 

Már itt sem vagyok... pá

Június 12.

A teli hold ereje teljesen feltöltött... rajtam van az alkotási kényszer és most könnyedén megy is! :3 Este nem aludtam egy percet sem, helyette egy régi firkámat vettem elő és turbóztam fel, aztán annyira megtetszett nekem, hogy neki estem, mint egy hülye Photoshopban és végül sikerült megcsinálnom színesben is. Szóval megcsináltam Korrát! Íme... nem tudom ma még mit fogok csinálni... majd kiderül. ^^

DÉlután vagy este folyt. köv... addig is pápás.

Június 11.

Cső Népek!

Rendet varázsoltam a rendetlen kis fészkembe.... próbálom rendben tartani. Végre nézem a szupnat részeket és nem fogom megunni, tetszenek a szereplők és a témák is. :3 Nekem való sorozat, ugyan olyan, mint a bűbájos boszorkák csak pasis verzióban... legalábbis nekem, de nem gáz. Niki Minaj- Monster száma annyira tetszik, hogy napi szinten sokszor meghallgatom... szóval ja. :D Végig néztem a Kamigami no asobi című anime eddig megjelent összes részét és várom a következőt, mert érdekel mi lesz a vége. A trónok követ egész tegnap hajnalban olvastam, mivel nem tudtam aludni....aztán hajnalban kattintottam párat a géppel, röptében madarat mocsok nehéz lekapni, de nem lehetetlen.... ez az egy sikerült rendesen, a fecskékről meg felejtős, túl gyorsak nekem.

Ma ezentúl megvarrtam az öv táskámat, amit tudok hátizsáknak is hordani, ha úgy van kedvem. Ezúttal nem csak úgy összedobtam, mint ahogyan szoktam a dolgokat... órákat mazsoláztam vele, belül bézs kockás az anyaga kívül fekete és ráhímeztem a tetoválásomat is, mert csak. ^^ A hímzés tudásom nagyon kakken még... gyakorolni kellene. Nehéz legyőzni a türelmetlenséget.... de ma valahogyan sikerült, még akkor is amikor a hímző fonal, úgy összesodródott magától, hogy nem tudtam miatta rendesen dolgozni, de megálltam és kibogoztam. 

Ezentúl reggel a nyakláncaimnak való helyet is kitaláltam és hamar neki is láttam. Kifúrtam két lyukat, a fagerendát és felméregettem bejelöltem és aztán kipimpeltem kis szögekkel és gyöngyökkel. Majd egyesével kb 60 db-ot belekalapáltam, végül felaggatam rá a motyóimat. Megcsináltam a kis sarkot a szobában, ahol minden kézműves művem a falra került... nem minden, de ennyi fért oda a jó ízlés területén belül. :3 

Most mindent megtalálok, nincsen kupi és kosz sem! ^^

Ma a állott hőség kedvéért, kétszer is fejet mostam a tus alatt, olyan jó érzés volt, felfrissített és nem kellett a hajam miatt sokat gondolkozzam, rajta mivel pillanatok alatt meg is száradtam. *3* A rövid haj sok előnye:

Lehet fésülni, össze lehet borzolni, naponta hajat moshatsz, nem áll sehogy nem hülyén és nem kell vele sokat foglalkozni! :D Nevermore hosszú haj, esetleg csak parókás megoldással. :P 

A fécbúkról ma irdatlanul sok képet letöröltem... valahogy most ilyen kritikus vagyok magammal, amelyik zavart eltakarítottam. Tényleg jó sokat, voltak olyan mappák, amit full egyben törölve lettek. Nem kell annyi kép a mindenemről... lehet még a közel jövőben fogok még leszedni egy párat. Zavar hogy ilyen sok van... ugyan úgy az emberekből is törölgettem bőven, sajnos vagy sem még akkor is ha paraszt vagyok, de könyörgöm minek legyen ott annyi? Plusz semmit sem ér, ha nem is ismer, meg ha nem is tartjuk a kapcsolatot.... rossz élményem ezzel meg annyi, ha köszönök neki az utcán és "véletlenül" nem köszön vissza, de azért bejelöl, az ilyen hagyjuk jóó? Kategória... ilyenekkel ne legyen inkább tele a falam, jobb ha nem ismerjük egymást és pont. Meg örökké eszembe jutnak azok a kezdeményezéseim, hogy esélyt adok magamnak és ismerkedem hogy lehet, hogy találok újabb barátokat... hát többé ilyet sem kezdek. Ami könnyen jön, úgy is megy el. És aztán leszarnak, akkor inkább nem kell semmi sem. Majd én elszórakoztatom magamat, menni fog elégéé kreatív gyerkőc vagyok, éppen amikor nem szenvedek magamtól.

