2013. augusztus 15.

Mindenféle vegyes halmazok

Üdv Emberek!

Először is teljesen lényegtelen információ de tiszta kosz a talpam, ezt értsd úgy, hogy olyan fekete, mint aki három napon keresztül egyfolytában ment. Eltudjátok képzelni? :D Mindegy. Telik a nyár, hamarosan vége, deee még nincsen vége, én hamarosan, azaz 08.19. estéjén egy baráti kis bulira vagyok meghívva. Alig várom, hogy ott legyek és végre dumcsizzak-bulizzak, azokkal a pár jó fej mindenkikkel akikkel ott lehetek. :) 

Egyébként meg most rendbe jöttem, sok szépet írtak nekem sok bátorítást. Jól esett, köszönöm szépen őket, de tény vannak ilyen időszakok az életemben és bizony ezt nekem kell legyűrjem. Sok oldalam egyik rossz tulajdonsága az ellentmondás, rengetegszer megteszem és nem azért, mert nem akarom a jót megfogadni, sokkal inkább a lélek bennem tombol, hogy azért sem. Tudom, ezen kellene változtatni, (persze soha sem fogok) ez volt a túlélésem egyik alap pillére, továbbra is marad. A legújabb fejlemények unokatestvérem budapesti lesz, itt fog tanulni, ami nagyon szuper lesz neki. By the way én fogok neki mutatni egy pár egérutat, biztosan boldogulni fog utána. :D (Ja és ez itt a reklám helye, mindenki aki nem pesti tessék próbálkozni és tovább tanulni, amíg teheti, ha már a munkavállalás bizonytalan...)

Megint kezdek összebarátkozni a hajammal... mert a sok jelentkező aki vágná nekem, nem nagyon vannak elérhető állapotokban így nem is zaklatom őket. Maximum, ha annyira már nem bírom, akkor félre teszek kettő rugót és go egy fodrászszalonba, bár ez lesz a legutolsó stádium. Kényes vagyok, nem mindegy kivágja le a hajamat, am meg leszarom. :D Ma megjavítottam, a ruhásszekrényem zárját, kicsit összerendezgettem a dolgaimat. :3 Visszatért belém az élet, bár még messze vagyok a pörgéstől, de haladok. ^^

Tegnap a főiskolán voltam a pótfelvételin segítő emberke, és szuper volt! Nagyon tetszett a tanárosdi, figyeltem őket, javítottam 42 kitöltött teszt lapot. Utána volt fincsi pizza zabálás, jó lennék tanárnak, élvezném azt hiszem, talán nem lenne egy rossz ötlet. El kell gondolkozzak... a jövőre való tekintettel. Nem tudom mi akarok lenni, annak ellenére, hogy annyi minden lehetnék és vagyok. 

Állandóan figyelem a munka és állás hirdetéseket és arra a következtetésre jutottam, hogy szarul jártam. Mivel a leggyakrabban keresett munkák a következőek: 
- Menedzser, asszisztens, titkár, adminisztrátor
- Könyvelő, pénzügyi, bankos
- Telemarketing
- Számítástechnikai mérnők és programozó, szoftverfejlesztő
- Szórakoztató iparba: pultos, pincér, séf, takarító
- Hostess és egyéb kirakat munka

Minden egyéb más ami engem érdekelne, ezen a körön kívül esik. Így nagy százalékban olyan 80-85%-ra tippelek éhen fogok pusztulni. Nem vagyok bögyös szőke bombázó, csini-miniszoknyában, nem klaffogok tűsarkúban és nem nyújtok extra szolgáltatásokat sem a feletteseknek, így arra a következtetésre jutottam, hogy nem fogom sokra vinni. Azonban, biztos vagyok benne hogy egyébként meg annyira viszem, amennyire én akarom! Bizonytalanság folytatódik tovább egy biztos főiskola mellett.  Maximum még ez után az év után maradok mesterképzésre még 2 évet, de annyira nem vágyom erre, de most mit csináljak. Addig is fix helyen lenne. Nem tudom, majd alakul. :3

