Január 6.

A tegnapi napom, hasfájással ment el... így nem mentem dolgozni sem. Állandó rosszullét stb, nem blogtéma. Ezért úgy döntöttem, hogy megpróbálom magamat lekötni valamivel, ha már nem dolgozhatok és még csak jól sem vagyok. Cosplay kellék gyártásba-javításba akartam fogni, természetesen a legproblémásabbat vette elő... és nem tudtam megoldani, úgyhogy visszatettem a sutba.. majd egyszer majd csinálom valamikor kategóriás lett. Aztán, hogy csillapodjon a sikertelenségem érzése neki kezdtem egy madár kardinálispinty fabrikálásnak. Mivel a következő jelmezem a Dmmd-ből lesz Koujaku, ezért gondolkoztam, hogy bevállaljam-e vagy sem, mert vagy fényes diadalt arat az ember vagy kipicsázzák az ellenfelek. Jelen pillanatban a jelmezkészítés ugyan ez, vagy siker vagy kudarc... ritkán van semleges állapot... XD

Beni a kardinális pinyt

Szóval a képen látható karaktert... társ állatot, mondom jó egy életem egy jelmezem... megpróbálom. És elindult a nap. Előkészítettem a terepet hozzá, mert tudtam, hogy kupis és szemetelős lesz. A kosz-play, és viccentől milyen igaz a szemétből, meg a hulladékból csinálunk kincseket... aranyművesség... khm inkább ez a modern kor alkimizmusa. Szemétből aranyat! Ez még Nicholas Flamel sem tudta űberelni, pedig ő állítólag oroszlán pisiből aranyat, az aranyból meg a bölcsek kövét készítette, a potter világban. Hű kicsit elkalandoztam szóval menjünk tovább a vizeletkövé-----, az alkimizmustól. >.<

Nem attól király egy jelmez vagy egy kiegészítő, hogy milyen anyagból van... hanem a hogyan-ja. Legalábbis a személyes véleményem nekem ez, mert egy terítő is lehet szép, de ha nincsen beszegve és csak úgy lengedezik az oldalán a foszló szálak halmaza, valljuk be elégéé lehangoló látványt nyújt. Szóval legyünk stílusosak és igényesek magunkra és a munkánkra is, mert amit kiadunk a kezünk közül az mindenféle tekintetben tükröz minket. :) Back to the main story.

A purhabos maradékokat előkapartam, 5 referencia kép kinyitva + az eredeti képek is. Gyors sablon rajzolás, s már vágtam is a habot. Először a fej lett meg egy külön darabból, majd a test, a szárnyak. Drótból csavartam a láb alapjait is. Kisebb simítások igazítások hozzá és már kész is volt a modell, érdekessége az lett, hogy véletlenszerűen, de sikerült egy kis csavarást belevinni az alakba, így életszerű lett a madár és a póz.

(A szárnyakat direkt faragtam kicsire, mert a végére extrákat azaz tollakat terveztem.) A modell darabokat, nagy gondosan körbe csomagoltam celluxxal, mindenhol, hogy a purhabot kitakarjam. A következő réteg már a festős ragasztószalag volt, amit mindenki szeret, mert univerzálisan mindenre jó! 

1 órán keresztül aprítottam a fát késsel és karapáccsal, de megérte, mert megcsináltam a gettáját is. Az egyensúllyal nagyon sok gondom volt, mivel könnyű szerkezetű, de csak sikerült megoldani. Addig hajtogattam a lábát, amíg be nem állt fixre. A gettából is csiszolni kellett, hogy jó legyen, mármint hogy stabilan álljon rajta a csirke. :D 

Első 3 réteg barna akril festéktől így nézett ki... nem mondok rá kommentet, a facebookon rendesen megírtam félfáradtan a képcímét, amit ide most nincsen kedvem kimásolni. Szóval erről a képről a veréb kis története jut eszembe amit itt egy nagyon régi bejegyzésemben lehet olvasni. *megpróbálja belinkelni, de nope* ŐŐŐ, hát azt hiszem a freeblog, megsemmisült... sajnos. De ez várható volt. Még jó hogy én hülye, amikor váltottam, mindent kimentettem 110 MB nagyságba a háttértáromra. Szóval, most ezt se vadászom be ide... >:@ Ennyivel lett kevesebb a világ. Nos a festék rétegek egymás után szép sorra jöttek a sötéttől a világosig. Majd a legvégén felapplikáltam a tollakat is, ami atom durva munka volt... vagy legalábbis macerás.Ez lett a végeredmény:

Tádááám, utána még elmentem kutyázni a nagy ködben feltoltam a képet 3 helyre és beájultam aludni, ekkor volt 2 vagy fél3. Magamhoz képest meglepően szuper-special-awsesome lett, főleg mert életemben először csináltam madarat... És meglepően tetszik a saját munkám... szóval level up. :3

Január 4.

Oik! 

  Nos ma volt a napja, annak az eseménynek, hogy a kis tűleveles jószágot eltakarítottam a háztól. Utána látástól mikulásig tűlevéllel való ádáz küzdelem, de megérte mivel, most rend és tisztaság honol a lakás többi részében. Szóval a régi év utolsó maradványainak is annyi, jöhet a frenetikusan vadi-új-év. 

