Ez+az

Tegnap borzalmasan lógott az eső lába, sőt esett is, hideg, nyirkos idő volt és majdnem már ködös is. Ezért, úgy döntöttem, hogy otthon maradok és nem ruccanok ki a Margit-szigetre a többiekhez. A délutáni programom az volt, hogy újra telepítettem a gépemet. Szegénykém már nagyon romon volt, szinte könyörgött, hogy telepítsem újra közel 2-3 óra macera után, el is készült és van most egy gyors és tiszta rendszerem. :3 Nem éreztem macerának megcsinálni, valójában tökre élveztem, hogy végre nem gyomorgörccsel kellett végezzem, azt amihez értek.

Ma a képregényes munkával fogok foglalatoskodni, karakter vázlatokat fogok készíteni. Talán majd felcsurgatok egy-két képet... úgy is jó régen tettem már a blogra. Tudom, hogy izgibb lenne képekkel, de sajnos nem mindig van kedvem hozzá. :S

Augusztus lassan vége

Ma hajnalban hazaértem, véget ért a nyaralás part 2 része. Kellemes volt aztán elromlott az idő a végére és haza igyekeztem, mázlimra az utolsó járatokkal értem haza épségben. Az este nem tudtam rendesen alukálni, annak ellenére, hogy nagyon fáradt voltam. Most itt ülök nyűgösen a gépe előtt és csak kattogtatom a billentyűket és próbálkozom valami, bejegyzés szerűséget írni, arról hogy még nem ettek meg az ágyam alatt élő génkezelt óriás pókok. ^^  A laptopom 'tacsped' alatti bal gombja tönkre ment, nem tudom rendesen használni, és zavar... de egeret használok egyébként, szóval nem értem, lehet hogy csak a látvány. 

Szeptember második hetétől kezdődik a sulim, előre is nem akarom, mert majd kell a papírokkal szaladgáljak állandóan minden fele és ect. nem is akarok még gondolni rá, amíg nem szükséges. Viszont, ahogyan nézegettem, tök jó lesz nekem reggeltől estig benn leszek 2 napon keresztül, de 5 szabad napom lesz. hihih

Megtaláltak valahol a világhálón és lehet, hogy egy online futó (nem tudom hogy sorozat vagy csak oneshot) képregény rajzolója leszek... o w O Annyira durva, elkezdtem foglalkozni vele, a saját kis írásomból készítgetem a saját kis hááát, nevezzük csak próbálkozásnak, hogy belerázódjak. ÉS erre ez történt... nekem ez személy szerint UNBELIEVABLE. Lehet, hogy az univerzum még is szeret a maga módján, no mindegy. Egyenlőre ennyit tudok mondani... rég blogoltam, plusz nem igen van értelmes témám sem. Random híg f*s volt ez a bejegyzés is. :(

Allergia

Ez most nem a spanyol allegría szó, hanem a magyarszki. Tehát a tegnapi nappal megérkezett az allergiám, a testem a következő képen reagál:  az orromban keletkező kellemetlen, csiklandozó érzés által azonnal tüsszögésre késztet plusz állandóan folyik az orrom. Hülyére dözsöltem már a pofámat, főleg az orrom alatti területre értem folyton krémezem, hogy ne hogy kiszáradjon, mert akkor még jobban fog fájni. Gyógyszert nem fogok rá szedni, mert akkor még jobban allergiás leszek, a gyógyszer érdekesen működik rajtam. Mindegy, majd megpróbálok alternatív gyógyászati tippeknek utána lesni, mert ez most indult és amíg nem jön az első fagy kínozni fog. Próbálok a keresztallergiára is figyelni, hogy ne erősítsem be a dolgot. Nem szeretek allergiás lenni. :(((
Remélem másnak nincsenek ilyen bajai, ja és elfelejtettem írni, hogy fáj a torkom, túl hideget ittam. Így nem csak levegőt nem kapok, de még nyelni is alig tudok, ezért utálom a nyár végét. :D Ennél már csak jobb lesz.:D 

Ezt a csodálatos rajzot, collabban készítettük Én- Kawii és Iso, a manga dreams csoportban, mert unatkoztunk. :3 Mind a kettőt posztolom, a lényege az volt, hogy firka-vonalrajz-színezés, mindenki a másikén kellett, hogy dolgozzon. Nem szaporítom a szót, íme:

Nem tudom, mikor leszek itt addig is pápá. Holnap megyek bulizni. :3

Mindenféle vegyes halmazok

Üdv Emberek!

