Fluidicitás

      Az elmúlt két nap katasztrófális volt annyira semmit úszkálok a semmittevésben és abban, hogy életképtelenül csak lógok a levegőben. Gyakorta elalszom, ha egy picit kényelmesebben ülök vagy fekszem. A nyakamon vannak a vizsgák és a tanulni valók, de nem visz rá a Jó Isten sem, hogy neki essem és legalább egy tételt elolvassak naponta. Semmi sincsen, de az bőven. :I

       Leültem firkálgattam kicsit, de nem vagyok attól sem elájulva, látványosan a kis csillag létem erősen most egy hullócsillag formátumba minősült át és csak zuhanok magatehetetlenül, közben akik látnak kívánnak tőlem, hátha teljesül... remélem legalább nekik teljesül, amit szeretnének. Én jelenleg mindennap meghalok egy kicsit belül, elégnek a darabjaim és egyre kevesebb marad a saját igazi lényemből. Távolodom a világtól, kezdem megutálni megint az emberi fajt, amikor azt hittem végre megtört felettem az átok és mindennek boldog vége lesz. A valóság az, hogy nincsen boldog vég és nincsen bennem olyan rész, ami képes erre. Emberi hulladék vagyok, de csak azért mert nem vagyok igazán ember. Nem sikerült. Nem is akarok ember lenni, semmi értelme, ez egy olyan játék, amelyben én soha nem nyerhetek. De már lemondtam a győzelemről, jelentéktelen emberi vágyak és szenvek alkotta mámoros borvirágos illúziók. Viszlát veletek.

      Túl közel engedtem magamhoz az embereket, és bizony újra összetörték a szívemet. De fáradthatatlanul, újra összerakom, még akkoris ha a szilánkjaitól a vérem kicsordul. Nem számít már. Elmegyek bomlani kicsit. :'c

Május és újabb hétfő

Üdvözlet mindenkinek!

     Itt Gray jelentkezik, újratöltve. Mára sok mindent hoztam magammal, amiről az utóbbi időben sajnos nem tudtam beszámolni nektek. Amiről már sokat írtam nem fogom nagyon újra felhozni, nem szeretnék az olvasott unalmas kategóriába esni. Szóval fogjunk is hozzá. :)

     Amikor a vizsga munkámon dolgoztam, akkor felmerült bennem egy lehetséges tanulmány festmény-sorozat ötlete, aminek már neki is kezdtem. Persze, csak akkor ülök le dolgozni, egy-egy képpel, ha van erőm és kedvem is rá. Az új taktikámmal úgy alkotom, hogy egy szuszra ami kifér engedem, utána befejezem akkor és ott. Nem hagyom, hogy a bennem munkálkodó víz energiák elmossák a kezdő lendületet, nem hagyom, hogy a hullám a partra vesse magát és úgy törjön szét, akár csak egy üveg váza a földön. Szóval 0 energia pazarlás. 

     A rossz rajzokat nem tartom meg, inkább kidobom, kiradírozom vagy elégetem. (szó szerint) Csakis az ígéretes munkáimat és vázlataimat vagyok hajlandó eltenni ínségesebb időkre. De erre sem gondolok, miért lenne ilyen időszak? Én hozom létre ezeket! Amire gondolok vagy kiejtem a számon az történik... így működik ez, nekem. Mutatok képeket a jelenlegi képekről, az ötlettől a kivitelezésig. A progress képekről kezdek leszokni, szerencsére túl sok műhely titkomat adtam ki, amit nem bánok, az az innovációs dolgaimról nem igazán vagy csak korlátozott mennyiségben fogok mesélni. :)

    Ők volnának a festett példányok. Az első kép volt a koncepciós vázlat, ami szerint az összes következők majd szép sorjában mintázódnak.A második képen egy orchidea a harmadikon egy hibiszkusz látható. Az alap ötletet persze már évekkel korábban láttam a kedvenc festő művészem blogján, ha tetszik nevezhetjük koppintásnak, de szerintem egy miért ne fedezhetném fel azt amit már más megvalósított, kettő nem másoltam csak egy sémát követek. De ha ez sem elég, akkor legyek csaló, nekem az is megfelel. :"D Attól még nem változtat a tényen, hogy szép képeim vannak. És ezt nem az egoizmusom mondatja velem, hanem saját magam számára is tetszenek a képek. A jelenlegi festményeim témája: az egzotikus virágok. A következőek már a fejemben vannak, de egyenlőre erre koncentrálok.