Egyenlőre ennyi jutott az eszembe, ja és az utóbbi időben már nem tartok önvizsgálatot, ezt értsd úgy, hogy nem fotózom magamat unalmamban. XD Leszoktam róla. Angolt kellene tanuljak intenzíven, kellene oldalakat olvasni meg tanulni új szavakat meg ilyenek, a diplomához kell egy nyelvvizsga és én egyedül angolul tudok, meg talán olaszul és/vagy franciául sem ártana megtanulni. De félek, mert a japánnal is befürödtem, alap dolgokat tudok, de akkor is... f*szom. Olyan butának érzem magam még mindig szituációkban, mert az egy dolog, hogy hülye vagyok de az mást jelent, mindegy. Most az önsajnálat off, elég volt. :D

Az írótársam Shade, befejezte a regényünk első kötetét. Közel húsz oldalt meghaladó terjedelmű és már készülődik az új kötet. Én, úgy érzem keveset dolgoztam bele, de nekem ott a képregényesítés gondja, amiben nem kicsit vagyok kezdő és eddig, azóta amióta elkezdtük: 2 írt oldalból sikerül egy borítót + 3 oldalt rajzolnom + a firkák. (De ezen kívül úgy érzem, hogy soha nem fog menni, persze néha vannak pillanataim amikor megy.) Ha ügyes vagyok és tartom ezt az arányt akkor, 20-25 oldalra lesz majd, olyan 60-75 rajzolt oldal jó esetben. Ha belegondolok hogy... NEM. :D Nem tűnik nagy számnak, és igazából nem is érdekel, mert a mienk. Majd ha író állásban leszek, talán többet is elvárhatnak, de am meg leszarom. :D És különben is ha jó a sztori, nem számít mennyire rövid vagy hosszú, mert ami jó vagy tetszik úgy is tovább olvassa az ember. :D Remélem megszáll majd a szentlélek és tudok a jövőben profibban és professzionálisabban dolgozni. :D

Nem tudom, mikor írok megint. Pás


4 megjegyzés:

  1. Az óvónő sem esik bele ebbe a kategóriába.. :D

    A fodrászok meg...még egyet sem találtam, aki pont annyit vágna le belőle amennyit mondok..."úgyis megnő" címszó alatt. Mindig többet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Annyira nem szeretem, a gyerekeket és a sivalkodást, amit egész nap csinálnak. Anyukám dadus és látom/tudom, hogyan jön haza ezektől a kis szörnyektől, én karikás ostorral idomítanám őket sajnos. Jobb nélkülem, ezt a nőknek találták ki, ahogyan a gyerekeket is. :D

      Én ismerek olyat, aki csak pont annyit vág, amennyit mondok szerencsére. :3 Hát igen a szakmai ártalmak, a fodrász mindig vág, ahogyan a szabó és a sebész is. :D

      Törlés
    2. A haj megnő..de a sebész ha levágja a kezét valakinek az nem nő vissza... a ruha sem lesz nagyobb ha elszabják :P

      Nekem csak a csecsemőkkel van bajom. Idegesít, hogy állandóan sírnak a semmiért.
      Azt mondják, hogy a kutyákkal lehet csajozni. Amúgy meg a gyerekek is horogra akadnak. 1 km-n 2 gyerek állított meg tegnap, hogy hagy simogassam meeeeeeg! Pedig nem vagyok férfi, néha mégis kívánom azt, hogy bár annak születtem volna. Néha meg azt, hogy de jó, hogy nő vagyok. Saját magamon sem tudok kiigazodni ^^

      Törlés
    3. Ott a pont! :D
      Inkább mindig valamiért sírnak. De relatív mi a minden meg a semmi.
      Szerencsére a rám hagyományozódott kutya antiszociális pszichopata az idegenekkel, ezt megsimogatni nem tudja senki, mert szép vége nem lesz... :D Én bunkó módon, mintha meg sem hallanám arrébb suhanok kutyástul vagy elfordulok másik irányba. Ennyi szívességet tudok tenni nekik. Nem vagyok sem a Télapó sem Jézus, ergo bármit akarnak a Nem, a tökéletes válasz. :D

      Törlés