Először is teljesen lényegtelen információ de tiszta kosz a talpam, ezt értsd úgy, hogy olyan fekete, mint aki három napon keresztül egyfolytában ment. Eltudjátok képzelni? :D Mindegy. Telik a nyár, hamarosan vége, deee még nincsen vége, én hamarosan, azaz 08.19. estéjén egy baráti kis bulira vagyok meghívva. Alig várom, hogy ott legyek és végre dumcsizzak-bulizzak, azokkal a pár jó fej mindenkikkel akikkel ott lehetek. :) 

Egyébként meg most rendbe jöttem, sok szépet írtak nekem sok bátorítást. Jól esett, köszönöm szépen őket, de tény vannak ilyen időszakok az életemben és bizony ezt nekem kell legyűrjem. Sok oldalam egyik rossz tulajdonsága az ellentmondás, rengetegszer megteszem és nem azért, mert nem akarom a jót megfogadni, sokkal inkább a lélek bennem tombol, hogy azért sem. Tudom, ezen kellene változtatni, (persze soha sem fogok) ez volt a túlélésem egyik alap pillére, továbbra is marad. A legújabb fejlemények unokatestvérem budapesti lesz, itt fog tanulni, ami nagyon szuper lesz neki. By the way én fogok neki mutatni egy pár egérutat, biztosan boldogulni fog utána. :D (Ja és ez itt a reklám helye, mindenki aki nem pesti tessék próbálkozni és tovább tanulni, amíg teheti, ha már a munkavállalás bizonytalan...)

Megint kezdek összebarátkozni a hajammal... mert a sok jelentkező aki vágná nekem, nem nagyon vannak elérhető állapotokban így nem is zaklatom őket. Maximum, ha annyira már nem bírom, akkor félre teszek kettő rugót és go egy fodrászszalonba, bár ez lesz a legutolsó stádium. Kényes vagyok, nem mindegy kivágja le a hajamat, am meg leszarom. :D Ma megjavítottam, a ruhásszekrényem zárját, kicsit összerendezgettem a dolgaimat. :3 Visszatért belém az élet, bár még messze vagyok a pörgéstől, de haladok. ^^

Tegnap a főiskolán voltam a pótfelvételin segítő emberke, és szuper volt! Nagyon tetszett a tanárosdi, figyeltem őket, javítottam 42 kitöltött teszt lapot. Utána volt fincsi pizza zabálás, jó lennék tanárnak, élvezném azt hiszem, talán nem lenne egy rossz ötlet. El kell gondolkozzak... a jövőre való tekintettel. Nem tudom mi akarok lenni, annak ellenére, hogy annyi minden lehetnék és vagyok. 

Állandóan figyelem a munka és állás hirdetéseket és arra a következtetésre jutottam, hogy szarul jártam. Mivel a leggyakrabban keresett munkák a következőek: 

- Menedzser, asszisztens, titkár, adminisztrátor

- Könyvelő, pénzügyi, bankos

- Telemarketing

- Számítástechnikai mérnők és programozó, szoftverfejlesztő

- Szórakoztató iparba: pultos, pincér, séf, takarító

- Hostess és egyéb kirakat munka

Minden egyéb más ami engem érdekelne, ezen a körön kívül esik. Így nagy százalékban olyan 80-85%-ra tippelek éhen fogok pusztulni. Nem vagyok bögyös szőke bombázó, csini-miniszoknyában, nem klaffogok tűsarkúban és nem nyújtok extra szolgáltatásokat sem a feletteseknek, így arra a következtetésre jutottam, hogy nem fogom sokra vinni. Azonban, biztos vagyok benne hogy egyébként meg annyira viszem, amennyire én akarom! Bizonytalanság folytatódik tovább egy biztos főiskola mellett.  Maximum még ez után az év után maradok mesterképzésre még 2 évet, de annyira nem vágyom erre, de most mit csináljak. Addig is fix helyen lenne. Nem tudom, majd alakul. :3

Egyenlőre ennyi jutott az eszembe, ja és az utóbbi időben már nem tartok önvizsgálatot, ezt értsd úgy, hogy nem fotózom magamat unalmamban. XD Leszoktam róla. Angolt kellene tanuljak intenzíven, kellene oldalakat olvasni meg tanulni új szavakat meg ilyenek, a diplomához kell egy nyelvvizsga és én egyedül angolul tudok, meg talán olaszul és/vagy franciául sem ártana megtanulni. De félek, mert a japánnal is befürödtem, alap dolgokat tudok, de akkor is... f*szom. Olyan butának érzem magam még mindig szituációkban, mert az egy dolog, hogy hülye vagyok de az mást jelent, mindegy. Most az önsajnálat off, elég volt. :D