Tegnap hajnalban annyira fel voltam pörögve, hogy reggel hatkor feküdtem le alukálni és olyan jó volt, abban a tudatban lefeküdni, hogy ténylegesen mindent megcsináltam, amit szerettem volna. A mai este is így fogok pihenni szerintem, annyi különbséggel, hogy utána mehetek dolgozni. 

Ma egyébként elkészítettem fából dekorgumiból és akrillfestékből egy újabb nyakba akasztható kis kelléket... egy 2006-os és 2009-es közötti ötletemet sikerült most kicsit lebutítva megvalósítani. A bejegyzés végére majd beszúrok képeket, annak függvényében, hátha találok róluk. Eredetileg szárnyai is voltak, meg gömbdíszek is meg stb... de majd biztos fogok még egyéb prototípusokat is csinálni, ha majd időm engedi. A mai napba ennyi fért nekem bele, sajnos vagy sem, plusz egy tegnap hajnalban elkezdett munkám is megszáradt, de arról csak akkor teszek fel majd képet ha 120%-osan kész lesz. ^^ 

2009. Gyorsvázlat

2010. Gyorsvázlat

2010. Rajz a méretéhez

2011. Tervrajz

2014. Első kivitelezett proto-típus

Rájöttem, tökre hiányoznak, innen a blogról a rajzos posztok... olyan hangulatosak, plusz én is szívesebben csorgatom mások blogján-oldalán-devién a nyálam... ha vannak képeik... vissza kellene rázódjak mindenhova és felvirágoztatni a mindent, csak nehéz mindenre időt szánni. Betáblázni meg nem akarom előre magam, mert UTáloM! Bár lehet hasznos lenne, mert akkor könnyebben menedzselném magamat. :P

Újévi mindenfélék

Üdv Emberek! :D

Először is! Nagyon Boldog Új Évet Mindenkinek!  :3 Remélem mindenkinek jól teltek az ünnepek és az év-váltás is. Kívánom, hogy mindenkinek legyen eredményes és olyan jó éve, amilyen eddig még nem volt. Végre rászántam magam, hogy írjak ide a blogra, sok idő után. Nem is tudom mit és hol és főként hogyan üljek neki.... régen blogoltam, bevallom kicsit furcsa megint a fehér papír tömb elé írni és pötyögni rá a szavakat. Elkezdem valahol éppen, ami a fejemben van, nem időrendben lesz. Szóval az, aki szereti fejben összerendezni egymásután a dolgokat inkább ne tegye. :D

¤ Facebookon elkészítettem a jövőbeli dolgokra való tekintettel egy oldalt, amin mainstreamben a cosplayes dolgoké a főszerep. Most frissen ropogósan jött ki a kezeim alól ez a képecske, amit oda is feltöltöttem.... Ezen a címen lehet majd elérni, ha valakit érdekel esetleg, bejelentkezés nélkül is lehet nézegetni. :3 Katt

The Legend of Korra - Tanho cosplay

¤ Atom brutális módon kiganéztam a szobámat, még pedig :

1. Kidobtam a kukába 3 pár cipőt... sajnos meg kellett tőlük váljak, de azt hiszem inkább kidobom, sem mint hogy, tökre tegyem a lábam, a tartásomat végül gerincemet. Jobb így mindenkinek, akárhogyan is nem akartam tőlük búcsút venni. Majd lesznek helyette újabbak. :3

2. Ezután az ágynemű tartóba elrejtettem az összes megmaradt cipőmet, úgy hogy még a régi legós doboz is odafért. Idén annak a doboznak, a szerszámos láda funkciót szánom, mert bizony felgyülemlett sok-sok munka eszközöm, aminek bizony kell a hely. 

3. A könyveket is kicseréltem magamnál, csak hogy motiváljam magamat, az angol nyelv ismeretlen részlegére, ennek érdekében angol szótárakat tettem nagyon közeli, elérhető helyre. Reményeim szerint gyakran fogom őket elővenni. És bátran lapozgatni, ha nem tudom kifejezni magam intelligensen. :) Plusz lehet, addigra felturbózom magam és egyszer csak, hopp felkészültem a nyelvvizsgára, amitől csak a nyelvtani részek miatt parázom, am. meg nem adnak el tizenvalahány év angol nyelvtudással, szóval a másik felem nagyon lekakkentja az egészet. :)

4. A szobámba az egyedi készítésű nyaklánctartó fogasból, készítettem még egy darabot és felcsavaroztam a másik mellé, hogy dupla annyi tárhelyem legyen, biztonság kedvéért, mert kitudja mennyi minden dolog fog még oda felkerülni. Úgy érzem, szükségem van rá. ^^

5. Rajzos felfűzős mappákat is kicsit átrendezgettem, a 2014-es évnek is fel fogok avatni egy újat. Ha minden jól megy szeretnék idén többet rajzolni és festeni. Ebben most az a nagy b+, hogy teljesen befejezett műveket szeretnék létre hozni és nem csak ilyen féltermékeket... kicsit és nagyot is egyaránt. Valamint a függő dolgokat befejezni természetesen, mert lógok egy képregénnyel magamnak, egyel pedig egy nagyon tehetséges és kedves írónak, akinek imádom a történetét... de olyan sok mindent csinálok, hogy nem mindig jut rá időm... és bevallom tökre szégyenlem. Mert neki és magam miatt is tök fontos lenne megcsinálni, de vannak dolgok, amiket nem lehet erőszakkal csinálni pl. rajzolás... ha nem megy inkább mást kell csinálni, főleg mert nem akarom megutálni azt, amit valójában szeretek. Túl komplikáltam F*CK! 

