Gyilkos hangulatban

Üdv! :)

Kár, hogy idén karácsonyra nem fegyvereket és tankot kaptam, mert most szívesen bemennék a városba, mint az oroszok és kurvára kilőnék, mindent ami él és mozog vagy rettenetesen utálatos számomra. :'D Jövőre tankot kérek karácsonyra, és lehet ha befejezem a főiskolát elmegyek katonának és haza sem jövök többé, minek?
 

Lassan kezdem azt érezni, hogy a kutyámon kívül senki sem ért meg, úgy igazából. Ha az élet kegyes akkor a szilvesztert követő napon, amikor a nap első sugarai átszúrják az éj sötétségét, engem is keresztül világítanak és szépen lassan elfakulok, mint egy árnyék és ahogyan egyre jobban homályosodom úgy az emberek is kezdenek elfelejteni. Majd végül elszakad az a piros fonalam azon vége, ami hozzám van kötve, a másik vége, pedig ledobhatja magáról a bilincsem másik végét.   :D

Így érzem magam, és így is nézek ki... elég szomorú. Nem baj, majd elmúlik.... életkedv 0 öljetek meg, mielőtt én tenném. :I

December 28.

Üdv!

Ez a december annyira lélekölő volt, hogy nem hogy minden időmet fel emésztette, de még engem is. Fáradt, nyűgös és nagyon morcos vagyok. Kellemesen teltek az ünnepek, de azt hiszem többször voltam részeg, mint józan. A pihenésre és írásra szánt időmet, elrabolták tőlem, nem haladtam semmivel sem, utálom magam. Jön a január a vizsgák és egy süllyedő hajón állok, annyira örülök, hogy szeretnék inkább elvérezni, vagy kitörni a nyakam és akkor pihenhetnék végre. Grrrrr

Ma a fészbúkon, mindent a minimumra csavartam. Amit tudtam ki tetszikeltem, meg kikövettem, hogy kevesebb dolgokat lássak, a cél, hogy leszokjak róla és a végén letöröljem magam, annyira nem kell az életembe ez, hogy nem tudom elmondani.... egyedül a cosplayes oldalt szeretném megtartani, de az sem fontos, mert akkor itt lesz a blog és pááá. Úgy sem voltam vagyok leszek nagy Con celeb, nekem nem ez az álmom. 

Gyerekek, remélem nektek minden szebb és jobb és nyugodtabb, mint nekem. <3 Tessék pár fotós kísérletezésem... hangulat építőnek.

 

 

December 20.

Sziasztok! :3

El sem hiszem, hogy 4-5 nap múlva karácsony... ez annyira irreális. :( Szomorú is vagyok, mert nem várom az ünnepeket, szinte soha. Minden évben minden meg szokott tartva lenni, de egyik sem marad annyira fontos vagy jó, hogy megjegyezzem, pláne ilyenek a születésnapjaim. És amikor megkérdezik mennyi idős vagyok, mindig várni kell rám, mert elkezdem kiszámolni mert nem tudom visszaidézni a napot, amikor megtartottuk, mert annyira ugyan olyan mint a többi. Ciki de ez van. 

Jelen pillanatban feladtam a küszködést, a szakdogával kapcsolatban és csak próbálok létezni és azt csinálni, amihez csak éppen kedvem van. Illatos gyertyát gyújtottam a szobámban, hogy az illata áradjon, de nem is érződik. A bennem hullámzó érzelmek csillapítására hajtogattam ruhákat, és takarítottam a szobában. Most a gépemre próbálom vissza varázsolni, a World of Warcraftet, mert tökre hiányzik... lassan sok hónapja, hogy nincsen rajta, mert a próbálkozásom, hogy majd a Cataklizma mennifog rajta elég nagy hibás vétek volt. És mindent felül patchelt a kis mocsok és most mindent újra kell, tenni, hogy legyalább a wrath of the lich king fusson rajta. :D Érdekes, hogy azt elviszi simán, de az újjat már nem. Hmm mindegy rászántam ezt a napot. :)

Felmentem ma próbából az omegle nevű oldalra, nem ajánlom senkinek sem... bocs a kifejezéssel, de több fasz jött velem szembe, mint arc. Aztán egy "értelmesebbenek tűnő" hím egyedtől megkérdeztem, mi ez az oldal, nagy nehezen kihúztam belőle az infókat, hogy ez egy nyílt oldal, amit főleg arra használ mindenki, hogy webcamon keresztül okozzanak egymásnak vizuális örömöket... o.O Megkérzdetem ő miért van fenn, erre az a válasz, jött, hogy 17 éves és a barátnője elhagyta és egy ideje itt tölti az idejét, mert jobb így, mint egyedül... Hát valahol megérteném szegényt, de vannak más lehetőségek is. Hogy, diszkréten mondjam és most mindenki gondoljon, arra amire akar. Rátokbízom.

Hát én azt hittem, hogy ez egy random csetelős oldal... nos annak indult, de nagyon elfajzott. Ezentúl még jobban nem akarok a neten beszélgetni idegenekkel... én megpróbáltam a világ fele nyitni, de csak lelki támadások érnek. Nem mintha megijednék, a perverz és magamutogatós emberektől, de mindenkinek jobb a béke. :D Ők sem örülnének, ha felolvasnék nekik a fertőző betegségek című könyvemből, ami reális és fenyegetőbb, mint egy horror film. :3 Szóval, nem ajánlom nekik, mert a nemi betegségekről tudnék nekik pár képet ajánlani, amitől biztosan nem tudnának tovább szaporodni. :"D Összegezve fúj paszmekk és oda nem megyek fel többet...

Még közel egy órát kell várjak, hogy lemásszon a netről a cuccos... és még jó sokat, majd amíg fel is telepíti önönnmagát a gépemre....nincsen mázlim a mai nappal, megyek vissza huzanok az ágyamra és a gépembe dugom a fejem, a létezésem ma értelmetlen. :c

Jó lenne ha néha ott lehetnék

Üdv mindenkinek! :d

Már nincsen sok hátra az évből, de remélem, azért nem lesz olyan fádalmas, mint amilyennek most érzem angyon jó lenne már aktívan pihenni. Nincsen semmire sem elég időm, nem tudok annyi időt szentelni a dolgokra, amiket szeretnék próbálok ott helytállni, ahol szükség van rám. Egyetlen baj van csak ezzel, annak az egy embernek, akiknek tényleg szüksége lenne rám, pont mellette nem lehetek ott. (Ha véletlenül olvasod, akkor szeretném neked megírni, hogy ne haragud rám, amiért nem tudok veled elég időt mennyiségben és minőségben eltölteni. Tudom megígértem és nem is feletettem el, hogy ez a hét, már kettőnkről fog szólni, sajnálom, hogy még mindig nem így van. Ettől függetlenül, továbbra is egy darab belőlem, mindig ott van veled. c: )

Egész hét úgy telik, mint ahogyan szokott, suli, rohangálok állandóan vagy ha nem én megyek házhoz, hozzám jönnek segítségért. És én teszem a dolgomat, segítek megkérdőjelezések és problémázások nélkül. Minden erőmön, azon vagyok, hogy hozzátegyekvalamit a világhoz, hozzátegyek egy picit a lényemből, azoknak akiknek ez a kevés kell, hogy jól legyenek.

Sajnálom, hogy soha nem tudok itt is rendesen írkálni, de az írási képességeimat nagyon emészti a diploma munka írása én nagyon igyekszem, de van ami nem megy egyről a kettőre. Igyekeznem kell vele, mi hamarabb le akarom tudni, bár jó folyamatban lenni, de jobb volna kész lenni. :)

Most megyek, próbálok nem elpusztulni. 

Ja és a tumbrlöm egyre több ember követ... de nem tudom miért, bár nem zavar csak érdekes. :D

December és még Péntek is

Üdv mindenkinek! :3

Első sorban, akik gyakrabban olvasnak, mint amennyiszer írok nézzétek el nekem, de ha nem angolul tanulok, akkor vagy a szakdolgozatot írom, vagy valami teljesen más beadandót. Mivel, sajnos a tervezett dolgozat írás nem úgy alakult, ahogyan terveztem, ezért minden egyes nap decemberben, kötelezően és csuklót, árramot és időt nem és persze magamat sem kímélve gépelnem kell, mint a kis angyal. Szóval nagyon nem fogok tudni már mit kipréselni magamból ide is a blogra, de megpróbálom, persze életben tartani, de csak akkor, ha mindent elvégeztem. Úgy, mint egy eminens tanuló... bár attól nagyon messze vagyok, de nem akarok, úgy diploma dolgozatot írni, hogy nincsen benne a szívem-eszem-munkám. Bármelyik hiányozna belőle egy értéktelen vacak volna, ezt nem semmizem el, egy jelemzt is ha megcsinálom, kb olyan is lesz, plusz a jó munkához idő kell, a rosszhoz meg mégtöbb... Nem kakkantjuk el ezt sem, nincsen már rá lehetőségem, minden vizsgát tökéletesen meg kell oldjak valahogyan nem bukhatok meg semmiből sem.....továbbra is tartaom magam az elképzelésemhez, és lediplomázom ha megszakadok is, nyelvvizsgám nem tudom mikor lesz, de attól sem fosok be, eladni úgy sem tudnak.