Elmászok valamit kezdeni magammal, amíg jó idő van. :3

Június 10.

Megint visszaléptem féllábbal az önsajnálatba, megint bennem van az érzés hogy tök felesleges bármit is csinálni. Elégedetlen vagyok magammal sok szempontból is a szomorú az hogy már magamhoz is úgy állok hozzá, hogy mindegy. Közben elnevetem magam kínomban és belül meg visszajönnek régi dolgok... sokan akarnak segíteni, de nem tudnak. Úgy érzem nincsen értelme az életemnek, ahogyan nekem sem. Tegnap hajnalban ezt rajzoltam... tükrözi, azt ami bennem van.

No igen... nekem soha semmi nem lesz elég jó.... bárcsak más ember lehetnék.

Június 09.

Heyho emberek!

Mocskosul forró nyári napra ébredtünk! Tehát tényleg itt a nyár és szenesre égünk ha kimegyünk a szabad levegőre egy kicsit sétálni, ezért inkább itthon maradok, mintha egy jó kocka lennék. A reluxa kis sávjait már pár napja átváltottam, hogy setítség legyen nálam, így egy csomó napfényt visszaver és viszonylag kellenes az atmoszféra a szobám falaim belül, még akkor is ha meleg van. :D 

Legalább ilyenkor nyáron legálisan lehet fedetlenül az ember... ilyenkor van mire csorgassa nyálát, csak figyelni kell hogy ne feltűnően, mert kínos pillanataink lehetnek belőle. Szóval jól fedő szemüvegen keresztül vagy jó szemszögből bámészkodjunk, ha valami olyat látunk, amit érdemes nézni. :D Igen, én szoktam bámulni szép és extravagáns embereket, még szerencsére egyszer sem jöttem zavarba.... bár buktam már le, hogy éppen amikor oda lestem, akkor elkapta a tekintetemet, hát akkor 2 opciót szoktam alkalmazni: 1. tovább bámulom, hátha zavarba jön és akkor nem néz tovább vagy 2. mosolygok egyet és elveszem a tekintetemet....

Eltűntem blogról az utóbbi napokban, főként azért mert, neki kezdtem olvasni, gyöngyöt szőni, szádfával zsinórt szőni, meg nem voltam 2 napig itthon. Volt egy kisebb házibuli... nem szeretem ezt a szót, jobban mondva összejövetel volt, ahol 13-man voltunk majd egyre csökkent a létszám. Igyekeztem nem kuka maradni, de nem nagyon mertem bekapcsolódni... azért próbálkoztam. Nagyon a vége fele már volt, akinek már tudtam mesélni is, picit. Igyekeztem beinni, továbbra is fail, nem tudok berúgni, ami jó mert akkor a májam és a vesém még jó állapotban van, ellenálló vagyok a piára. Mivel próbálkoztam: Gintonik, Whisky narancslével, Vodka narancs, Bozdából kivont 20% alkoholos cucc.... mindegyikből kb 2 pohárral ittam, fele-fele arányban voltak keverve.... nem értem, nem baj picit feloldódtam, minimálisan nevetgéltem is de ennyi, a becsípés közelébe sem kerültem. 

Pedig direkt ittam-ettem cukros dolgokkal, hogy majd jobban hasson, hát nem nyertem vele sokat. Nem álmosodtam el és nem is aludtam el csak másnap reggel, miután kiolvastam egy pókemberes képregény, amiben 3 történet is volt. :3 Másnap végig beszélgettük a napot a házigazdával és megnéztük a Turbót. Kurvaranyos volt a mese, nagyon tetszett! Aztán lassan hazahúztam én is a csíkomat fél tizenegyre itt is voltam.