¤ Mivel karácsonyra megleptem magam egy tükörreflexes fényképező csodával, ezért szeretnék a videózásra is kicsit ráfeküdni. Kísérletezgetni, vágni meg stb... egyenlőre téma nélkül kötetlen műfajban. És persze emellett sok-sok fotót készíteni és azt is megtanulni sokkal jobban, bár már így is eléggé sokat fejlődtem, úgy érzem. :3

¤ Tervezek írni egy achievement (teljesítmény) listát arról amit elértem és amit még nem. Egy fajta összegzés és célkitűzés is, hogy a jövőben jobban szem előtt tarthassam mit is szeretnék. Nem akarok céltalan életet élni, ebben az évben a kemény munka, ami érdekel. 

¤ A szilveszter nagyon mókásan telt, életemben először mocskosul részeg voltam!!! Sikerült leitatni, pedig én azt hittem nincsen az a pia kombináció, ami képes erre... na most már tudom. Kétes érzelmeim vannak a dologgal kapcsolatban, furcsa volt ezt megtapasztalni. A legrosszabb benne, az hogy nem tudod meddig tart és hogy tökéletesen tudod mit akarsz, tudatában vagy hogy megakarod csinálni, azonban a tested nem hajlandó pontosan azt tenni és olyankor nagyon rossz érzés fogott el, hogy na bazd+ ez nem megy, ja és minden 3x viccesebb, mint általában és ha megütöm magam nem fáj. Szóval az alkohol nagyszerű oldószer, de a hatása után fantasztikusan ugyanott vagy, ahonnan indultál. Hazudnék, ha azt írnám nem fogasztok több alkoholt, de ilyen játékba többet nem veszek részt... ja és nem tudom megmondani mennyit ittam miből... ami azt jelenti, hogy tényleg elvesztettem a fonalat, az ivás miatt. Ezentúl szép volt és jó volt a szilveszter, a barátokkal. <3

¤ Karácsonyról annyit, hogy ma napközben megszüntetjük a fenyőfát, amit kb. idén először teljesen egyedül díszítettem fel. Szóval nem volt valami meghitt és nagyon ünnepi az egész, a fenyőillatát szeretem, de ahogyan kiszáradt a fa az illattal együtt a kedvem is elment kb. Nagyon rövid pillanatokra volt olyan, rácsodálkozás a dolgokra, de összességében a szobámban voltam sokat és valahogy nem volt az igazi. És szeretem a havat, de olyan jó hogy idén nem esett... vagyis tavaly. Ami benne a rossz, nem tudtam megvalósítani az egyéni fotózásomat... :c. Majdmáskor.

¤ Diákmunkában a MédiaMárktban dolgozom a vevőszolgálaton, nem annyira szeretem. De a semminél jobb, a fizetés eléggé motivál, plusz addig is segítek másoknak, nem otthon lógatom a lábamat. Ihatok kávét és vizet, meg amit viszek magammal. Kedvesek és segítőkészek a munkatársaim és legrosszabb esetben is fél órán belül otthon vagyok. Maradni szeretnék ott, amíg lehetséges és nem utolsó sorban tudom, mik a jó termékek és mi az amit messziről kell kerülni.

¤ Nagyon gyorsan nő a hajam... ismét meglepődtem rajta, meg persze a visszanézett képek alapján is látom. Terveim állandóan változnak... de, most majd ha a cosplayes dolgok lemennek fotózásokkal, meg mindennel együtt akkor ideális esetben ősszel levágatom... de addig még 5x meggondolom magam és rengeteg víz folyik le a Dunán is. Utálom, mert hosszú és sok vele a gond, nehéz bánni vele, sokszor nem tudom hogyan hordjam, régen volt vágva és állandóan ugyanúgy nézek ki és unalmas vagyok így, magamnak. Szeretem, mert sokféle képen belőhetem, szeretem ha fonva van, jó látni milyen szép hosszú és szeretem előre húzni és simogatni, mint a bundát és jól esik amikor mások megdicsérik. Na mindegy borzalmas vagyok, ezekkel a dilemmáimmal.

¤ A devire sem akarok már akármiket feltölteni... főproblémám, hogy most nincsen is mit. Nincsen alkotási válság, csak éppen nincsen ötlet meg kedv sem hozzá igazán. Nem tudom...majd lesz egyszer csak valami. Sokkal jobb követni az embereket és nézni az ő rajzol munkáikat, valahol érzékenyen érint, hogy az enyémek mindig kakkenek lesznek a többiekhez képest és nem is fejlődöm, annyi időt meg nem akarok rászánni. Áhhh. Mindenki jobb és nem feladom, nem azzal van a baj, hogy jobbak, hanem hogy én nem leszek az, se így sem úgy és az eredetiség sem érdekel igazán. 

Ennyi minden jutott az eszembe... még egyszer kellemeseket, és sok jót az új évre! Köszönöm, hogy követtek, olvastok, hozzászóltok és minden egyéb, tök nagy dolog ez nekem, még mindig. Egy kis senkinek érzem magam és mégis ezt az érzés valamennyire feledteti velem, amikor valaki valamit hozzátesz vagy így vagy úgy. :"D Nos, határozatlan időm belül, majd újra jelentkezem. 