Sajnálom, hogy még nem tudok képekkel szolgálni egészséges mennyiségben... de majd lesz még egyszer szünet is, ahol dolgozatokat fogok tutira írni.... bár jövőhéten pont nem, de ez legyen az én bajom. A laptopon elkezdett rosszalkodni a j és a ü betű, hol van hol nincsen. :D Egyébként nagyon halkan és csendben megjegyezném, hogy a dipimunkámmal 12 oldalnál járok, ami egészen ígéretes kezdet és csak mindig hozzá kell tennem egy picit, bár még annyira nem élvezem, mert olyan mintha csak beszélnék és beszélnék és beszélnék a semmiről, holott van értelme és tartalma is. De furcsa, hogy filozófiai előadásban kell a gondolataimat elmesélni, alátámasztani elméletekkel és forrásokkal és bebizonyítani, magamnak és mindenkinek aki majd olvassa, hogy nem alaptalanul jutottam a következtetéseimre. Azért már nem annyira félelmetes, mint amennyire féltem ettől az egésztől, amitől félek, hogy rettenetesen személyes és ha nem értő szemek fogják olvasni akkor egy nagy hantálásnak és kamukálásnak fogják venni, és azt mondák, majd hogy nem vettem elég komolyan a dolgot és nagy rakás fostalicska az egész és ezért nem jár semmi, csak fogjam a cuccom és menjek haza, mert ez nem eredmény. :D De remélem ezek az árnyak és kételyes gondolatok a fejemben csak az palástolják, hogy gyáva vagyok, mint a szemét. :) 

3:37 van, holnap suli.... aludni is kellene, meg enni, meg inni, meg fogat mosni, de amúgy, nincsen kedvem kikelni az ágyamból. Rinyagépvagyok, de ennek ellenére, persze szoktam még firkálgatni és rajzolni, de nem engedem meg magamnak a luxust, hogy kidolgozzak bármit is, párhanyag és laza, gyors és könnyed vonal és pá, ha kitöltöttem a papírt, akkor egy másikat kezdek, nem szőrőzök, hogy ez jó vagy nem, majd legközelebb, szépen gyűtögetem a spontán rajzokat és nem merem mondani, hogy egyre jobbak, de van rá esély, hogy fejlődjek. És sok területen látom ezt, a tendenciát, nem tudom minek köszönhető, de megint kezdek lépcsőzgetni felfele. Lehetséges annak az eredménye, hogy belátásra bírtam, magam hogy vannak olyan területek, ahol átlagosan jó vagyok és van amin, meg tudok javítani és tovább fejlődni. Pl. beláttam, hogy a zenében soha nem fogok sikereket elérni, és nem is fogom rákényszeríteni magam többé, sem hangszerrel sem az ének hangommal,a szeretem és a jó nem elég ahhoz, hogy dolgozni tudjak vele, szóval határozatlan ideig, de nem lesz a kezemben se gitár se mikrofon éneklés céljából. :) Sorry, ha van olyan köztetek aki erre várt, de a világnak nem kell még eggyel több énekes, aki nem is mer énekelni, mert gyáva és nem tud kivetkőzni magából és többi lenni annál ami. :D

Marad a minden egyébmás, amiben fejlődés képes vagyok, az az írás, varrás, rajzolás és kézműves dolgok. Főként, ami fizikailag is megfogható, vagy elvileg tapintható. :P Na, de mostmár megyek nem tudok tovább maradni, minden bajom van. 

Tessék addig levendula, ezt fotóztam legutóbb, minden nagyából jó lett, csak elfelejtettem komponálni a keretbe...! Nem baj. :D Így is tetszik. Pláne jót tesz az idegeknek és az illata isteni, ráadásnak lila! :3

Nincs elég időm

Üdv Figyelmes Olvasók! :D

Ezt még talán eddig, soha nem is írtam le talán. ^^ Annak ellenére, hogy nem kell sokat iskolába járnom, én van szabadidőm bőven, azért durva mennyire edzésben tartanak a barátaim és a családom. Néha csak aludni és fürdeni jövök haza, utána fordulok és megyek a dolgomra, meg segíteni éppen, akinek amikor amire szüksége van tőlem. Lehet öreg hiba tőlem, de szerintem majd ha elég szolgálatot telesítettem a világnak és az életnek, akkor a sors majd valamilyen formában visszafizeti nekem talán, bár nem reménykedem túl sok jóban, mert tudom hogy a világ nem erről híres.

Egy normális hét a következő képpen kellene kinézzen:

Hétfő: tanítási nap, reggeltől délutánig

Kedd: egy tan óra egykor

Péntek: Két tan óra délután háromig

és ami van helyette:

Hétfő: nem megyek be, majd csak ha kell

Kedd: suli majd táncóra

Szerda: megyek segíteni, mert hívtak

Csütörtök: talán ma pihenek, ha nem kapok telefont, hogy ó lenne, ha

Péntek: Iskola, esti program

Szombat: Gyere, mert nem tudok valamit

Vasárnap: Menj ki a rendezvényre, de előtte még forgatnak az otthonomban velem :"D

És megközelítőleg mindennap legkorábban hajnal egykor fekszem le aludni, igen mindennap még a fogselymezés és fogmosás is belefér. Egy héten összevissza eszem mindent, próbálom kerülni a túlzottan sós vagy édes dolgokat, inni sem iszom rendszeresen, sajnos. Decemberben neki lök, és végre szakdoga, mindennap egy oldal nincsen mese, meg mellette sok másik dolgozatnak is el kellene készüljön, bár megmondom, hogy a hócipőm tele van a sor szar beadandó retekséggel.... miértnem elég, hogy bejárok ott vagyok és csá, megvan az óraszám írja be és pont. Mi a reteknek keserítjük egymás életét... meg van a tárgy és vége.... szeretnék már elmenni a suliból és elkezdeni az életem, nem fog hiányozni a suli. Lassan 8+4+1+3+1 év után már, azt hiszem az iskolákban nem fog több rám ragadni, hacsaknem leszek tanár... :D

A héten volt kiscicázás, selyemvarrás és festés, tortasütés, paróka fésülgetés, rajzolgatás, filmnézés!, ami nem volt de kellett volna hogy legyen, az a rendrakás, pihenés, sulibamenés, dolgozatírás, táncolás, nem itthon alvás. Bár bánom is meg nem is, nem igazán izgat ezt dobta a gép, aztán jólvan ez így. :) Ez a hét, még mocskosul kemény lesz, kurvára fáradt vagyok és szellemileg is kicsit csökkent, de még bírom cérnával. Meg különben is ha én nem bírnám helyettem senkisem tudná, azt hiszem... vagyis nagyon kevesen tudnák velem felvenni a versenyt, úgy érzem. Bár így is több mindenre vágyom, mint amire most vagyok képes, de ha már ezt a sokat hiba nélkül tudom elvégezni, akkor elég indokolnak érezhetem, azt hogy szupernek érezzem magam. :3

Na még szörfölök egy hangyapömpölőnyit a neten, aztán megyek alukálni, mocsok fáradt vagyok megint és holnap megint menni kell...  

Remélem nektek szebb és jobb. 

(Sorry, hogy 1 darab normális fotóm nincsen...nem volt elág időm rá )

Vasárnapi lusta poszt sok képpel

Sziasztok! :)

Nagyon kis vidám vagyok ma este, ok nélkül ami furcsa, mert nem sszokásom csak úgy ok nélkül jó kedvűnek legyek... no de mindegy. A mai nap menetrendjében volt tumblrözés nagyon nagy mennyiségben, divatlapszerűen tettem ki egymás után a fessnél fessebb ruhákat, majd hajviseleteket. Ja jut is eszembe, ma délután pontban nem tudom hánykor sikerült magam alatt vágnom a fát, azaz sikeresen megöltem a szobám székét... mad valami lesz vele, de még nem dobom ki. Nem lehet megjavítani, de nem is célom, ami nem jó menjen, kész most mit sirassam, inkább nevettem rajta egy jó nagyot kínomban. :'D Igen, le is fotóztam!