Mai programom, hmm még lopom kicsit az időt a gép előtt devi, tumbrl, blogok, zene hallgatás, könyv olvasás (trónok harca 4 kötetében vagyok kb a félidőben, és ezt sem tudom letenni), este supnatozás. Aztán lehet még egy kis szövés is bele fog férni. :P Nekem kb ilyen egy uncsi nap... :D Képeket is teszek fel végre, csak mert vissza kell szokjak rá... :D 

Ja meg még egy nagyon jó dolog, a festett szőke hajam lenőtt és letoltuk géppel, amennyit tudtunk de nem mindenhol nőtt le egyformán, ezért még maradt benne szőke itt-ott és a hajam most végre olyan mintha szürke-ősz-deres lenne és annyira tetszik! Végre megvalósítottam a Gray-t, ami hozzám méltó! <3 Csak az a baj, hogy 1 hétnél ez sem volt sokkal tovább tartani. Nem baj, örülök neki amíg lehet....

Elmentem működni kicsit.

Június 04.

Tegnap nagyon magam alatt voltam... hagyjuk is inkább. 

Mai nap eseménye volt, hogy erőt vettem magamon és megnéztem az új X-men filmet. Nem csalódtam atom nagyon jó volt, utána 1 órát olvasgattam a Marveles világ dolgairól a Wikin, persze angolul, mert magyarul semmi sincsen fenn. Valamivel okosabb lettem, már amit felfogtam az olvasottakból.... nagyon szövevényes a képregényes világ és durva, hogy mi hogyan volt... vagy lehetett volna. Engem ez tökre érdekel.... végre valami, olyan dolog, ami fiús és én is szeretem hurrá. Nem úgy mint, a sorolhatnám....

Tegnap hajnalban leültem firkálgatni és továbbra is túl sok az elvárásom magammal szemben, így nem igazán megy a dolog. Nem tudom elengedni. Szenvedés megy továbbra is... alacsonyan van a vércukrom egész nap szédelgek és továbbra is semmit akarok csinálni és teszem is masszívan. Nem tudom vége lesz-e?

*elmászik az ágyba*

Június 02.

Áhoj!

Ma reggel felkeltem és leadtam a munkaügyi papírokat, ami azt jelenti, hogy idén nyáron nem fogok dolgozni. A napsütéses reggel helyét, megint a szürkeség és a zuhogó eső vette át, nagy bánatomra, mert itt fagyoskodom a szobában... Előre lépés elővettem ma Ottókát és pár pengetés erejére, aztán persze eltettem mert nagyon nem érzés van bennem. Sajnos...

Ma nagy valószínűséggel kiszabom és megvarrom magamnak az övtáskámat... feltéve, ha találok hozzá cipzárat akkor főleg megvarrom. Egyébként semmi újság nincsen, az emberek továbbra is bámulnak állandó jelleggel, de egyre jobban kezdem leszarni őket, pláne mert nekem meg mocskosul tetszik az új séróm. :3

Régi naplóm bejegyzései közt a következőket találtam (humoros gyerek voltam mit na mondjak):

Amikor még minden számítástechnikai tudásomat tanultam valószínű akkor jegyezhettem fel ezeket, a grafitiket. Ha a windows visszapofázna, mit mondana?

- A számítógép szabályosan fagyott le OK/ Mégse.

- Nincsen elég szabad hely a törlés végrehajtására, törölje a felesleges file-okat majd próbálja újra.

- Hibás parancs vagy fájl, állj a sarokba!

- Fatal Error:

     A windows most nem ér rá...

     Nincsen a hűtőben elég sör?

     A CD-t tönkretettem kérem a következőt!

     Az egér nem található, a folytatáshoz kattintson az oké gombra.

*délutáni szünetre megy*

22 óra és itt is vagyok.

Nem tudom mit szerettem volna még írni azóta, már eltelt egy kis idő... eltumbrlöztem az időt, de nem bánom úgy sem volt valami produktív a mai napom. X-ment, Maleficentet, meg ilyen friss mozifilmeket akarok nézni... bár lenne rá elég pénzem, de jelen pillanatban egy vasam sincs. A kártyám minuszban van, nem akarom jobban terhelni inkább... így is remélem azt levonják és huss. :D Egyre hidegebb és sötétebb van, továbbra is nyirkos az idő és fos, főztem magamnak egy kancsó forrú teát, reménykedem, hogy kívül-belül átmelenget, mert különben megint lebetegedem. :I Nyem szeretnék....