Az írótársam Shade, befejezte a regényünk első kötetét. Közel húsz oldalt meghaladó terjedelmű és már készülődik az új kötet. Én, úgy érzem keveset dolgoztam bele, de nekem ott a képregényesítés gondja, amiben nem kicsit vagyok kezdő és eddig, azóta amióta elkezdtük: 2 írt oldalból sikerül egy borítót + 3 oldalt rajzolnom + a firkák. (De ezen kívül úgy érzem, hogy soha nem fog menni, persze néha vannak pillanataim amikor megy.) Ha ügyes vagyok és tartom ezt az arányt akkor, 20-25 oldalra lesz majd, olyan 60-75 rajzolt oldal jó esetben. Ha belegondolok hogy... NEM. :D Nem tűnik nagy számnak, és igazából nem is érdekel, mert a mienk. Majd ha író állásban leszek, talán többet is elvárhatnak, de am meg leszarom. :D És különben is ha jó a sztori, nem számít mennyire rövid vagy hosszú, mert ami jó vagy tetszik úgy is tovább olvassa az ember. :D Remélem megszáll majd a szentlélek és tudok a jövőben profibban és professzionálisabban dolgozni. :D

Nem tudom, mikor írok megint. Pás

Zenés

Három, de lassacskán már négy nap múltán, kezdek kicsit csillapodni. Biztos nekem is olyan bajom van, mint a lányoknak csak lélekben, én nem vérzek csak könnyezem. Bár mondjuk még nincs is telihold, inkább hagyjuk. Holnap reggel a lakást ki fogom takarítani, anyunak is segítek vele, plusz rend lesz, a tetejében meg addig sem a szarságaimon agyalok. Öhm. Egyébként még ma délelőtt, egy bőrből vart telefon tokot adtam el egyik ismerősömnek, kétszer kellett forduljak, mert először sikeresen otthagytam és muszáj voltam hazamenni érte. Utána hazaértem és vártam. 

Közben nekiállok valami élet nevű dolgot művelni, mert nem akarok szemetelni... Régen tettem ki zenét, ezért most fogok. Úgy sem tudok semmi értelmeset írni.
 

Eszembe jutott közben egy szám is, ezért rákerestem és kiadta a TEcső. 

(Régen nagyon szerettem a számot, most már csak érdekesség, hogy jéé.... ezt is egyszer szerettem. Bár megjegyzem, a Fiestá-t annyira nem szerettem, de elismerem volt/van pár hangulatos zenéjük.)

Fiesta: Mindig csak vártalak

A következő zene, ami rám vonatkozik:

Tompos Kátya: Leperegnek az utolsó könnyek

Én a hiba

Ma nem csak reménytelennek, de szörnyen ostobának is érzem magamat. Ritka szar érzés, hogy talán, még 6 pár rendőrcsizma is több tudással és élettapasztalattal rendelkezik, mint én. Úgy érzem, hogy a létezésem pusztán egy hiba. Nem tudok ma semminek sem örülni, pedig lenne bőven minek. Elismerem, hogy hülye vagyok, de eddig nem hittem hogy ostoba is... A kettő közt nagy szakadék van, én a vagyok a legalja most és nem csak lelkileg. Nem merem kinyitni a számat sem, azt hiszem ideje lenne befognom a pofámat... :( Ja, pluszban állandóan sírhatnékom van, szánalomgyárvagyok. Írni sem tudok, meg semmit sem, jobb lesz ha ma fel sem kelek, túl kell éljem ezt a napot. :(

Szemetel a szív

Annyira szerencsétlen vagyok, hogy az már sértő. Amikor végre már jó idő van, akkor a kedvem megy tönkre... nem értem mi ez, lehet elment végleg az a csepp eszem, ami eddig megvolt. Francessenbele az egészbe! Grrrr. Ma elmentünk, kettő osztálytársammal a Margitszigetre és kurva jól éreztük magunkat, órákon keresztül csak beszéltünk és röhögtünk és sörözgettünk. ( Én és a sör... figyelitek, lehet tényleg baj van) Aztán az utolsó előtti vonatra éppen hogy felpattantam, 2 percem volt elérni...mindegy. Hazaértem és most egy darab semminek sem érzem magam, ott vannak a terveim és ötleteim és álmaim, de ennyire messze még soha nem éreztem magam tőlük. Nem érzem magam továbbra sem jól lelkileg, képtelen vagyok bármire. 