Igen, seprűt tartok a szobámban... szeretek rendet tenni, mert mindig koszt gyártok pillanatok alatt! :D Rossz szokás, de ezt már nem fogom kinőn azt hiszem, de lehet nem is kell. Aki a legnagyobb kupit csinálja, az tudja csak a legnagyobb rendet is... vagyis remélem. :D

Egyébként velem alszik a rámöröklődött kiskuty lassan egy hete. Ez a szeretet gombóc a maga 8 kilogrammjával, minden este ide hömpölyög az ágyam valamelyik neki tetszőleges szegletébe, és békésen fűti a lábamat. Én én meg, nem akarom, hogy egyedül érezze magát, ezért nem küldöm le az ágyneműről, nincsen szívem kitessékelni a szobából, sajnos annyira megszerettem, hogy beledöglenék és nem tudnék aludni, ha kidobnám. Most kinek lenne szíve elküldeni, hiszen csak szeretni akar! Momentán hason alszik a feje az ágy jobb alsó sarkán van és el van terülve, mint a nagy alföld! <3 Beszarás, hogy ellágyulok, ha állatokról vagy olyan lényekről, van szó, amik szerethetőek.

Bele lendültem a képfeltöltögetésbe, ezért meg most tessék... PLusz régen nem tettem fel magamról képet, ezért most itt egy szelfi, mert megérdemlitek. Kicsit még lehet látni a fáradtságot a fejemen, de legalább a bőröm tiszta! Ne egyetek sót és netek is az lesz, ha bárkinek is volt gondja vele, nekem mocskosul sok évbe került mire rájöttem... az hogy leszokjam a sós, sózótt vagy sózásról az már más tészta, de lassan 5 éve már, hogy nem kell a só. Van eredménye, és a belső szerveim sem bánják, sőt nagyon örülnek neki! Már csak a cukrokat kellene kiírtani és utána a nem jó zsírokat csökkenteni és lehet a zsírpárnák alatti hasizomkockák is előbújnának egyszer. Igen, jó lenne felsőtestre kicsit felerősödni, mert a lábaimmal már kezdek megbarátkozni, de a többi, még mindig ergya. :"D

Ma délelőtt rajzoltam photoshoppban egy kis cuki rajzot, de nem vagyok benne, biztos, hogy elmentettem... lusta vagyok megkeresni. T.T Megkeresem, nem lustulunk, de lehet, hogy csak menteni akartam... mindegy feltúrom a gépet. Nincsen meg, az utolsó mentett dolog, egy születésnapi köszöntö levél. :c

Jó akkor teszek fel mást, nem sok mindenről tudok írni, most csak képekben beszélek. ^^ Ilyen a kedvem.
Az első fotón, a saját idézetem látható, a másodikon az ősi ír áldás, a harmadik egy hattyú... a jelmez egy darabja és a karakterhez méltóan jól odaerősködtem... de nem vagyok eléggé izmos hozzá. :C Egy 16 éves gyerek is már vastagabb, mint én testileg is meg pénztárcában is. Dehát mindegy #YOLO nem halok bele, nekem ez a kevés izom is éppen elég, hogy életben maradjak.

A rajzos életemről is egy rövid, de ötletes összefoglalóképet felteszek, nehogymár pont ez kimaradjon. :D Egyébként az utóbbi időben, meg szart sem csináltam sem rajz ügyileg, sem írásban szóval szégyenlem magamat. Álmos vagyok megyek alukálni. Pás

Kocsmatúra

Üdv Emberek! :3

Tegnap egy idei születésnapi ajándékként, elkövettünk egy merényletet az ünneplő örömére. Kocsmatúrára voltunk hivatva, így12 kocsmát látogattunk meg egymás után szép sorjában. Persze, mindenhol inni kellett egy pofa sört és eltalálni közösen a következő helyszínig. A cél a túlélés volt és a bulizás, közös emlékekszerzése. Nagyon nagy élmény volt nekem, bár a 8.-9. helszín után kezdődtek a problémák, hogy ez már nem lehet rosszabb... De tévedtem a 10.-11. helyszín után majdnem bedobtuk a törölközőt, de erőt merítettük egymásból és elvergődtünk az utolsó helyszínre és zárás előtt 5 perccel beestünk és teljesítettük a cél állomást is. :D 

Büszke vagyok magamra mert 12 helyszínen 3 deci sört megittam, ami 3,6 liternek felel meg... Ez azért nagy dolog, mert nem szeretem a sört és mégis igába hajtottam a fejem, hogy végig járom az utat. Egy este alatt meg ennyi mennyiség nekem azért kicsit mi a picsa volt... :'D Ja és nem is hánytam, bár nem is szokásom! Nem vagyunk normálisak, de hogy ennyire, oké. :D Kivételesen nem mertem keverni az italokat, plusz pénztárca kíméletesség miatt, mondom a legolcsóbb is sokba fog kerülni, pláne ha 12x kell megvenni.... így is volt. Amikor végezünk az utolsó pohár sörikével is eléggé pörgött velem a világ... élmény volt hazateleportálni. :D Bár kurvára nem az astórián volt busz, hanem a corvinnál, de mindegy. 

Ma reggel 8 kor felkeltem a természet hívására és mert szomjas voltam, konkrétan két csík volt a szemem helyén, ezért úgy döntöttem visszatakarodom a helyemre és alszok vagy még 10 órát. :D Utána megreggeliztem, teáztam és minden vissza lendült a normálisba, elkezdtem rendet tenni a szobámba, és előkerült tegnap estéről egy pohár és egy műanyag hátlap egy visszapillantó tükörről... nem tudtam hova tenni, hogy kerültek a táskámba. :D Rá kellett a többieknél kérdezzek mi a francot műveltünk... Persze semmi extrát, csak gyűjtöttük a szemetet, meg lusták voltunk visszavinni a poharat a pultba. :3 Kellett a szuvenír állítólag. :D 

Ma próbálkoztam még a paróka műtéssel, de annyira még nem vagyok jól szellemileg, egy csomó hasznos időt elszórtam rá és jól fel is dühítettem rajta magam. :D nem megy ez még nekem. Most az ágyikómban fekszem mellkasig betakarózva és az ölemben pihen a gép, fülemben búgnak a basszusok és gépelem a sorokat, fázom és agyilag zokni vagyok valahol. A nap hátralevő részét nem tudom mivel töltöm majd, de még egy kutyaséta, egy fürdés és egy vacsora a konkrét tervem mára. :D Megyek szörfölni a netre. 

ByeBye

Hideg és álmos ősz és a vonzata

Szejasztok én most, igen, újra itt!

Rendkívül mozgalmas heteim és hónapjaim vannak, ha marad egy kis időm, akkor azt próbálom pihenéssel vagy dolgozat írással tölteni. Sajnos amire leülnék gépeni, ide egy kicsit, meg elmesélni az élményeimet, addigra már nagyon gyanúsan úgy festek, mint akinek pihenés kellene a munka helyett.

Tegnap előtt a háttértáramra lementett freeblogos életszakaszom részeit olvasgattam és sok-sok érdekes gondolatot és érzést mozgatott meg bennem. Az első bejegyzésem óta, megközelítőleg 7 év telt el és azóta még mindig írok és csak jönnek belőlem a gondolatok. Azért, hogy később is megmaradjanak a dolgaim, a mostani blogot is biztonság kedvéért, letükrözöm magamnak...ha már esetleg nem írnék többet vagy a blogger is azt mondaná, hogy vége... legyen a kezemben némi nyom, hogy egyszer bizony létezett. :) Bár nem vagyok már annyira ragaszkodó típus, de azért nagy felfedezés a jövőbeli fejünkkel visszaolvasni a múlt sorait és elmerengeni felette csak egy pillanatnyit, hogy másabb lehessen a jelen. A régi blogról kinyomtattam, antikolt papírra két idézetet, amiket feltettem a falamra, motivációs erőnek. Az egyik egy ősi ír áldás a másik pedig 2011-ből saját termés. Meglepően, olyan mintha egy nagyon okos ember mondta volna, furi, de ettől függetlenül tetszik és ha nem tudnám, hogy én írtam, akkor nem tudnám. :D

Ma idő előtt beértem az iskolába, de annyira nyűgös voltam, hogy az óra végével szaladtam is haza, mert írni akartam volna már régóta, nagyon éhes voltam, fáztam és fáradt is voltam. És most itthon jó, bár még nem öltöztem át, mert még a kutyust ki kellene vigyem sétálni, de annyira nem érzem mgamban az erőt hozzá, borzalmas, pedig nem is feküdtem le annyira későn és mégis teljesen energia hiányos vagyok.