Üdv, Gray

December 15.

Hát idén is megrendezésre került kis baráti kör által a mozizós karácsonyi hangolódós este. ^^ Immáron második alkalommal, idén a Jégvarázs (Frozen) című disney mesét néztük meg, ami a jégkirálynő adaptációja. Nagyon tetszett a film és a legjobb benne, hogy 3D-ben néztük meg, szóval nagyon ott volt. Nekem rengeteg üzenetet adott ezzel a mesével az univerzum...ismét, megkaptam a jeleket. A legjobban Elzára hasonlítok és egy picit Kristoffra is... ja és Kristoffról, azonnal az előtte látott David Kawena mostani art workje jutott eszembe (ahol a disney-s pasikat, bizony hiányos öltözékben rajzolgatja le, hiperrealista módra)....és nos, hát eléggé nem tudtam elvonatkoztatni, amikor volt az a jelenet, amikor a pajtában van.... aki nem hiszi el járjon utána, vagy inkább ne. :$ Hihihi... 

Előtte meg közösen gyűltünk a helyszínen, ahol már a kézműves foglalkozásnak is neki estünk finom gyümölcsös forralt bor és félig sült gesztenye finomságokkal ellátva. Én az ember alakú só-liszt gyurma figurámra egy Dér Jankót festettem, aztán a másik ember alakra egy Elzát és a csillagra, pedig egy cirádás hópelyhet. Csak, hogy ráhangolódjak a télre és a filmre. Persze ezeket, oda ajándékoztam a társaság egyik tagjának, mert nagyon-nagyon-nagyon szereti Dér Jankót. ^^ Plusz kaptunk festett fenyőfákat és még sikerült elosztozni a menő akrilfestékeken is. ^^ Így most a szobámban kettő darab mini fenyőfa is van, aminek örülök. Ha nem lesz itthon idén fa nem baj, mert nálam lesz. :3

Ezen túl meghúzódott a hátam, aminek kis millió oka lehet és nagyon fáj és elpusztulok... de, próbálom férfiasan tűrni a fájdalmat. Leplezni nem próbálkozom, mert tök felesleges... igyekszem méltósággal elviselni. Reméljük jobbulni fog, ha nem akkor megyek dokihoz...

*majd teszek fel képet is*

November 14.

Üdv! ^^

A Kornél próbababáról szóló bejegyzésemet befejeztem, valamint képeket is töltöttem fel nektek, szóval aki szeretné A-tól Z-ig végig olvasni, ezt a rettenetesen hosszú-hosszú leíró és részletező tutoriál szerűséget, annak csak mondom. Elérhető mostmár, mert összekaptam magam, most és befejeztem magamnak és nektek és mert, nem szeretnék több befejezetlen dolgot az életemben, meg ígértem, hogy jön a folytatás. :D

Nos, ami újfent történt, mint páran már láthattátok, a fácsebúkos oldalamra feltettem ezt a képet:

amely, tartalmazza a 2014-es évi jelmezes projektjeimet. Dastan herceggel, már október óta foglalkozom, Koujakuval most november óta kezdtem el foglalatoskodni és az Avatárunkba még bele sem kezdtem. Még tervezem, hogy melyiket, mikor és hova illetve, de nagyon várom már, hogy mit tudok belőlük kihozni. 

A perzsával kapcsolatban írtam egy magyar srácnak, aki ezt a jelmezt csont ugyanígy elkészített 2012-ben talán. Szükségem van a tapasztalataira, mert ez nekem kicsit nagy falat, még csak most kezdtünk emailezni, de már szimpatikus. Nagyon szeretem az ilyen, kedves és nyílt embereket, akik nem leráznak, hanem gyere és beszéljük meg. Jóérzés, igazán felemelő. ^^ Meglátjuk, hogy mi lesz ezzel kapcsolatban. Koujaku ruhájának most a kellékeit kezdtem el gyártani, chinese knot azaz kínai csomózásokat lestem a neten és a munka asztalomat össze kellett szegeljem, hogy megtudjak csinálni egy pár darabot, mert annyira bonyolult egy ilyen kis díszítő elem, viszont nagyon mutatós is. És megéri szenvedni vele, ugyanúgy, mint sok minden mással is. Majd lesznek progress képek, de idő előtt nem akarom őket feltölteni, majd jól beidőzítem őket a Con előttre. :3

A suliban tegnap szerdán azt a bizonyos előadást megtartottam és szerintem, ahhoz képest, hogy úgy érztem nem tudok semmit sem, állítólag úgy magyaráztam el mindent, hogy úgy néztem ki, mint aki nagyon keni-vágja a dolgot. Igaz, hogy időnként mélyeket hallgattam és a táblafilctoll totál nem fogott és nem tudtam rendesen írni vele.... frusztráló volt, de aztán kaptam másikat. Óra végén 3-4 kérdést is feltettek, ami szerintem nagy dolog, mert általában riktán szoktak kérdések felmerülni, plusz extraként a témavezető tanár sem szól bele egyszer sem az előadásba, csak egyszer kiegészítésként hozzáfűzött dolgokat és annyi. Annyit fűzött hozzá a munkámhoz, hogy szerintem már mindent kitárgyaltunk, úgyhogy ha nincs több kérdés akkor is vége az órának. :D Szóval, most teljesen megelégedett vagyok magammal és a sulis teljesítményemmel/munkámmal. ^^ Az előadás végén kaptam kommenteket is és az is nagyon jól esett, mert így tudtam, hogy jó, vagy ők milyennek érezték stb. :))) Csak összehozok mindent, gyerekek. Az örültségem, zseniális... fordítva is lehet hogy igaz a zsenialitásom őrületes. XD Kár, hogy távol állok a zsenitől, akkor nem itt tartanék, hanem külföldön lennék egy luxusgyík. :D