Gondot okoz, az ami általában nem egy darab kakának érzem magamat, szörnyen nem vagyok magamra jó hatással. Ez most ilyen általános fos érzés... amit imádok nem csinálhatom, ami érdekelne ezt nem dolgozhatom, ami kellene nincsen és nem is szerezhetem meg, amit eltudok készíteni sem tudom és amire szeretnék képes lenni az még nem megy. Le vagyok törve, hiszti és sírógörcs van rajtam, eddig nem volt ilyenem, most miért van. Nem lehetne, hogy valaki mással történjen mindez? :(

Egy csomó mindent legszívesebben, most kidobnék a kukába.... kezdve magammal.

Elegem van

Ma nagyon hisztis és dühkitöréses vagyok, kábé mint egy időzített bomba; nem viselem jól ezt a forróságot. Hőség van a lakásban, nem vagyok izzadós fajta, ennek ellenére mégis szakad rólam a víz, elmegyek fürdeni és 10 perc múlva megy tovább. A legszebb az egészben, tök mindegy, hogy használok e izzadás gátlót vagy sem, mert rajtam nem használ. Leizzadok, büdös leszek, csatkos, és rám ragad az összes retek, csurog rólam a veríték mindenhol, egy boxerben ülök, de lassan már az is teljesen átázik. Kurvára nem örülök, még az a kevés igényességem is oda, plusz a hajam, ha nincsen felkötve akkor csak zavar, a fasznak lesz még egyszer hosszú haja. Beiratkozás előtt az első dolgom lesz, hogy végre megszabaduljak tőle végleg. Ja és mivel, tavasszal születtem, nekem nem való ez a nagy nyár, jobb szeretem az őszt és a telet. Elegem van a nyárból...:( Sajnálom, ennyi elég volt meguntam. Megdöglök...nem bírom.

Másodsorban pedig, ma az egyik festményemet, ami szépen indult el, a lehetőségek szerint a legmagasabb fokon elbasztam és nagyon bosszant. Nem szokásom annyira csúnyán beszélni, de annyira kurvára frusztrált vagyok, hogy az nem igaz. Ma minden baj, próbálok legalább a családommal normális lenni, de a melegtől megkattanok, nem tudok normálisan viselkedni. Apicsábaazegészmindenséggelkurváraszétbaszazidegelegemvanmostmár.

Képzeletbeli interjú 3.

Mi jár most a fejedben, ami miatt nem érzed magad jól?

A nyaralás közben rengeteg dolog gyűlt fel a fejemben…. Ideje végre papírra vessem őket. Huh, hol is kezdhetném… Néha úgy érzem, hogy csak a művészet tart életben. Nem igazán van életcélom, de ha lenne, még azt is hamar elveszíteném, hiszen állandóan változom. Bizonyos dolgokban szeretem a változatlanságot, de magamra tekintve nem. Ezt nem példázza jobban, az a dolog, mint hogy elhatároztam 2011 szeptemberében, hogy nem vágatom le a hajamat. S most, 2013. július 28.át írhatnám be, a naptáromba és nem érzem magam jól a bőrömben, elmaradt a változás az életem kicsiny és bizonytalan körforgásából. Szeretek újra és újra megújulni, közel 2 évnyi idő után kijelenthetem kiálltam a próbámat, nem jött össze a három év, de nem is szeretném megtudni… hamarosan megújulok, mert szükségem van rá. Amikor csak lesz egy pici időm rá, akkor elmegyek és levágatom.

A társaság (és a különféle programok) nem tudná ezt a problémát feloldani?

Antiszocálisba fordultam át, leszarom a mindenkit önző disznó mód csak a saját és családom öröme érdekel és persze, akiket még fontosnak tartok. Tudom, nem jó attitűd, de engem is leszarnak és most, én is így teszek. A fenn maradó rengeteg időt, pedig végre magamra a tanulásra, az önfejlesztésre, a kreatív önkifejezésekre és egyéb számomra hasznos dologgal tölthetem el. Eddig sem voltam valami nagy parti arc, továbbá nem vagyok a társaság szíve-motorja stb. lehet életem delén vagy azután, majd visszasírom, hogy miért nem így-úgy cselekedtem, bár nem hinném. Úgy vezetem az életem, hogy nekem jó legyen… és eddig fogjuk rá, nem olyan rossz. Lehetne jobb, de nem vágyom lehetetlenekre.

Mi lesz így tovább?

Hát ez a kérdés sosem évül el, mindig aktuális lesz. És fogalmam sincsen. Gondolom én, ahogyan volt ezután is lesz mindig valami rajz-fotó-kreatív-barkány dologgal kapcsolatos munkálkodásom, továbbra is írni fogok ide. Továbbá szeretném elvégezni a főiskolát, előtte letenni egy B vagy C típusú nyelvvizsgát utána a diplomát és valamit kezdeni magammal. Sok esélyt nem látok semmire sem… érdekes lesz, így. Talán további castingok és válogatások, hátha bejön az élet valahol, de ez nem is baj legalább a munkakeresésre is felkészít lelki szinten kicsit.