Őszi, hideg, álmos és szürke időnk van... csoda, hogy még nem aludtam el, de lassan el fogok, ha ez így megy tovább, ennek ellenére ma is szeretnék valamit tenni....alkotás téren, nem tudom még mit, de próbálkozok hátha. Szóval most az írást abba is hagyom és meglátjuk mit tudok tenni az ügy érdekében... addig is pás. :)

Lassú tempóban

Helló emberek! :)

Kissé lehangoló volt a mai napom, de nem gond túléltem. Eltűnt a bérletem nem találtam meg és be sem tudtam menni a suliba, így ma összeött a harmadik hiányzásom ebből a tárgyból is, egyébként nem is merek a többire gondolni. Vezetem magamnak, miből mennyit hiányoztam, de uff nagyon gázos, azt nem tudom hogy fogok levizsgázni... de ha nem tudok akkor vége a főiskolának és nem tudok lediplomázni... nem tudom örüljek vagy ne, de nagyon törekszem megoldani és befejezni. Szeretnék diplomás ember lenni, még akkor is ha nem vagyok elég művelt hozzá, de nem bánnám. Am. meg, péntekik egy beadandó van a nyakamban, még nem tudom hogyan és miként de valahogyan majd összejön, az hogy a csapatnak én rakom össze szintén egy kihívás, de ez úgy működik, hogy vagy sikerül vagy nem. Ha nem ön össze sem baj, majd tanulok belőle velemit....:3 Ezen túlmenően, ott van nekem a diploma munka, egy 5 oldalas beadandó kína szakra, egy másik 5 oldalas rigvédára, egy 10 oldalas mahájána szövegekre, egy egyéni dolgozat még egy másik tárgyra... azt hiszem lenne bőven tenni való és nem tudok leülni megírni őket, mert ülök és nem megy egyszerűen unom őket nincsen benne semmi ami érdekelne.... Akiket olvasnék bloggerek még mindig nincsenek egy-kettő ember van csak, de legalább ők alkotó készek. :)

Egyébként meg csak annyit mondok, hogy cosplay, mindenkinek segítek és nekem meg kevesen. De már elkezdtem kinyitni a számat, hogy segítség nem bírom el a terheimet, kellenek segédek, hogy túléljek és ne dögöljek bele a világ súlyaib, van amit én tettem magamra, van amit meg a világ tesz rám és nem lehet kibújni alóla, legnagyobb sajnálatomra. Jó lenne ha lenne munkám is, hogy legyen pénzem, de nincsen.... ebből kifolyólag pénzem sincsen és eléggé nehéz így. Bár ne lennék hanyag, lusta és végtelenül érdektelen a világgal kapcsolatban, lassú tempóban kezdek el hervadni, mint a fa levelek és ez nagyon rossz érzés, amit szeretek sem vidít már fel annyira, mint régen. Amivel meg kellene haladnom, nem haladok és minden féle dolgokat gondolok és érzek, nem érzem magam jól a bőrömben, nyomasztanak az elvarratlan szálak a létemben, ezekkel vagyok most körbe véve...

Ha lennének könnyeim most, patakokban folynának, de nincsenek és csak egy fájó-nyomasztó érzés van bennem. :c Olyan az életem, mintha egy elpocsékolt papírlap lenne, a szemétbe került, a süllyesztőbe, azért mert nem tökéletes. Hm, nem jó, de nem aggasztő még annyira, hogy kivegyem a hulladékból. Tudom szar ügy, a próbálkozásaim a lények fele is időnként hiábavalóak, akárcsak én és a céljaim....szarkazmus, irónia, agónia, melankólia és nyomott atmoszféra maradt itt bennem. Ma nem süt a nap nekem, csak a jeges szél fúj.

Ma firkáltam egy picit és megint, a kisebb néha több, ez a kis 10 perces toll firka jobb mint egy párkidolgozott rajzom, komolyan mondom feladom én nem értem....igen nincsen ma túl jó napom na bevallom én ez a bajom. Nem érzem magamban azt, amit máskor annyira szoktam. Nem lehetek mindig szuper jó, okos, szép, kedves, türelmes, pontos, tökéletes, és a legnagyobb baj, hogy ez zavar, nem lehetek az ami szeretnék lenni, nem tudok az lenni, amire tudom, hogy képes vagyok, és fáj hogy ha próbálkozok, olyan, mintha pengével razolnék a bőrömön át a húsomba... Most én vagyok a sziklához láncolt Prométeusz, aki egykor Isteni minőség volt, de ajándéka miatt nagy bűntetést vont maga után... várom, hogy ezek a láncok elszakadjanak és elpattanjanak rólam. Nem tudok egyedül képes leszek e rá vagy sem.

Ezt a rajzot meg ha lesz erőm fel szeretném javítani, szeretném meglepni az egyik kedvenc francia rajzolómat. A saját karaktereit lerajzolva a saját stílusomban.... csak még kis nyomik. :C Annyi kedvenc művészem van, ilyekor kicsit cikinek érzem, hogy a kaka rajzaimmal akarok őket meglepni, de a szándék a fontos nem? Legalább nyitva van a szívem, tele vagyok szeretettel még akkor is ha nem vagyok derűs... de tudatosan akarok szeretni, mert a buddhizmus az együttérzést, örülést és adást tanítja valahol...Nem?

Karácsonyra pedig mindenki kap valami tőlem, vagyik valami apróságot... egy kis firkát! :3 Régóta tervezem, meglátjuk mire lesz időm. Meghalni talán....

Befásultság és fáradtság

Heyho emberek!

A tegnapi éjszakám borzalmasan hosszú volt, nem tudtam rendesen pihenni, valaki annyira erősen gondolt rám, hogy egész éjszaka csak forgolódni tudtam az ágyamban. Ma reggel, meg úgy ébredtem, hogy visszafeküdtem aludni, annyira fáradt voltam. Plusz tegnap este fájt a fejem, de nem szedek be rá gyógyszert, mert úgyis majd elmúlik. A napi napra tervezett találkozómat lemondtam és itthon fogok alukálni, meg amire marad erőm azt hiszem nem vagyok jól... kicsit sok mindent vezetek most egyszerre az életemben és most van a végkimerülés szintje. 

Megint olyanokat érzek, hogy nem vagyok elég jó... nem sikerült pont úgy ahogyan szerettem volna... szóval kicsit elveszve érzem magam megint. Másokat nézve, magam kis nyominak látom, meg egy magatehetlen embernek, meg sosem leszek olyan jó, szóval a depis énem előjött a csigaházból és nem tudok mit tenni. Az meg, hogy másoknak elmondjam ezt nincsen értelme, hiába motiválnak az már nem hatásos rám nézve, egy mosolyt tud belőlem előcsalni és belül meg sínék, hogy aha, ja, persze. Szóval inkább nem mondok semmit sem, ha kérdeznek csendesen és fájdalmasan elpusztulok belül és nem kell ebből senkinek semmit sem látni, jobb ez így...

Egy újdonság, múltkor Szonjának készítettünk egy próbaBabát és visszakerestem, neki itt blogon, megmutatás céljából az enyém hogyan készült. És olyan jókat nevettünk az ostoba szalagcímeken, hogy visszafogok időnként térni, arra, hogy Címeket adjak és ne ilyen un-kreatív dátumokat... befásultam és uncsi lettem ahogyan én úgy a blog is. Plusz nincsenek már ilyen kellemes álmodozó bejegyzéseim sem... Felnőttem uncsi lettem... :c A nagy szerencse az egészben, hogy még írok egyáltalán... 

Az unkrreatívság ellen, tegnap este voltam egy tetováló szalonban, ahol Zsófi dolgozik már két éve és volt olyan kedves meghívott magához, hogy menjek be ha van kedvem beszélgetni és olyan jó volt, hogy motivációkkal teli haza értem és nekifogtam rajzolni meg színezni, de ahogyan az lenni szokott 30 perc után, mindent visszadobtam a helyére és eluntam... rájöttem ez csak egy érzés, és lehet ha nem kezdek vele semmit sem, akkor tovább nőtt volna bennem és telt volna a pohár, de most kiöntöttem és bumm két világ között sehol sem állok, mélypont.

Vasárnap elvileg jönnek hozzám a lakásba forgatni... rendet kellene csinálni, de annyira nem akarom hogy most jöjjenek... és szépnek és okosnak meg olyannak kell legyek, amilyen akkor vagyok ha 120%osan működöm, de most ez hogy fog menni... sehogyan sem. Azt hiszem... Magányosnak érzem magam, érzelmi dilemmákkal telve, értékrend ítéletek helyességének kérdéseivel tele, a saját életem szükségszerűségének kérdéseivel tele meg sok más eléggé nem kis dolgokkal.