Ezentúl a héten leadom a Bursa Hungaricát, megmentettem egy haldokló Win7-t nem tudom hogyan... de egy napomba került és még vár rám ma egy iskolás gyűlés, 3 nap alatt aludtam 8 órát, szerepelni fogok egy japán műsorban, interjú alanyként. Pénteken a nagy dolog történik, amiről majd csak akkor beszélek, ha sikerült, szombaton talán táncolás és utána tüzezés talán vasárnap. Nagyon sűrű lesz a program, de legalább most teszek, azért hogy ne legyek olyan, mint egy kurva unalmas fadarab, aki csak sodródik a hullámzó folyó tetején és kábé, olyan az érzelem világa, mint egy szobanövénynek. Borzalmas példáim vannak... jesszusom. :'D

Mára ennyi. Szurkoljatok nekem és nagyonszépenköszi az egyre több hozzászólásért, biztatásért meg hasonló dolgok miatt!  <3 

(Zárásképp, meg egy kis hangulat fotó a jelenlegi lusta, fáradt voltomból. A képen nem én vagyok, de szeretem ezt a fotót, ja és mellékesen király a szobájának a designja a srácnak.)

November 5.

Üdv!

Hangulat zene az olvasáshoz. Bekapcs. Utána olvass, megér egy próbát. :P

A kedvemhez igazított zenei hanganyag következik, lassú és édes-keser ízű.

 

Írni van kedvem, de nem sok mindenről tudok... nem baj, azért próbálkozom. Maradt a nem jó kedv, nem tudom lerázni magamról, pedig igyekeztem. Most, ha kinéztek az ablakon, a magasban elterülő őszi szürkeség én vagyok, ha sírhatnékom támad: akkor cseperegni kezd, majd esővé erősödik. Bánatos sóhajtásaim a hideg szelek, amik a fák között suhannak át, magukkal ragadván a hulló leveleket... ez vagyok.

Köszi nektek, kedvesek vagytok, hogy tartjátok bennem a lelket! ^^ Ma semmihez sem volt kedvem, ezért az egész napomat a rendrakásnak szenteltem. Kiganéztam az egész szobámat, mindent, de az ég világon mindent rendbe tettem. Van helye mindennek, szuper űr-esnek érzem helyenként a szobát így. No de nem baj, legalább a rossz kedvem csillapodott, mert annyi munka volt vele, hogy időm sem volt a bánatommal foglalkozni. (Előzményben persze meg kell említenem, hogy egy magyar srácot láttam, hogy kb. tavalyi évben megcsinálta a Dastan jelmezét és olyan gyönyörűre sikerült az ővé, hogy most a sajátomat nem találom se szépnek se jónak... elment tőle a kedvem is, az ővé jobb. Aztán megpróbálkoztam üvegfestéssel feltuningolni, az idő tőrét... az üvegfesték ötlet nem jött be, mert olyan öregek a festékek, hogy nem tudok dolgozni velük. Majd valami más megoldást kell alkalmazzak... ötletem már van rá.) Tehát, elment a maradék életkedvem, ezért rendet csináltam.

A holnapi előadásra nagyjából felkészültem... kb. leszarom hogyan sikerül, egyáltalán nem számít. A lényeg, hogy átcsússzak amiből tudok. Nem hajtok az ösztöndíjra, túlélni akarok semmi többet. Ma felbukkant bennem sok idő után először, hogy szeretnék rajzolni. Azonban, még a nem jó lelki macéráim, miatt biztonságosabbnak látom, ha nem ragadok ceruzát, nem akarok még nagyobb depibe esni és elkeseredni, hogy ez sem sikerült megint. Nyem tudom, mi a baj velem... talán elfáradtam és kevés figyelmet kapok azoktól, akiktől jól esne egy dögölj meg is. Mindegy.

Estére készen lettem a 2 napos projektemmel... egy párat, azaz kettő darab tündér szárnyat gyártottam, mert úgy gondoltam miért is ne. /Kaptam egy tippet és azonnal kipróbáltam tegnap hajnalban. A lényege röviden, az hogy a körömlakkot kell ráerőszakolni a fémdrótra és utána hagyni megszáradni./ Nos én a végén még kicsit alakítgattam rajta ezt azt... ilyen lett. Igen, tudom az én nyakamban eléggé buzis, de a méretek miatt gondoltam így fotózni. Nekem egyébként tetszik, akkor is ha buzis meg akkor is ha nem. X"D

Október 225

Oááéiyy Heyho!