Gondoltál már, esetleg a munkára?

A munka keresés fantasztikusan szar, amit én tudok az sehova sem kell, ami meg kell vagy megvan vagy nem is létezik. Nevetséges mennyi mindent elvárnak… még ők tesznek nekünk szívességet, ha munkát adnak, ahelyett hogy örülnének, hogy van, aki akar dolgozni. Szánalmas ez az egész cécó, ami itt megy. Gusztustalan, emberellenes és életellenes, ja és felháborító is egyben. Ennyit a munkához fűződő gondolataimról. Tehát, ha nem beszélsz minimum 3 nyelven anyanyelvi szinten, nincsen minimum 3+1 szakmád és nem van multi-professzionális az élet minden területén, nem mosolyogsz és még a tetejébe nem elégszel meg a létminimummal vagy a diákbérezéssel, akkor jobb ha nem is vállalsz munkát. Sok sikert, minden pályakezdőnek! Meg mindenkinek, aki nem született még meg és a 40 alatt van.

Mit gondolsz a világról és az emberekről, amiért ennyire elzárkóztál tőlük?

Picit sötéten látom a világot…. Hmmm lássuk csak: NEM! Csak kissé nem a normális és természetszerű módon működik, mindenhol az álság, hazugság és versenyzés megy, mindenki a legjobb akar lenni mindenben, ahelyett hogy jó lenne egy valamiben. PL. akkor lennének értékes szakemberek, mint régen a kovácsok, takácsok stb. Utálom ezt az elkurvult és elkorcsosult világot…az emberek, több mint a fele rosszindulatú, bajkeverő, haszonleső, számító, egymást becsmérlő, tudatlan, félkegyelmű, gonosz és romlott. Gyárakat emelünk és a természetet a semmibe tiporjuk, habzsoljuk az életet és kizsákmányoljuk a Földet, mélységesen elszomorít. Van remény, persze van…csak kevés százalékban és egy fecske nem csinál nyarat, így szomorúan nézhetem végig amíg élek, hogyan lesz ez a satnya emberiség egy hanyatló gépezet végterméke. Nos, ennyit a világról való mélyen nem filozofikus gondolataimról. Nem vagyok elborult, de gyakran tanyáznak a fejemben ilyen dolgok is, néha ki is írom magamból, kicsit könnyebb leszek tőlük, hogy már nem az én fejemben visszhangoznak.

Nem lehet, hogy új barátságokat kellene kötnöd?

Hát ezzel egy probléma van. Most nem vagyok egyáltalán barátságos, annak ellenére, hogy annak tűnöm. Mindenkinek könnyen megnyílok, persze ha akarok és ez nem feltételezi azt, hogy barátkozni szeretnék. Sok embert ismertem és ismerek is, kevés a barátom és még kevesebben van azok száma, akik ténylegesen az igaziak. Rengeteget csalódtam, sok mindenkiben, ez van nem vagyok egy egyszerű eset vannak nekem is gyengéim és bizony nekem a csalódás az egyik ilyen. Nincsen szükségem, újabb hamis emberekre, akik csak valamit szeretnének vagy kihasználni, ha éppen kellek, jobb inkább így „egyedül”. Vannak értékek, amiket csak kiérdemelni lehet, és venni nem, nekem ilyen az ész, a szeretet, segítőkészség és a barátság is, vagy jön vagy nem. Erőltetni bármit is nem csak hülyeség de felesleges, kötni meg cipőfűzőt szokás.

Te milyen megoldást látsz önmagadra nézve?

Nehéz ügy, a megoldás mindenre ebben a világban a pénz. Ha sok lenne belőle, akkor kevesebb gondom lenne nagy százalékok szerint. Vennék egy házat, és boldogan élnék, szórnám a pénz, csinálnék munkahelyeket és mindenki nekem dolgozna, mindenki jól járna. Egy várost építenék fel, tök előre megtervezett elrendezéssel és odaköltöztetnék be akit csak tudok. :D

Hol lehet téged elérni, milyen oldalak címén?