Az AC közelgő versenyére össze Ps-eltem a progress képeket, más csak az elől-hátul-oldal nézet hiányzik és küldhetem el... lehet ma lesz a napja, hogy magamra veszem és ellövöm azt a pár képet. Végül átjött Szonjám és megtettük, amit a dolog megkövetelt! Ilyen lett a végeredmény, szorítsatok nekünk majd vasárnap feltéve, ha indulhatunk! <3

November 1.

Üdv Emberek! :)

Kezdek megint jól lenni, pár napja kicsit letámadtak és lelkiekben még emésztődtem miatta, voltam nem értem, bánatos, dühös, bosszús és mostmár leszarom kb. Én bocsánatot kértem, pedig úgy érzem nem kellett volna, de igyekszem felnőttesen viselkedni, még akkor is ha nem vagyok az lélekben... egy ideig jegelem magam jobb az így. A ciki, hogy vannak munka eszközöm az érintett félnél... pff mindig ez van... mindenkinek odaadok mindent, hogy aztán én nekem legyen rossz. Gyerekek meg kellene keményedjek és kőszívűvé válni, és mindenki oldja meg magától és ha akar valamiér ÉS Nekem éppen kedvem van vagy jó akkor segítek... nem pedig elsőugrásra. Túl nagy bennem a szeretet és a segítőkészség és sokan úgy tűnik szeretnek vele visszaélni, pláne hogy nem akarom az embertársaimat megbántani és nem mondok nekik nemet... Ezentúl másképpen lesz, megmondom a magamét, aztán vagy tetszik vagy nem, nem KELL szeretni, azt hiszem.

Hastánc fellépő ruhák előtt gyakorló ruhát varrok, tanulási célzattal. Mellette persze a jelmezek is készülnek, de próbálom balanszban tartani, hogy mindenre jusson idő és közben, ami bennem van érzés és ez kifele is megvalósuljon a térben cselekvés formájában. :) Ma a Korrás felsőm gallér/nyak részén dolgoztam az eddigiekhez képes borzalmas lett, még minig nem elég jó... de törekszem fáradthatatlanul. (remélem jól írtam? :S bár sok mindent nem tartok, ami nyelvtani szabály... mindegy) A 120 centis parókából ma csináltam egy olyan 50-eset Legolas lesz belőle egyszer... majd csak még sok vele a macera, de megéri! :3

 

Holnap jön hozzám az egyik legjobb magyar Daenerys, mert csinálunk neki próba babát! :)

*ruha ötlete támadt, 5 órás szünet*

Igen, bocsánat az alkotási folyamatok elvitték az időt, amit írásra szántam de van ez így. Még egy anyagformációval több lesz a ruhatáramban... persze még csak tervezés szintjén van, de már az alap alkotó elemeket kiszabtam és egymás mellé tettem. :) Lila-pink-narancs-napsárga kombinációjában lesz majd egyszer látható. Utána az őskáosz rendetlenségből rendet varázsoltam holnapra. Hajnali 3 lesz 20 perc múlva... reggel 10 re meg kökiben kell legyek, jó sok időm lesz pihenni, de még bírom szóval alap funkciókat eltudok látni, de rajzolni már nem ülök neki. :P 

Valamint elkészült egy Wow-os hordás zászlő megrendelésre. A hordások banneréval ellátva. :3 Íme

 

Tegnap hajnalban nagy magányosságomban egy perces dallamot sikerült kreálni, ami nagy dolog nálam, ha zenéről van szó teljesen mindegy hogy több mint 10 éven keresztül tanultam, olyan mintha nem is lenne a kezemben semmi... az üres marok története vonatkozik rám. De most a lényeg, hogy sikerült! Angol szöveggel, fogjuk rá hogy értelmes, de nyelvtanilag tuti nem jó, de majd ezt is átnézetem valakivel aki, kicsit jobb angolból hátha. :3 Az előzőt sem sikerült feltölteni ide, de majd ügyeskedem rajta, hogy megoldható legyen, valami módon! ^^ 

Azért el kell mondjam a zene nekem egy (bocsánat érte de) KURVÁRA INTIM dolog és mégis, ha közvetve van, egy közegen keresztül könnyebb kinyitnom, persze lehet idővel meggondolom magam és törlöm előfordul.... ez az egész blog téma ilyenről szól. Nem tudom mindenkinek elmesélni az életem van akinek, nem is akarom viszont jó érzés kiírni magamból. Felszabadít a sok tehertől amit nap mint nap tapasztalok és cipelek, itt adom ki a gőzt magamból és teszem le a terhek java részét. Nekem hasznos dolog, plusz a sok-sok év alatt rengetegett fejlődött a szókincsem, a szó használatom, a helyesírásom, a világnézetem, az írási nehézségek stb. Szóval klassz dolog ez, és amellett, hogy van titkos, mert nem mindenkinek, kötöm az orrára, plusz mivan ha ne adj isten valakinek adok valami kis pluszt az életébe. Akár a szavaimmal, akár egy ötletemmel vagy nézőpontommal vagy rajzal vagy zenével vagy fotóval. Értelmesnek találom, amit csinálok, szeretem is és azt hiszem értek is hozzá, ezért nem fogom abba hagyni. És nem csak a blogot, sok minden mást is, amiben benne van ez a hármas pillér rendszer. :3

Jaj, ami elmaradt még aaz a videó!

Tessék itt van az Assassins Creed Cosplay Music Video forgatás végeredménye, klipp formájában!
A hangerővel meg óvatosan! Jó szórakozást! <3 <3 <3

Október 28. (hajnal)

Üdv mindenki!

Kihisztiztem magam az előző posztban, most már sokkal jobban vagyok. Amiket leírtam, azóta el is felejtettem részben. Nem hagytam magam, de kellett egy kis idő, pár óra hogy teljesen megnyugodjak. Nagyon ritkán, de akkor nagyon hisztis vagyok, sajnálom velem járó rossz. 

Múlthéten Vasárnap (26.-án) leforgattuk az Assassins Creedes jelmezemhez a klippet, amire nem gyúrtunk egy percet sem, kimentünk a helyszínekre és jöttek az ötletek és csináltuk is. Elsőként a művészetek palotájánál, a nemzeti színháznál és a budai várban vettük fel a jeleneteket. Szerintem nagyon ütősek lettek a snittek, a  dráma mellé némi humor is van belecsempészve, meg a játékból vett életérzés. Nagyon hideg volt, nem kaptuk meg a várva várt napsütést és ennek tetejébe a forgatásra meghívottak közül 1 ember jött el, összesen 3-man készítettünk mindent végig.... ez van nem lehet mindent tökéletesen, de így is szuper lesz.

Itt egy jelenetből kivágott pillanatkép! Szerintem zseniális, én már most szerelmes vagyok ebbe az egy képbe és még mi lesz ha kijön a többi, megvágva zenével meg minden. <3 Nagyon várom. A jelmezem, egyetlen hiányzó kelléket ma megvarrtam, úgy hogy már csak a festés maradt hátra!

AC versenyre való jelentkezésemre visszaírtak, hogy sok sikert és kíváncsiak a megoldásaimra. :3 Szóval a héten vagy a jövőhéten meg kell vágjam Ps-ben a képeket, hogy legyen anyag, amit eltudok küldeni. Plusz jó hírt is kaptunk mert meghosszabbították a jelentkezési határidőt, plusz engedélyezik az összes játék karaktereit. Úgy érzem, nagyon szeretni fognak, én 2 hónap alatt készítettem el részekben a jelmezem, de az olyan mintha a gépből lépett volna ki a karakter, szerintem. :P 

Ma este a kutyasétáltatás közben ezt találtam!  *Trolling: Gyorsan vágj pofát és pózolj csendben. *

Nem tudtam ott hagyni, ezért hazahoztam megfürdettem és lefertőtlenítettem. Minden félévente kitesznek egy új példányt, de mindig letörik vagy ellopják vagy összefirkálják. Hát most úgy döntöttem, hogy teszek egy szívességet az univerzumnak és hazahozom magamhoz, mert az én életem, és élőkörnyezetem, pont olyan, mint egy állatkert szemétdombja, elfér az itt, jólvanakkor. X"3

Jön egyre inkább a tél és nagyon hideg van az ablakom alatt, dikert azért hajtottam fel a függönyömet, hogy ne akadjak bele, de erre meg hogy megemeltem jön a huzat és a szellő alatta... hát kurvára nem jó. :'C Főleg, hogy én a fázós érzékeny és vacogó típus vagyok... nyáron is téli takaróval szoktam néha aludni. Igen, lehet egy cseppet szar a vérkeringésem... előfordul az ilyesmi. :) Jut eszembe nem csináltam szép képet magamról a kabátban, de mindjárt pótlom :)

Kényelmes és puha és barna színe van, csak a rossz fény viszonyok miatt látszódik zöldnek. :) Nagyon fancy cuccos. :3 De mivel mocsok hideg van ezért, még bőven alá kell öltözni, nem olyan idő van, hogy elindulsz kötött holmi nélkül... aha nem, felejtős az a buli. Töltögetek fel még képeket, mert kevés a mesélni valóm... vagy csak azt hiszem. :) Reggeli élet képek ébredés után. A kis műtyűrös izéket kérésre készítettem kb 1 cm nagyságúak, nem volt egyszerű a dolgom.