Tegnap hajnalban találtam a szobámban egy pici, üvegkeretet hátlappal, ezért kinyomtattam fekete-fehérben a Will cosplayemet és kitettem az asztalomra... Olyan awesome, arra vagyok a legbüszkébb, pláne mert nyertem is vele, őt követi a sorban Koujaku. Nem lesz a cosplayezésem sem olyan hosszú életű dolog, mint terveztem, sajnos. De nem baj, feladni nem fogom, csak lassítok és jegelem amíg kell. Valahogy túlpörgettem a dolgot és most nem olyan Fun, mint régen volt....

Lehet neki kezdek most még rajzolgatni.... meg színezni, mert ingerenciám van rá, plusz annyi mindenki munkájában gyönyörködtem, és zavar hogy én is képes lennék rá, csak lusta vagyok meg STB, szar és pont. Nem állítom, hogy nem fog jobban menni, hiszen ha összerakom a régi és mostani rajzaimat, már nagy előre lépést tettem, de még mindig nem eleget. :D Gyakorolnom kellene, ez a szó örökké kísérteni fog.... csak azért mert én nem szeretek annyira gyakorolni, nem az a típus vagyok. Sőt, legtöbbször inkább hagyom az egészet, mert nem akarom újra és újra és újra megismételni.

Pár blogger oldalát még olvasom, főleg akik még életben maradtak... de már őket egy kezemen tudom csak megszámolni, persze magyarokról beszélek. Külföldiek is vannak, de ott inkább csak a szép képeket lesem, lusta vagyok angolul olvasni, tudom szégyen.... Magyar alkotók-bloggerek, hova tűntetek? Írjatok, minden betűmorzsa segít életben tartani. Emailben is csak töménytelen boring dolgok jönnek, mint a sulis üzenetek, flyerek meg stb. Rendes dolgok semmisem... :c

Június 01.

Új hónap jött, ezzel együtt egy új énem is.

Mindenki nagy meglepetésére leszartam mindent és azt tettem, amit végre én akartam saját döntésből! Bátor voltam és levágattam a hosszú (egyenes formátumban, fél-mellig-érő) hajamat. És most, az emberek nem győzik feldolgozni, megérteni miért tettem...  Én meg csak meg vonom a vállamat és azt kérdem, miért is ne tettem volna, ez csak haj? Igen, három évig növesztettem és meguntam vége, sok ok miatt döntöttem így. 

Leírom miért is:
Első sorban főleg azért, mert igénytelennek éreztem magamat;
a tükörbe nézve reggelente egy hajótörött Robinsont láttam az arcom helyén;

nem szeretek sokat foglalkozni a hajammal... és a göndörrel pedig kurva sokat kellene.

Nem éreztem magamat túl fiúsnak vele,

nyáron melegít, ha fúj a szél az arcomba pakolta a tincseket, 

amik nagyon csiklandoztak, néha meg szúrtak eléggé.

A hajvégeim katasztrófálisan el voltak töredezve

Sokszor és látványosan csúnyán hullott a hajam, 

nem beszélve arról hogy milyen nehéz volt a fejemen. 

Ja és ennek a tetejébe még mocskosul öregít is a hosszú haj. ^^ 

Szóval elmentem a fodrászos barátnémhoz, aki meg nagy örömmel szabadított meg terheimtől. 3 óra munkája alatt, megfiatalodtam és megcsappant a haj mennyiségem és hosszom, könnyebb lett a fejem és nem kicsit divatosabb is. Átváltoztatott teljesen és nagyon tetszik, bár hamarosan újra kell menjek, ezek után majd rendszeresen, mert mocskosul gyorsan fog nőni... sajnos. :C De a jó benne, az hogy mindig majd valami újat ki tudok próbálni és többet nem lesz hosszú, sem közép hosszú hajam. :D Erre az életemre végeztem vele.  Íme az átalakulás eredménye....