Létezik egy facebookos elérhetőségem, de az jobbára privát. Van egy Deviantartos galériám 6 éve működtetem, ennek a címe petrop92.deviantart.com, van egy smackjeeves oldalam is amire majd a ha egyszer elkészül, akkor a képregényemet teszem fel. Ennek a címe meég nem nyilvános, illetve megtalálható vagyok graytheblackstar.blogspot.hu címen is, ahol a kis életemet írom már sok-sok éve. A videóimat pedig, természetesen a Youtubeos csatornámon őrzöm. :3

Köszönöm a beszélgetést, nagyon izgalmas utazáson kalauzoltál keresztül minket, kívánom neked a legjobbakat a jövőre előrenézve. És köszönöm, hogy itt voltál velünk.

Én köszönöm a meghívást, örülök hogy itt lehettem és hogy, kíváncsiak voltatok rám.

Képzeletbeli interjú 2.

A bemutatkozás elején szóba került a Cosplay. Elmesélnéd, hogyan került az életedbe a cosplay és hogy mi is ez valójában?

Persze. A costume play szóból származik a Cosplay, ennek a két szónak a rövidítése. Külföldről honosodott meg nálunk is és az évente minimum 2-3 alkalommal megrendezendő Conok alkalmával lehet ezt hobbi-hivatásként űzni. Én nem is tudtam erről a világról nagyon-nagyon sokáig. Aztán ismeretségek által bevezettek ebbe a világba, én először nem is tudtam mi ez az egész így érdeklődni kezdtem olyan barátaimnál, akikről tudtam, hogy tudják mi is ez. Aztán így azt tanácsolták nekem, hogy látogassak egyszer egy rendezvényre és mindent megtudok. Így is lett, és már elő alkalommal jelmezben tudtam kimenni. :D

Neked mit jelent a Cosplay?

Nagy kihívásokat a jelmezkészítésnél és szórakozást amikor a barátokkal találkozunk és készítjük a fotókat, videókat stb. A lényeg a mókázás és nem utolsó sorban rengeteg készséget fejleszt, sok ismeretre lehet szert tenni plusz lesz kész termékünk is. Legyen az maga a kiegészítő, a jelmez vagy a fotók.

Milyen karaktereket sikerült megcsinálni?

Legelső szekrény CP-m volt Gray, nem kellett semmi sem hozzá, így csak a mellemre kellett felfesteni a céhük logóját és meg voltam. Tehát ő volt Fairy Tail – Gray Fullbuster

Egy online yaoicomicból is sikerült kikapnom egy karaktert, Axis-t aki full paraszt és badass.

Valamint a Legend of Korra, alias az Avatár 2 sorozatból Tahno, aki egy vízidomár egomán, nagyon menő karakter. Sikerült egy gyorsan összedobott Comic karakter is Superboy alias Kon-el, aki Superman klónozott fia. Na ehhez a jelmezhez, rendeltem meg életem első kontaktlencséjét és parókáját. :3 Illetve egy Originál jelmezt is sikerült elkészítenem… még van rajta mit javítsak, és dolgozzak de ez a csúcs teljesítményem eddig. :3

Mik a terveid a jövőre nézve?

Fúú tényleg nagyon sok tervem van, de sajnos az utóbbi időben nem tudok foglalatoskodni vele, mert sok pénzt és idő visz el. Persze továbbra is szerelmem ez a műfaj, akár csak a kézműves dolgok és ahogyan a blog is. Nehéz, mert mindig megtetszik valami új és mindig meg akarod csináálni. :D

Szóba került a blog is, mesélnél nekünk erről?

Igen, a blogom elmesél az életemből kiragadott momentumokat, történeketek és minden szükségeset rólam. A legelején a pberci.freeblog.hu címen ment, de kitöröltem és átalakítottam ez volt életem egyik nagy hibája nem kellett volna…de mindegy ami elmúlt az már a múlt. Aztán következett a gray.freeblog.hu, ami a mai napig szép emlék ként elérhető a neten, persze több eszem volt ezt már azóta teljesen lementettem a gépemre. Ez már nem vész el, és mivel az oldallal meggyűlt a bajom átköltöztem a jelenlegire, ami a graytheblackstar.blogspot.com címen létezik.

Miért kezdtél el blogot vezetni?

Megirigyeltem, hogy másoknak van, megtetszett és belefogtam. Először csak úgy írogattam butaságokat, aztán lassan belejöttem. A mostani énem már professzionálisnak számít a kezdetekhez képest, sokat változott sok minden, a felület, a stílusom stb. Céltalanul lassan cél lett, nem tudtam írni és azt reméltem, hogy majd ez a hely kikényszeríti belőlem, hogy használjam, azt ami bennem van. És a siker nem maradt el, elsősorban a magam szórakoztatására kezdtem el és mai napig így van, annyi különbséggel, hogy már azóta lett közönségem így már nekik írom. Tudom nem sok, de a semminél több és büszke vagyok arra, hogy érdemesnek tartják azt, amit írok és olvasnak és hozzászólnak időnként. Az egyedüllét valamilyen formában megszűnt. Annak ellenére, hogy nem is számítottam kommentekre, igen szép számban kaptam őket és mindig igyekeztem lelkesen vissza válaszolgatni mindre.