 

 

 

 

Sok fotó... és még mennyi van amit egyszer szeretnék ki is nyomtattatni.
Most elmászok alukálni... piszok fáradt vagyok így hajnali kettőkor.
Baii~

Október 25

Szervusztok!

Teljesen elkeresedett vagyok a holnapi naphoz szinte semmi kedvem sincsen, nagyon utálom magam. Hónapok óta egy eseményt vártam és lecsúsztam róla 2 utca válaszott el, attól hogy oda találjak, és nem jütt össze. Gyűlölöm ezt az érzést, amikor a saját ostoba és esetlenségem miatt érzem szarul magam a bőrömben. Gyűlölöm ezt az érzést, még amit félretettem pénzt az is hiába volt.... jó persze mot annyival többem van, de nem erre szántam. Ha a holnapi nap is ilyen csodálatos lesz, akkor a nap végére elüttettem magamat egy busszal és nem érdekel semmi sem tovább. Olyan rossz így élni, hogy mindig én vagyok az az ember aki nem vehet meg magának semmit sem, nem dolgozhatom azt amit szeretnék, nem tölthetem úgy az időmat azokkal akikra vágyok, adósságom van és még esélyem sincsen kimászni belőle. Miért van az, hogy az élet azokra teszi rá a terhet, akik nem érdemlik meg? Miért kell ilyen nyomorult létben tengődjek, miért nem lehet sok pénzem, jó munkám és annyi végzettségem amennyi dolgohoz értek? Miért kell nekem ennyi szar az életemben, mivel érdemeltem meg, talán nem vagyok túl kedves az emberekkel? Még több szolgálatot kellene teljesítsek, hogy jobbra forduljon a sorsom? 

Kilátástalannak érzem a helyzetemet, szomorú vagyok, haragszom azokra akiknek nincsen ennyire nehéz élete, sajnálom magamat, amiért ennyit kell tűrjek, várjak és szenvedjek. Kezdem unni azt, hogy én mentek meg mindkit, engem ki ment majd meg? Nekem ki segít majd? Most ebben a pillanatban legszívesebben megszűnnék létezni a földről, nincsen értelme hogy létezzek. Nem akarok létezni, ha nem lelem benne az örömömet... mi érteme van az egésznek? Ha megláttok az utcán lökjetek az autók alá nyugodtan, nem fogok haragudni érte, megmentettettek egy embert ezt kérem majd a síromra. Úgy gondolom, hogy minden erőfeszíteésem ellenére továbbra is egy értéktelen semmi vagyok, csinálhatok bármit. 

Most sokáig gyűlölni fogom az emberiséget ismét, nem lehet kedves és nem fogok segíteni. Kész leszarok mától megint mindent és egoist leszek, és csak a saját érdekeimet fogom szeretni. Kész Vége ennyi.

Október 25. (hajnala)

Üdv Mindenki! 

Sajnálom, hogy eltűntem megint egy hosszabb időre, de néha van ez így a nap sem süthet mindig az égen és időnként nekem is szükségem van a felhőimre. :) Picit zavaros és hullámzástól lett kavargó az életem óceánja, elindultak már olyan dolgok, amik folyamatban voltak. Ebben az elmúlt 10 napban sokat fordult velem a világ és én is elmondhatom, hogy mozdítottam rajta bőven.

Kezdjük ott, a jelmezes munkáimat követkő embereket szerettem volna meglepni valami kis aprósággal, ezért készítettem nekik, úgy kolletíven mindenkiknek három különböző tárgyat, amit szépen felrakosgattam nekik naponta és most órákkal ezelőtt nyerteseket is hirdettem....

Videót is felteszem ide, mert miért is ne? Ez is én vagyok :D

Ezen túl sikerült befejezni Altair cosplayemet pár work in progress képet is teszek fel róla! És vasárnap ha az idő is úgy akarja, akkor megyünk és forgatunk egy kis Videóklippet! 4 helyszínen leszünk látványosság...előre is örülök és rettegek. AC cosplay versenyre is jelentkeztem vele... meglátjuk mit sikerül vele összeszedni. :)

Ezt túllépve egy doku-reality forgatás riport és egyben szereplő alanya leszek, aminek a témája a COsplaylesz, hogyan jut el az ötlet a kivitelezésig! :) Imádni fog a kamera, reméljük nem fogok bénázni és nem kell újra venni sokszor... izgalmas dolgok indultak be mondom én. 

Ajándékba kaptam egy gyönyörű kék ásványt, amire ha ránézek az óceánt látom benne hullámozni és olyan szép színe van, hogy azt nem lehet elmondani. :3 Mai napra való öröm, hogy nagyon nagy valószínűséggel hastáncos ruhákat fogok alkotni és ha mázlim lesz illetve, nagyon jó leszek benne, lehet hogy még ezzel később akár keresni is tudok, ami azért nagyon jól jönne. De egyenlőre, még csak novíciusi rangban fogom a dolgokat űzni. Jövő tavaszra már énis színpadra leszek készítve tánc ügyiéeg szóval, ajaj. De addig még van bőven idő még, rajzolni is van bőven mit, blogot írni is van még mit meg a szakdolgozatot is, amivel bevallom de kicsit megrekedtem. Nem izgatja annyira a fantáziámat, vagyis inkább nem eléggé vagyok motivált...de még mindig 'jobban' állok, mint tavaly vagy mint, mások akik évek óta hozzá sem szagoltak. <3 Ezvan. Jólvanakkor, illetve nincsen de majd fog jönni amikor jön az ötlet vagy az erő hozzá. ReMéLeM

Képregény oldal, nem volt időm hozzányúlni azóta sem, olyan mintha félig itthon sem lettem volna, fél napokat sem töltök itthon napok óta, pedig most megint egy olyan időszak van, amikor szükséges volna pihenjek és több időt magamra szánni, mert fog belőlem az üzemanyag és kicsit kellemetlen, de nem jó érzés. Morcosabb és demotiváltabb vagyok, mint általában, persze nem mindig csak előfordul. Megint rendetlenség honol a szobámban, és ahogyan a tél közeleg, úgy egyre hidegebb van nálam... borzalmas állapotban lehetnek az ablakaim, az ágyban feküdve is érzem, hogy szivárog rám a hideg.... nem tudom mit csináljak lassan, milyen megoldással oldjam meg a szituációt. :( Főként új ablakok megoldanák a problémámat, de jelenleg nincsen rá keret. Az égből, meg nem pottyantyák oda nekük, hogy megcsináljuk tökéletesre ingyen. :D pedig de jó is volna. 

Egy pár emberkétől régóta várok üzeneteket, de azóta sem kaptam semmit... biztos utálnak vagy sok a dolguk vagy utálnak és sok a dolguk. :D Ilyen téren egy óvodás vagyok, de most akkor sem jó érzés, hogy elindulhatna valami párbeszédféleség és nem, de lehet bevonzom ezt hogy akkor mindegy. :'D Sajnálom, pedig ennyire nem vagyok kaktusz. :c Kaptam ma rengeteg mindent, de a legjobban egy gyönyörű barna őszi kabátnak örülök és olyan mintha rám öntötték volna holnap napközben le is fotózom magamon, mára nicnsen több erőm ilyenekre. :D

A lakásunkba keveeredett valahogyan egy hernyó én meg nem voltam kedves megölni vagy kitenni a lakás elé, kapott otthont és enni is, hiúan remélem, hogy pillangó lesz belőle, de az a baj, hogy mindjárt itt a tél és bármennyire is szeretnék neki jót, sehogy sem lesz jó neki, mindenképpen valamiben elfog pusztulni, de én azért próbálok esélyt adni, hátha. Esélyről jut eszembe, születésnapi bulin is történtek dolok, annyit ittunk mint a szemét nem könnyű italokból és annyit táncoltunk, hogy senki sem lett rosszul, de mocskosul másnaposok voltunk utána, szép is volt az a reggel. Főleg, hogy én nem akartam kikelni az ágyból... hátna előfordul. :D 

És most nagyon fáradtvagyok szóval megyek alukálni. ^^
Karikás szemekkel és nagy ÁÁÁÁsítással elsuhantam. Pás

Október. 15

Heyho!