El-leütési hiba miatt lett 225, de ha már ez lett marad, többek közt azért, mert úgy sem tudok kreatív címeket kitalálni, kábé az utóbbi egy évben. :) Álmatlan éjszakám van, biztos valaki velem álmodik, más indok nincs. Időben vissza kicsit, egészen tegnapig megyek vissza. Azaz Okt. 24-én felkerekedtem és öcsémmel együtt elmásztunk-buszoztunk az Obi-ba. Tiszteletre méltó látogatást tettem pár fontos dologért, ami a jövőben kelleni fog igen, meglepő módon a jelmez készítéshez... van aki támogatja, van aki nem, nekem a szenvedélyem és a szerelmem szarból várat csinálni szóval nyertem. :3 Tehát mivel végre a modelles ügynökségnél kitudtam várni a soromat, megkaptam amiért megdolgoztam így volt miből költekezzek. /Itt érdemes megállni egy pillanatra én vagyok az típusú ember, aki méég egy szeletcsokit is sajnál magától mert, akkor nem fogom tudni hazaadni: és baj lesz a családomnak belőle. Szóval képzelhetitek milyen idiot vagyok./ Vettem ezt-azt, de a lényeg amire vágytam már rég az egy fúró-csiszoló-gravírozó-polízoró csoda volt és képzeljétek el megszereztem magamnak... most majdnem azt írtam hogy előkarácsony... de már a szótól is rosszul vagyok.... tehát megvettem pont. (Azért vagyok rosszul, mert már novemberben a csapból is az fog folyni, mint minden évben...)

Hazahoztuk és azonnal elolvastam a fontos papírokat, majd munkába fogtam olyan hangja van, hogy csak vrmm vrmmm és olyan csudálatosan dolgozik, hogy wáú. :D Igen, tudom érdekesen használom a magyaszki nyelvet, de ennél hülyébb nem leszek valószínűleg. Muszáj-ból vettem ragasztót is, ezért pár karton elemet is összetudtam illesztgetni, plusz a géppel, már készre is csiszolhattam. Majd este 21 kor eszembe jutott, mit szeretnék még. Elővettem pár munkadarabot, és nekiálltam fúrni és szegelni. 30 perc munka után elkészült a mű, és lett egy nyaklánc tartó kis izém, amit jó helyre fel is csavaroztam. ^^ Így néz ki a cuccos: (Amire rá vannak aggatva, az a lényeges elem. <3)

Aztán mentem volna lefeküdni, de a kutyuval volt egy köröm lenn, nagyon kellemes idő van így október közepén-végén, tetszik. Így maradhatna, eltudnám viselni ezt az évet tél nélkül. Nem tudom, mikor utáltam így meg a telet, de most nem kívánom egyáltalán. Ennek ellensúlyozására a kék szőlőt és a körtét nagyon is! Tele zabáltam magamat 6 kis körtével, meg csináltam kék szőlős tejes séket, de natúran jobb a szőlőcske.

 

Kis kitérő után, back to the mainline, azaz állok a tükör előtt kutya fürdetés után, nézem a fejem, elkezdek az új szuper fésűmmel fésülködni (ami, kb. olyan, mint egy ló csutakló kefe) és a szőke hajamon elkezdtem agyalni. Tetszik az, hogy ilyen hosszú de nem tetszik hogy szőke.... mit csináljak... levágjam, ne vágjam. Aztán a végső döntést az határozta meg, amikor egy ilyet mondtam kinek lenne szíve levágni Egy ilyen szép hosszú egészséges hajat. A tükörben a hajamról magamra néztem és megkérdeztem tőle: Te normális vagy? Ez hol szép? Hol egészséges? Te aki fodrász modell voltál nem akarod levágni a saját hajadat? Segítek jó, hogy ne legyél ilyen nevetséges! Ollót és fésűt ragadtam majd szépen lassan fogyatkozott a hossz és a szőkeség is belőle. Majd az utolsó simítások után volt még arra kedvem, hogy összeszedegessem a tincseket, amik nagyobbak voltak és egy kötegbe gyűjtöttem őket majd jött egy varázslat és így nézett ki egyszer csak.

Aztán ezt a csodás kis köteget, felfűztem az álomfogóm egyik üresen maradt helyére. Színben és anyagban is nagyon oda passzol, ezért ott marad a helye. Kicsit irreális lenne nyakláncnak hordani a saját hajamat... bár nem tartom kizártnak, hogy egyszer majd megjátsszam ezt a verziót. :D Megőrültem egy kicsit, de nem bánom kellett már egy kis változás. Lassan több, mint 2 éve nem volt vágva a hajamból örülök, hogy szembeköptem az egómat és levágtam a hajamból, azt ami úgy is letört volna apránként. Vége a színes korszakomnak, nem akarok többet hajat festeni magamnak, úgy érzem a sajátom sokkal szebb. :) Nem akarok sikkes, divat majom lenni a trendi kis szőke tincsemmel, jobb ez így már ideje volt megválnom tőle. Kicsit még idétlenül áll oldalt abban a sávban a fél hosszú - fél rövid haj, de leszarom jobb ez így. Csináltam mókás képeket. Egyet kiteszek ide megint, sajnálom egomán vagyok, de nem kicsit.