 És most minden egyéb másról írok. :)

Hónapok óta kerülgetem a forró kását, akarom meg nem, talán meg majd és társaik. Amit szerettem eddig csinálni, már nincsen meg bennük a FUN-faktor és hogy őszinte legyek, sajnos többet töröm a fejem és tudnék sírni miatta, mint kellene. Ezért nagyon nagy valószínűséggel a cosplayes és nagy mennyiségben a rajzos dolgaim amik függőben vannak be lesznek fejezve, hosszabb időre. Magamnak sem mertem eddig bevallani, hogy ez csak pótcselekvés... nem lesz semmiféle új terv, az a pár ami van talán meg lesz csinálva és pont. Nem lesz több kontaklencse és paróka rendelés sem, úgy érzem kihoztam magamból mindent amit tudtam. Már nincsen ami motiváljon, hiába próbálnak a kedves emberek szeretgetni és biztatni, a belső iránytűm (még akkor is ha szar), de másfele mutat. Szerintem elértem azt, amit másnak sok évek alatt sem sikerül, és most meg már nem akarom tovább folytatni...ha emiatt megutálnak, csalódást okozok vagy szánni fognak akkor így jártam, de nem kényelmes már mások bőrébe bújni. Önmagam akarok lenni, álarcok nélkül. Azt szeretném, ha a tükör a fürdőszobában, azt mutatná, aki most vagyok és nem azt aki lehetnék. És nem a megtörtség szól belőlem, hanem a realítás élménye. 

Rajzokról meg hát, sosem voltam olyan penge mint ahogyan mások, ez is csak egy valami ami megy egy szinten és kész. Már elértem abba a fázisba, amikor szívesebben nézem másokét, sem mint, hogy én leüljek alkotni. Minek? Elégedetlenkedni fogok vele és csak bánatos leszek, hogy nem úgy sikerül, ahogyan szerettem volna. Az emberekkel is így vagyok picit, minek beszélgessek, ha a szöges ellentétpárját fogja kihozni, abból amit szeretnék.... akkor inkább befogom és nem beszélgetek. A csend néha jobb, mint kinyitni a számat és bármit is mondani, ez van. 

Most nyáron szerintem azért lesz a legjobb nyaram, mert mindent le fogok szarni, ahogyan most a vizsgákat is meg minden mást is. Úgyis újra kell csinálnom a tárgyakat... igazából minél többet vagyok a suliba, annál jobban  rájövök, hogy nem túl sokat segít abban, hogy túlélők legyünk. Legalábbis ebben a világban...vagy az én világomba, úgy érzem kinőttem az iskolát.... nem érzem magam oda valónak. Retek-nagy hazugság lenne magam fele, ha azt mondanám jól érzem magam ott, túl sok mindent tudok és látok, amit még sokan nem és nem akarok oda tartozni. Sokszor gondolkozom azon, mi lenne ha....

Nem végezném el vagy elvégezném? Mind a kettő esetben semmi.... menne tovább az élet. Mert így sem biztos, hogy meg lenne-e a diploma vagy sem. És ha megvan... sok értelme van? Nem hinném. Amit meg dolgozni szeretnék lehet nem is vennének fel vele. Sőt néha azon gondolkozom, akarok-e egyáltalán dolgozni? Azért, hogy úgy legyen mint most diák munkában? Inkább léptem, le azért hogy itthon legyek, sem mint hogy ott keressem a pénzt és töltsem el az időmet, az életemet.... a fiatalságomat. Hmm nos ilyen kérdésekkel van tele a fejem... rengeteggel. 

Nekem mi a tanulság, amit továbbítani tudok mindenkinek: Az, az hogy a legjobb megoldás az, ha nem oldod meg őket, csak ha eljön az idő. Amikor amit helyesnek látsz, az a helyes! Nincsen egyéb jó megoldás, egyetlen helyes döntés van, ami szívből jön. És senki ne féljen kimondani azt a szót, amitől retteg vagy a megoldástól. Istenem, mennyivel előrébb volnék, ha lett volna merszem nemet mondani! Emberek, merjetek ellenkezni és kiállni mindazért ami nektek helyes. Nem vagyunk egyformák, nem vagyunk egyforma sorsra szánva nem lehet mindenkinek egy megoldás a jó megoldás. Szóval, aki mer az előrébb jut, aki elnyomja magában, amit akar megbánja és nem is csak egyszer.

Nem tudom mi lesz vagy mi nem a jövőben, de amit nem akarok arra nemet fogok mondai. ÉS a legfontosabb, ami nem az én gondom azért nem fogok aggodalmaskodni többé.  Mellékesen a facebookról kitöröltem közel 200 embert, tudom gonosz vagyok, de minek nekem ennyi ismerős pluszba?