Mai napom, olyan csudálatos volt főként mert pont úgy felkeltem, mint akit egy szurkoló tábor vert szét, de úgy istenesen helyben hagyva. Nos, ezek után a kezeimben az ízületeimet, alig tudtam mozgatni napról napra egyre merevebbek és félelmetes, hogy mennyire időnként a testem nem akarja azt, amit szeretnék vele. Időnként, félelmetes de nagyon, mert olyan mintha kora vén lennék tesileg... ott van pl a főleg az ujjak ízűleti fájdalma, a túlzott érzékenység hideg-meleg időre, a sajgó végtagjaim, mint nyak fájás, egyre többször a váll vagy hát izom becsípődése vagy a haj fájása fejemen stb... vagy csak túl komplikálom és szar amin alszom, nevezzük kihúzhatós kanapé-ágynak. Megeshet... plusz nem használok alvó párnát, mert nem szeretem, sőt csak ritkán vagyok vevő párna használatra... de tényleg. 22 évesen, mint aki fizikailag féllábbal a sírban áll, jó vicc nem? No komment.

Ma Hiro volt nálam vedégségben, közös munkákkal ismét előre haladtunk az ő jelmezében, mert én már lassan teljesen káész vagyok, sőt ha úgy veszem, akkor én kész is vagyok. :) Mert mennek ki a NiJiConra, ami most nem tudom hanyadjára van kint megrendezve és péntek reggelig kész kell hogy legyen. Holnap meg én megyek a jelmezes párjának, Ichinek segíteni, hogy ő is készen lehessen vele! :3 Szóval a saját mozgalmas kis cosplay gyáramat viszem egyszemélyben magammal és szuperhero pózban ott segítek, ahol tudok, meg amire persze jut belőlem. 

Most, hogy leírtam neveket, tök furin érzem magam, mert nagyon nem szoktam emberek, barátaim, ismerőseim nevét leírni és most meg már egyre gyakrabban teszem meg... Ez azért furcsa mert, olyan mintha a kertben sétálnék az olvasóval kézen fogva és mesélnék nekik a kertről, most meg olyan mintha azt mondanám, hogy nézd ott az a rózsa, amit az illatáért szeretek. Intim kicsit, de annyira nem hogy zavaró legyen mások számára... Egyensúlyozás vagy ahhoz hasolnó dolog, amit átélek magamban. :D

Sokszor eszembejut, hogy ki milyen ritmusban működhet? Kinek mennyi a fordulat száma és mire mennyi időt hagy vagy jut e rá ideje? Én magamból kiindulva régen nagyon halogatós típus voltam, de ma már meg nem és szeretek mindent megcsinálni időre, ritkán nem jön össze, de annak is valami olyan oka szokott lenni, ami természetes vagy érthető. Jobban értelmezhető legyek: Én a levelekre, kérdésekre, kommentekre amikor meglátom őket és tudok is rá választ adni, akkor azonnal vissza írok, halasztást nem tűrően. Ha elvállalok egy munkát, akkor a saját ki rendszeremben mérlegelem mennyire fontos és aszerint végzem el, van amikor nagyon, nagyon sokat csak ülök rajta és nem is csinálok vele semmit, mert nem érett meg bennem az, hogyan oldjam meg van fejezzem ki, ilyen pl a képregény vagy időlegesen bármi más. Na most ehhez képest mindig foglalkoztat belül, valahol hogy másokban ez hogy van és miért? Sosem tudom, meg mert nem szeretek ilyen dolgokat faggatni, de majd egyszer ha elég fontos lesz az életemben, akkor megkérdezem őket!

Nem sok midennel van tele a fejem... szóval túl sok gondolat nincs is bennem... amit érdemes lenne leírni még ezen is túl. Perpillanat az életem jó, lehetne jobb is de kösz megvagyok ha ennél rosszabb nem lesz, akkor teljesen tökéletes így is és csá. :D Ennyi hozzáfűzni valóm volt még. Továbbra akikben ott a bugi, nyugodtan írjaktok fogok válaszolni, mint eddig és közös művészkedésekre is nyitott vagyok. Köszöntem.

És most elmegyek a megfáradt nyugdíjas testemet egy forró és virág illatos fürdő keretein belül megörvendeztetni, a nagy víz csarnokok oltárán, alias a fürdőkában. 

Üdv, Gray

Október 13.

Üdvözlet, napsütés tegnerpart és tücsök!

Jaj nem bocs! :D Tücsök-kök már nincsenek, vagy ha most vannak, akkor lehetséges, hogy éjjelente a fákra fagytak. Szóval, következzen az, ami már elmaradt tőlem pár napja, hete, ideje. Az írásos élménybeszámoló, az elmúlt időkről :)

Kezdeném az updateolt világító asztallal, ami az elmúlt bejegyzésekben már kapott említést, de fotós helyet nem. Íme

Kényelmes dőlés szöge van, alá a mobilomat vagy akár bármilyen világító testet oda tudok tenni, olyan fedőlapom is van, amivel tejüvegszerű hatást tudok elérni, hogy szűrtebb vagy törtebb fényt kaphassak, amikor dolgozom vele! :3 Hát kellett hozzá sok idő, amire az agyam ráállt, hogy képes vagyok rá! Szóval azóta mostmár nincsen olyan dolog, amhez kétkedve kezdenék neki. Nem azt mondom, hogy nincsenek bennem félelmek, csak hogy jó ha megtanuljuk őket, másként látni és kezelni. Ha képesek vagyunk egy leküdhetetlen akadály úgy szemlélni, hogy nem kell sietni csak lassan neki kell indulni, akkor teljesen más milyen lesz a munkálkodás! Írhatnám akár, azt is, hogy a GONDokat az EMBER magának teremti és ahogyan képesek vagyunk ezt megteremteni, úgy meg is tudjuk őket szüntetni, ha nem elsőre akkor sokadszorra. :) Szóval merjetek, mert a bátorság hatalom valamilyen szinten... bonyolult értelemben. :P

Cosplay? Köszönöm tök jól megvagyunk, sőt egyre jobban! Elmesélem: Mai is felkerültek 'apróságok' a jelmezre, ami lassan már egy komplett karácsonyfa lesz, ennyi függvénnyel rajta! A kard továbbra is közös összefogással készült Daweee Cosplay műhelyében, a gravírozás nem sikerült jól... egy sas helyett kb egy Lundát sikerült faragnom a madárfejnek, de segáz nekem így is tetszik! :3 Még hátra van tényleg pár dolog, terveim szerint most héten vasárnap estére  már elvileg 100%-os rátával készen állok, utána fotózás és forgatás. :3 A képeken a bal karvédőmet lehet látni éppen ragasztás-alapzás közbeni állapotban, alatta az újra varrt rövidkard bőrtokjában és alatta minden egyébmás. :3

A mai munkálatok során a bőr varráshoz 4 db tűt törtem el zsinórban... nem mondok semmit, de nem baj, ezért vettem jó sokat! Nem gáz van még mit törni, és a bőr varrás után a gépem egy kis hős még mindig, ezek után a sima 4 rétbe hajtott anyagokat vidáman fogja elvarrni! :3 Mindenki szerint, egyébként magical nagyon jó leszek, kivételesen úgy érzem most hogy meg is érdemlem, ritka pillanatok egyike amikor Jogosan érzek ilyet és felettébb jól esik, hogy elismerik a munkámat! De persze ettől nem fogok elszállni, csak az adás-kapás "tanát" tanulom és próbálom meg érezni is, és átélni. Egészen megéreztem a lényegét és nem értem, miért nem mertem elfogadni ezt régebben.... furi. :D Mondtam, hogy fogok változni, tessék előidéztem és folyamatban vagyok! Megtartom amit ígérek, amit magamnak azt 100x annyira mint amit másnak... ezen is kellene változtatni, de legalább már nem hessegetem el!

A szobám plafonja! Az utóbbi időben rájöttem ha nem lenne ilyen szép, akkor nem szeretnék itt lenni, annyira mint ahogyan most szeretek itt lenni! :) Jó érzés ezt nézni és arra gondolni, hogy ez fa az élet és minden, ahelyett, hogy még 5 emelet lakás, van felettem betonból és vasból. Ugye? Milyen más íze van a gondolatoknak is? Szóval lö plafonom, igen és még mindig megvan a tibeti zászlócskáim, amit ajándékba kaptam még régen Zsuzsitól. Hol lehet most, a tündérkirálynő??? Hmm... írni kellene neki! Majd holnap... ha lesz szerencsém. 