Mennyi ideje írod immáron a saját kis online naplódat?

2007-2008 magasságában indítottam talán el, akkor volt utána a törléses történet. Majd 2009-től elkezdett rendszeresedni számomra az írás és 2011 óta folyamatosan írok. Olyan lassan hat éve írok talán, így reális.

Rengeteg munkádat láttam, és bizonyára még bőven akad olyan, ami nem került nyilvánosságra. A kérdésem a következő, engem nagyon érdekelne, hogyan készítesz el egy képet? Sok féle műfajban dolgozol, ezért engem a vegyített technikáid közül érdekelne valamelyik. Mesélnél róla?

Hűű ez eléggé összetett kérdés, de megpróbálok rá érthető választ adni. Igen, rengeteg firkám, vázlatom és félbe hagyott megkezdett munkám van. Mindent, amit tudok lerajzolok, nem szabad semmit sem hagyni elveszni. Sokukat ezért nem teszem fel sehova sem, illetve vannak személyesek, amiket nem szeretnék megosztani a világgal, félkészeket nem szeretnék kitenni, ha nem akarom befejezni egy magam által szabott idő kereten belül.

A legáltalánosabb technikámról fogok írni röviden. Kitalálok valamit, lefirkantom a vázlatot vagy a kompozíciós képét, majd elkezdem kibontani a rajzot. Amikor úgy érzem végre jó a vázlat és a kidolgozás is kb. értelmezhető magamnak, akkor jön egy vonal rajz (line art), amit aztán gépbe viszek szkenneléssel és kedvem szerint manipulálom, színezéssel texurákkal. A végén felkerül rá az aláírásom, vagy éppen amit még oda szeretnék tenni.

Pár rajzos tutorialt készítettem már, magyar nyelven hátha van olyan, ami hasznos lehet, azoknak, akik hasonlóan szeretnének eljárni, mint én. Lehet, hogy van akinek hasznos lesz a jövőben.

Milyen stílusban szeretsz a leginkább alkotni?

Ceruzarajz, vegyített ( tradicionális és digitális), festés, tussal még csak most ismerkedem, de iszonyat jó dolog. Igazából több technika van amit szeretek, mint amit nem. Az olajfestéket nem szeretem, és az akrillt sem annyira. Bár, meg kell hagyni időnként az akrill festék is hasznos tud lenni!!! Más oldalról megközelítve a kérdést, pedig imádok karaktereket és mitológiai lényeket rajzolni, habár az állat rajzon még van mit tanuljak és csiszoljak.

Gondolkoztál már azon, hogy létrehozz Artbookot, akár egyedül akár több művész ismerősöd, barátod társaságában?

Igen. Nem egyszer törtem már rajta a fejemet, továbbra is rendkívül szeretnék egyet létrehozni. Egy saját önállónak jobban örülnék, de egy közösben is nagyon nagy örömmel benne lennék. Igazából fogalmam sincsen, hogy kell egy ilyen művet összehozni, de nyilván eltudnám készíteni és segítséget is tudnék kérni hozzá. Sok jó művész ismerősöm van, aki biztosan segítene benne. A kiadás is jó dolog lenne, ha elterjedne még szuperebb lenne. Bár én csak annyit szeretnék, ha létrejönne és a polcomon lenne, esetleg limitált számban a segítőim is kapnának dísz példányokat, valamint akiket érdekelne. És ez olyan lenne végső soron, mint egy kis portfolió amiben benne vannak a munkásságom gyöngyszemei.

Meséltél már a DeviantArtról, onnan hány művészt ismertél meg, vannak olyanok akikkel tartod is a kapcsolatot?

Sok emberrel sikerült felvenni a kapcsolatot, üzenetek vagy levelezések formájában. Igen, vannak olyanok akikkel szinte rendeszesen beszélgetek. Bár a nagy részük ezeknek csak időszakos.

Képzeletbeli interjú 1.

Képzeletbeli interjú a Feketecsillaggal

alias Grayyel 

 /elsőrész/

Üdvözlöm kedves olvasóinkat!Shade vagyok és az a megtiszteltetés ért ma engem, hogy interjút készíthetek a Grayyel a fekete csillaggal. Lássunk is hozzá!

Szia, Gray! Készen állsz?

 Szia! Persze, essünk neki!