     Érzékenyen próbálom kezelni a színeket, próbálok nem elsüllyedni a nagyon mély tónusokban. Igyekszem a vízfestéshez mérten súlyosabban festeni, azonban a könnyedségét megtartani, amit szerintem nehéz.Szóval inkább grafikusabb megoldásokkal dolgozom, szép vonalak és felismerhető jellegzetes jegyekkel, amivel könnyű felismerni az adott növényt. A színeket csak másodlagosan, kitöltő és hangulat jelleggel igyekszem kezelni, nyilván úgy, hogy ha nem lenne színe akkor fekete fehérben is felismerhető legyen a téma. :)

     Mindennap hímzek és varrok. A jelmez készítés az életemben olyan rangsorba emelkedett, ami már szinte szükséges lét elemem, hogy jól érezzem magam. A kreatív önkifejezési formáim egyik alap fogalma lett, szépen szólva. A zene hallgatás és éneklés is még a listán van, de lejjebb csúszott mint, azt valaha hittem. Mindegy vissza a varrásra. :)

     Amióta sikerült elkérnem 5 darab alap szabás mintát a saját méretemre, attól fogva annyira belendültem, hogy nincsen megállás. Egy félkész nadrág van meg, két köpeny, egy mellény, egy bevásárlós tasi és egy bevont mappa és a lista bővülni fog még rengeteg mindennel. Beindult a cosplay gyáram, mindig szorgalmasan töltöm fel a képeimet az facebook CPs oldalam galériájába. Jelenleg minimum öt jelmezen dolgozom szimultánba ebben persze nem számoltam bele a saját kis mini projektjeimet.

    Azt az álmot adták nekem mások, hogy legyen buddhista divattervező. És bevallom piszkosul tetszik az ötlet és mivel van is hozzá egy kevés affinitásom, ezért lehet belevágok a dologba és kezembe veszem a saját sorsom és megülöm végre azt a paripát, amelyik régóta rám vár, hogy elnyargaljak vele a gyönyörű naplementébe, akár a filmek végén a hősök. :) Jöjjön pár kép.

     Az első kép Raven köpenye; a második egy félkész Fülöp herceg köpenye; a harmadik egy Sakizou-s karakter ruha részletének hímzés alatt levő részlete; a negyedik a szabás mintákat tartalmazó mappám, amit bevontam anyaggal; az ötödik én volnék a Final Fantasy-s szoknya nadrágomban, ami még félkész és az utolsó kép pedig édesanyámnak varrt tarisznyája, amit anyák napjára kapott tőlem. :) Bónuszban itt egy jelenlegi legfrissebb alkotásom, szabadkézi rajzot próbáltam meg szépen átvarrni, majd hímezni, hát nem olyan szép, mint amilyenre megálmodtam. Van hova fejlődni... :3

    Rajzokról, sajnos nem tudok túl sok mindent megosztani, mivel nincsen motivációm utóbbi időben, hogy leüljek és alkossak. Most másra vagyok áthangolódva, azonban van egy kis gyöngyszem, amit szeretnék megmutatni, ezt a főiskolán rajzoltam én és egy kedves sulistársam. Lehet találgatni, ki mit rajzolt rajta. És a színezetett is feldobom, bár bozalmasan vibrál... ez van spirituálisan túl töltött lett. :)

Mára ennyi fért bele... elfáradtam. 
Pápá ;)

Május hat

Üdv nektek, akik még erre jártok! :)

Jó sok minden történt velem, ezért sem tudtam írni ide. Sajnos a diploma munka megírása elvitte a hónapokat és vele együtt a szabadidőmet is. De megadtam magamnak rá a megfelelő keretet, hogy biztos meglegyek vele...

Ennek ellenére büszkén jelentem ki, hogy készen vagyok vele 70 oldalni írás 10 oldalnyi illusztráció és egyéb jóság van összesűrítve 58 oldalba. :) Ez az én munkám az utókornak. A dolgozatomban a buddhizmust úgy mesélem el, ahogyan én éltem meg a saját életemben. Csak annyi szerepel benne, amit úgy érzem meg tudok valósítani létezésem során. Legalábbis szeretném ezt hinni, hogy képes vagyok rá. 

      Már csak a május van hátra, és a maradék 11 tárgyam. Nyakamon a vizsgák és a záróvizsga is kellene sokat tanuljak és készüljek, de bevallom úgy érzem: ha még egy könyvet kinyitok tanulás céljából akkor, felrobban a fejemben az agyam.

      A szakdolgozat írásával fejlődött egy keveset az írás és a beszédtechnikám is, de ez ne tévesszen meg senkit sem, nem lettem nyelvtanból zseni csak egy picivel jobban tudom mit hogyan kellene. Az, hogy ez mennyire valósul meg a gyakorlatban a figyelmemtől függ. ^^ De igyekszem szinten tartani magam és visszatérni a kis világomba, ide a blogra. 

Továbbra is az lesz ami volt, képekkel illusztrálok amit csak lehet és mesélek sokat. :) Legyen ez most egy ilyen bemelegító poszt. Sajnos elszoktam és képtelen vagyok most mindent kiírni magamból. Köszönöm azoknak akik, még mindig itt olvasnak és leselkednek utánam. Design váltást is tervezek szóval úra nyílik a kényszer szünetből a mókaházam. <3 Végre.