Ha van vélemény kéretik ide, sőt kritikát is lehet, de akkor az legyen formailag is az. X"D Most nem tudom mit fogok tenni... olyan hosszú még az este.... Amikor azt érzem, hogy rövidek 24 óra akkor, arra az idézetre gondolok, nem baj ott van még az este. Vicces, de tényleg így van. És egy este alatt is lehet csodát tenni. Lehet visszadátumozva meg kiteszek pár képet a szobafestésről, csak hogy pótoljak ezt- azt, mert a blog az én életem fontos része. Sajnos nem mindig van erőm rá, olykor időm se, pláne ha nincs is kedvem, de nem lényeg teszem amit teszek és ennél többet sajnos vagy sem nem tudok kihozni magamból... vagy csak nem akarok, fontos benne a móka. Ha ez a varázs nincsen meg az én "alkotásaimban" akkor hiábavaló az egész.

/Mára off. Ja igen, vissza felére, meg akkor egy orchideás félposzt akármit még kiteszek, azt annyi./

Ti kértétek, Kornél

Üdv Nép!
Most egy olyanról fogok írni nektek, amiről az utóbbi időben annyian kérdezősködtetek: vagyis arról...
   

Hogyan készítsünk magunkról próbababát? 

(Így készült Kornél tutorial) 

Kezdem is a legelején, én gyerek koromban mindig is ábrándoztam, hogy nekem kell egy ilyen varrós kellék, szimplán csak azért mert tetszik. Aztán az évek során, ahogyan elkezdtem varrni, rájöttem mi az értéke és az előnye egy ilyen kis bábunak. Később a cosplay is közbeszólt és már úgy éreztem muszáj tennem valamit, az ügy érdekében. Így a lassan másfél éves, cosplayes tapasztalattal és a barátaim rengeteg tanácsaival belevágtam egy olyan kezdeményezésbe, amiben csak reménykedni tudtam, hogy sikerülhet. Külön köszönet illeti B.R.N.-t és a hugomat, ha ők nincsenek, akkor Kornél sem volna. ^^

Nos mindenképpen valami okos megoldást szerettem volna, hogy praktikus legyen, ha már csinálunk valamit, akkor én törekszem arra, hogy ne csak egyszer használható legyen! Fontos, hogy ne egy síkban gondolkozzunk, merjünk elemelkedni a földről és több dimenzióban gondolkozni... kicsit problémás időnként, de megéri. Következzen lépésről lépésre a készítés. (A sok bevezetés után biztosan várjátok már)

Hozzávalók: 

(a méretednek megfelelő) poló, fényes felületű cellux vagy ducktape, 2 festő ragasztószalag, 2 flakon aeroszolos purhab, vastag karton papír, A3 papír/ karton henger, fólia, sniccer, olló, 3-4 tubus ragasztó, legalább 3 méter (anyag) filc. /Én ezekkel a dolgokkal készítettem el, ami nem volt otthon megtalálható, azt az OBI-ban szereztem be. Ja igen kékkel, fogom oda tenni a kis kommentjeimet a szövegbe, időnként!/

Kezdem ott, hogy előre felhívnám a figyelmeteket, az előkészületekhez alaphangon is minimum KETTŐ ember kell, EGYEDÜL semmiképpen se kezdjetek hozzá, mert NEM FOG MENNI! Szóval testvér, kiskutya, barát, haver, cimbi, öribari, szülő bárkitől kérjetek segítséget. Valamint, figyeljetek a tartásotokra, húzzátok ki magatokat és kérjétek meg a segítőt, hogy mindig korrigáljanak titeket. Közel 30 perc után nem tudunk szoborként állni! (Én is elfáradtam és bizony nekem kicsit kontraposztos lett a baba...) :3 

Első lépés:

Felveszitek csak a polót, azaz nincsen alatta semmilyen más réteg. /Gondolom lányoknál, azért lehet nem árt a pánt nélküli melltartó....mindegy, a kérdésekkel majd a kommentbe tudtok bombázni./ Azért nem érdemes alá öltözni, mert így is meleged lesz benne, plusz a végén le kell vágni rólad a "páncélt". Tehát rajtad van a poló, akkor jön a kis segítőd a fényes felületű celluxxal és elkezd a csípődtől körbe tekerni a ragasztószalaggal egészen a poló kivágásáig. Fontos! Ügyelni kell arra, hogy a váll öv területe szépen kicsit lazábba legyen átragasztva. /Nekem sajnos a bal oldalam, ellett szorítva és bizony közel 30 perc zsibbadás nem kellemes érzés./ Szóval, ha rajtatok van már a cucc nyugodtan mozogjatok benne, amíg lehet, mert a többi réteg után már sokkal merevebb lesz. Ha elfogyott a sima cellux, (ami egyébként cosplayes szempontból semmire sem jó) jöhet a festőszalag.

*Celluxos poló /nem kicsit feszül/*  

Második lépés:

A festő szalagra én egy speciális cuccként tekintek... az is! :D Nos én úgy kértem a hugomat, hogy először úgy tegye fel az első réteget, mintha börtönrács lenne, egy ragasztó csík hosszában (vertikálisan) utána egy kihagyás és utána a következő, és ez így megy, amíg körbe nem éri a testet. A második réteg ugyan ebben a szellemben történik csak vízszintesen (horizontálisan) egy ragasztás, egy üres... amíg körbe nem ért. Utána meglepő módon ugyan ez a technika jön, megint függőlegesen, csakhogy! most az üres kockát helyét kell lefedni a ragasztóval. Majd az utolsó körben vízszintesen is oda ragasztunk körbe, ahol a még nem takart a ragasztó. Lehet ez kicsit furának tűnik és bonyolult, de ez nekem azért volt fontos, mert így keresztkötéseket hozunk létre, ami által sokkal masszívabb lesz a baba felépítése és így biztos megtartja majd az alakját. Ha kész vagyunk ezzel a fázissal, akkor következik az a rész, amikor megint körbe kell tekerni magadat, figyelni kell, hogy a mell feletti részek is rendesen legyenek fedve! Próbáljunk ugyanolyan vastagságra törekedni mindenhol. /Ebben az állapotban, már nem tudtok igazán mély levegőt venni, és megsültök a rétegek alatt, és igazából mozogni sem tudtok, jó esetben./