Szóval akkor miért pont Gray?

 Hűha nem is tudom honnan is kezdhetném el... Ennek, egy hosszú története van. Ezt a nevet én választottam magamnak, közel 3 évvel ezelőtt. Első "hivatalosan" cosplayezett karakterem nevét (a Fairy Tailből) vettem fel, mert közel éreztem magamat a karakterhez és úgy gondoltam a személyiségemhez is illene. Ez a név érdekes, mert nekem az az érzésem, hogy kemény és laza egyszerre pluszba igen fiús is ez a (mostmár az alkotói) név. Igen, ez lesz a jó megfogalmazás, tudat alatt valami könnyen megjegyezhető művésznevet kerestem. /Aztán, idővel praktikus is lett, mivel túlnyomóan fekete-fehérben alkotom legtöbbször./

Ha már szóba került a személyiséged, jellemezd kérlek kicsit magad nekünk!

 Magamról röviden, ez könnyű és egyben nagyon nehéz is. Sok fantázia világban élek, imádom a meséket, alapvetően egy csendes kis visszahúzódó emberke vagyok, aki nem keresi a bajt. Azonban a baj mindig rám talál, idióta helyzetek és hülye emberek is, de állandóan megtalálnak sajnos. Egyébkén meg a kalandozások vonzzanak, hatalmas a szabadság vágyam és mégis a sors furcsa fintora, amennyire szeretem a társaságot, utálom a "tömeget". Mások leírása szerint az én személyiségem "Nem megfogható de lehetséges valami, amit sok dobozba lehet sűríteni bele, amiben szivárványok és tükrök vannak".

Milyen iskolában tanulsz most és régen mit tanultál?

 Jelenleg a TKBF-en tanulok, dharma tanítói szakon. Előtte egy évet tanultam a japán szakirányon, de sajnos túl sok volt nekem a minden ezért otthagytam. Helyesen döntöttem, nem bánom, ha mázlim van még idén végzek jó esetben. Nagyon szeretném már kijárni, annak ellenére, hogy nagyon szeretem a sulit. Előtte a Jashick Álmos Szakképző Iskolában tanultam párhuzamos képzésben a díszítőfestő szakmát, majd ott is érettségiztem le. Zeneiskolában is tanultam, gitár hangszeren, ez 10 év volt.

Ez izgalmasan hangzik, azonban jobban érdekelne az eredeti szakmád. És persze egy pár mondatban, hogy miért tettél ekkora váltást?

 Hát nem is tudom, akit érdekelnek a művészetek azok számára biztosan érdekes, lehet hogyan lesz egy firkából egy három dimenziós képet imitáló festmény. 5 év munkája alatt tanultam ki a mesterséget és az utolsó évben volt a szakmai vizsga, amikor valami nagyot kellett letenni az asztalra. Mint mindenki én is igyekeztem a legjobbat kihozni belőle és sikerült is. A tovább tanuláskor művészeti egyetemre szerettem volna tovább jutni, azonban nem volt szerencsés a fémműves választásom és nem is nyertem felvételt, lehet máshol sikerült volna… Aztán osztálytársam tanácsára bíztam magam és a döntésem, próbát tettem a TKBF-en és a pót felvételin felvettek.

 

Akkor a művészetekkel való viszonyod megromlott, már nem alkotsz?

Dehogy is. Magamban akkor nem csalódtam, hiszen akkor voltam túl a szakmai vizsgámon kiváló eredményekkel. Emlékszem, még aznap is rajzoltam, amikor reggel menni kellett leadni a mappát, akkor reggel fejeztem be egy 3 napja készülő rajzot a felvételihez. Folyamatosan a mai napig alkotok, kisebb – nagyobb megállással, de ez az életem része. Amíg tudok rajzolok, lehet ez a mániám. :D A művészetek az egyetlen állandó és kielégítő dolog az életemben, aminek a segítségével kifejezésre juttathatok sok dolgot. :P

Milyen területeken szoktál tevékenykedni és mi a kedvenced?

 - Festés és rajzolás tradicionális és digitális eszközökkel.
- Fotózás amatőr szinten és modellkedem is, ha szükség van rá.
- Kézműves tevékenységek, mint:

- Jelmez, kiegészítő és kosztümtervezés illetve, annak kivitelezése

- Szövés, fonás, hímzés

- Bőr és textil munkák
- Zenélés hangszeren és éneklés

- Szeretek sokat olvasni, mellette blogot, kisebb novellákat és verseket, dalszövegeket írok
- Jártas vagyok a gasztronómiában

- Valamint nem régiben hastáncot tanulok.