Holnap a suliban hamar végzek ezért lesz bőven időm alkotni, a képregény 3 oldala 75% lassan az is kész... szóval most minden erőmmel alkotni próbálok. És teljesen mindegy, hogy milyen irányban, a diploma anyag is haladás alatt van, szóval ez most az én évem és ha nem akkor meg megpróbálom, azzá tenni és előre gurulni, mint egy gőz mozdony sok lóerővel és füsttel! :3 Abból nem lőhetek fel még képeket, mert szuper titkosak, de majd megmutizom azokat is, ha itt lesz idehe, bár jobb szeretném egyben megmutatni, mert ez lesz ergo az első rajzolt képregényem... Nos. :D

Magamról annyi változás történt, hogy megint "hosszúra" nőtt a hajam és nagyon meguntam tegnap hogy aránytalanul nagy a fejemen a hajtömeget, ezért dark unikornist csináltam magamból, letoltam kétoldalt a fejemet. Íme ilyen lett, kicsit szokatlan, mert még ilyen sem volt a fejem, de tetszik! Sőt szerintem punk-rockker-alter aszbolút és 10 pont a Hugrabugnak, mert borzos is. Hátul meg jó hosszúra megnövesztem és vasalni is fogom, csak mert az emberek had ne szeressenek! És ha majd megint megunom a hajam, akkor levágom, de úgy mint Mulán, egy mozdulattal és elteszem emlékbe! Hahahaha :3

Nem akarok holnap sulit, ezért az egész órán rajzolni fogok és messziről pont, olyan lesz, mintha jegyzetelnék nagyon okos gyerek módjára. :P Közbe, meg nem. Még el kell másznom kutyát sétáltatnom meg nem tudom még mit akarok... Ja és mert ígértem covert, megkapjátok azt is. Ezt direkt nem töltöttem fel a tecsőmre, annyira nem jó, viszon annyira nem is rossz. Szóval itt ez a kis Woodkid - Run Boy Run Cover az én hangommal előadva, hang van kép nincsen. Ha akarja a blog....hanem akkor meg végképp legyetek motiváltak és folyamba lépettek!

Na akkor, már ennyi voltam Jóéjt!

Október 10.

Üdv újra!

Bementem a suliba reggel 3 órán jelen voltam, utána haza vonszoltam magamat...ténylegesen hulla vagyok... fizikailag nagyon kis enervált. Sőt, arra alig volt erőm, hogy a boltig elmásszak, hogy kaját tudjak venni. Azért próbáltam produktív lenni és írtam további oldalakat a füzetembe a diploma munkámhoz, bár még sok 3 oldal fog kelleni. Bizakodó vagyok, és ha napi szinten tudok írni egyet minden nap akkor nem kell aggódjak különösképpen! :) Egy baj van, csak nem mindig lehet ilyen sokat és pláne nem mindennap....szóval azért remélem meg lesz!

Viszont ma az volt a jó, hogy olyan gyönyörű nyári időnk volt, hogy nagyon jó kedvem lett tőle, annak ellenére is, hogy mosott fosnak érzem magam...front is van, telihold is, keveset aludtam, korán keltem szóval elég erőteljesen most ilyen furcsa időszak van biztos. Mindjárt megpróbálok régi képeket feltelepíteni magamnak a külsőmre...vagyishát jóvolna, ha olvasná a gépem ezt a kakát. Oké beakadt a lemez újra kellene indítani a gépet, de nagyon nem szeretném....-.- ez a nap nem akarja, hogy produktív legyek ma. Well.

Október 10. (hajnal)

Üdvözlet Emberek!

Most tudatosult bennem, hogy volt egy befejezetlen poszt ( igen, a sok közül egy...). Még a conos élmény beszámoló után illett volna írom, de elszaladt a nap és nem volt esélyesm. Lezajlott köztem és H.Yue alkotóművész között egy Art Trade és ide még nem mutattam meg a saját munkámat, sem amit kaptam... enyje pedig ez nagyon nagy dolog nekem, amikor kapok és bármit is kapok örömmel tudom fogadni! :)

Én már szeptember 4. bejegyzésben feltettem a lineart verzióját, de most kövezkezzék a színes teljes is! 

Kissé rontott minőségben, de feltettem. :) Azért nem jó minőségben tettem fel, mert az eredeti méretben meg stb csak nekem meg az ajándékozottamnak a 'joga', hogy úgy láthassa... de veletek is meg szerettem volna osztani, ilyen formában. Szóval, az én világoban ilyen egy félig lollita, cukorka angyal. ^^ De ha már az angyaloknl vagyunk, akkor ne feledkezznünk meg a boszorkányokról sem. Vagyis most a tegnapi egésznapos munkámat fogom ide leközölni mindjárt! De előtte pár sort kell írjak, hogy jobban meséljen magáról a kép és a koncepcióm. 

Kezdjük ott, hogy Witch. Tiniboszorkányok, különleges képességgel, akik átlagosak voltak.... és amióta láttam az első részt, azóta követem kisebb-nagyobb megszakításokkal a képregényt. Az animated seriest meg kb betéve tudom, egy egészséges szintig...igen, nekem ez volt az egyik kedvenc 'tini'kori fantasy-kaland világom, ami nagy hatással volt kb az egész életemre és a munkáimra még inkább! :) Amikor elindult a sorozat, akkor jött az ötlet, hogy sokkal közelebb érezném magamhoz a karaktereket, ha nem lányok volnának... hát a megvalósítás akkor még nagyon kis ergya volt és amikor ment a tvben, akkor rajzoltam le őket hogy kinek milyen outfitje van meg milyen őrző cucca. Ha vissza gondolok arra az időre mosolyognom kell magamon, de akkor nem tartott vissza semmi az ég világom, leltem és megakartam csinálni és rajzoltam és színeztem... próbára tettem magam és fejlődtem, még akkor is ha nem tudtam róla. :3 Szóval, lényem része lett, röviden. 

Jöjjön egy akkor és most felállításban a két rajz... sok változás történt azóta, főként évek! Pontosan 2006 őszén volt ez a kép rajzolva... akkor voltam 14 éves!!! Jesszusom... azóta eltelt 8 év és most vagyok 22 és még mindig vevő vagyok arra, amire a 14 éves énem, most nem tudom sírjak vagy nevessek... inkább egyszerre mind a kettő! :D Jójójó, tudom jönnek a rajzok. :D

Közben úgy döntöttem a legvégére pöckölöm az EREDETI verziót, ahonnan én vettem a bátorságot és átalakítottam minden egyes szereplőt nőnemből hímnembe! Sajnálom, de nekem ez már csak ilyen játék, ami megtetszik és nem tudom elengedni munkálkodik bennem, amíg lesz belőle valami ütős! És BUMM, kész ma eltudom elengedni, amit nyolc teljes éven át szorongattam! Nem tudom szavakbaönteni, milyen felemelő érzés, amikor valamit hivatalosan is lezártnak, befejezettnek és tökéletesnek érzel.... még akkor is ha nem az

Hát van egy "kis" különbség! De héj, legalább az út amit bejártam hasznos volt, bár mégmindig járom és tanulok a világról, magamról, másokról és ezeknek az egymásra való viszonylatairól! :D

A színeket is kicsit átvariáltam, az is csak jót tett a képnek sokkal erőteljesebb! Nekem nagyon tetszik, ritkán van olyan munkám, amit szeretek, de még egy darabbal több lett, adja az ég, hogy még több legyen! És attól mentsen meg, hogy önelégült majom legyek, bár csak ritkán vagyok az, de akkor is csak rövid időre... a portré rajzolásért most valahol belül szellemi szinten,  ezzel a képpel vezekeltem.  :3 Többször kellene vezekeljek, a saját magam büntetései miatt...viccen kívül meg bár több alkalmat tudnék teremteni ilyenekre! <3 Saját magam tükrében akkor látom magamat értékesnek, ha megtudom ugrani magamat újra és újra, ha képes vagyok fejlődni. :)

Ebben most csak az a szomorú, hogy 1:24 van és holnap suli, de még annyi mindent írnék, csinálnék... és mindig rohan az idő előttem, hiába van naptáram vagy órám, nem vagyok sietős ember, és mégis sietnem kell, hogy le ne késsek valamiről. A holnapról, a jelenétről, a pillanatról a létezésről. Ésakkor nem is szóltam semmit sem az álmokról és annak a világáról! És random jelez a laptop akksija, hogy idő van 33% azaz 48 percem van, arra amit szeretnék mert vége a bulinak. Bár mondjuk örülök, mert akkor valamennyit fogok aludni ma este... bár még mint mondtam, sok mindent szerettem volna, ez van. Majd folyt köv. másiknapon. :)

Most megyek, pihenni is kellene!

A következő bejegyzésben valószínűleg, majd egy covert fogok feltenni, meg fotót az updétolt világító asztalomról, ami már multifunkciós eszközént hasznosul nálam. :)

További kellemeseket! Pápá  ^^