Harmadik lépés:

Keljünk ki a bábunkból! Most jön az igazság egyik pillanata, amikor szükségünk van a segítségre, de úgy igazán. Minden bajunk van fáj a lábunk a sok állástól, szédülünk a segédünktől, mert annyiszor körbe járt minket a ragasztás miatt. És most a segítő ragadjon ollót és vágja fel a munkáját! Figyelem, mi, akik benne vagyunk a bábban lehetőségekhez képest próbáljunk meg oldalazni a testünkkel... a segítő keresse meg a bőr és poló határ felületét és kezdjen el vágni. Az irány a következő felülről lefelé csak a test egyik oldalán. Először a nyak-váll rész kell szétvágni, utána a hónaljtól indulva a csípőig, de ha úgy jobban tetszik, akkor a hátnál is lehet, csak szerintem csak sokkal macerásabb. /Itt nagyon fontos az, hogy beszéljetek közben, éppen ki mit hol stb, mert nem lenne jó ha belevágnátok a másikba./ Ha túl vagytok az operáción jön az átváltozás érzése, mivel annyira nem merev a cucc kicsit lehet feszíteni, így kitudtok bújni belőle, úgy, hogy a másik oldal sértetlen marad. ^^ És voliá! Meg is van az alap, azaz büszt formátok. ^^

Negyedik lépés:

Ha jól sikerült az eddigieket megcsinálni, akkor a test formátok megáll, a saját alapján és nem dől el. Most az a munkafázis van, amikor ki javítjuk a "károkat". A festő szalag segítségével fixáljuk az éleket és összeférceljük a vágást, aminek a segítségével le tudtuk venni az alapot. Kívül-belül hozzáférünk így bőven tudjuk ragasztgatni. Addig kell javítgatni, amíg nem akar szétnyílni, ha már eltűnnek ezek a jelek készen áll a baba a következők lépésekre. :3 Azért fontos mindent bevonni a festő szalaggal rendesen, mert a következő lépés a papírmassézás lesz és bizony, ahol nem papír alapú a fedés, oda nem fog feltapadni a ragasztós papír. 

Ötödik lépés:

A papír massézás nálam kicsit másképpen zajlik, mint általánosságban. Én nem szeretek szöszmötölni vele és pépes cuccokkal dolgozni...nem is lesz olyan csuda szép a végeredmény, de ugyan olyan tartós lesz és meglehet természetesen dolgozni, szóval még szép is lehet. Én olyan újságokat használok, aminek a felülete nem fényes. Ezeket kb 4-5 cm-es vastagságú csíkokra vágom, fogom a ragasztót végig nyomok rá egy adag ragasztó csíkot és egy vastag karton darabbal végig egyengetem a papíron, egyetlen mozdulattal. A papír vég pontjainál érdemes több figyelmet szentelni nekik, hogy tuti oda is ragadjon, ahova kellene. Majd elkezdjük felpakolgatni a darabokat. Én 2 és fél réteget csináltam meg belőle: egy függőleges, egy vízszintes és egy fixáló réteget a nyak és váll részeknek. Majd hagyjuk megszáradni, semmiképpen se akarjuk felgyorsítani a folyamatokat, így is úgy is kiszárad. 

Hatodik lépés:

Ameddig száradnak a rétegek, addig van időnk. Készítsük el a belső szerkezetet is! Ez egy választható része a munkafolyamatnak, ugyanis nem muszáj megcsinálni, ha nem szeretnénk. Azonban én szükségesnek érzetem, mivel később szeretném felerősíteni egy állványzatra Kornélt. A belső szerkezetet én a következő módon készítettem el. Egy nagy méretű vastag karton papírra tettem a papírmasséval bevont alapot, majd annak az alját körbe rajzoltam. Összecsavartam egy A3 méretű műszaki rajz papírt karton hengerré és szemmérték szerint megkerestem a test (statikai) közepét, majd jelöltem hova kell kerüljön. A tetejéhez, egy kör+ovális+tojás firka alakzatból rajtoltam meg a nyakat+ korrekciónak a festőragasztó papír guriga részét is hasznosítottam. Majd ennek is megjelöltem a közepét, mert bizony a labilis építményem tetejére tettem. Majd jött egy sorművelet ismét, kilyukasztottam a jelöléseket és ragasztóval odafixáltam az elemeket. Az alsó kartont a hengerhez, majd a felső nyak imitációs kartont is a hengerhez. Majd ezt az egészet hozzá építettem a meglévő testhez és kritikus részek kaptak rözgítésképpen egy festő ragasztós + papírmassé réteget. (Biztosra akartam, menni, hogy ne folyjon majd ki később a purhab.)

*itt még félkészen látható az alap, a henger és a nyak állapota*

Hetedik lépés:

A minden dolog megszáradása után, jött a purhabozás! Dudus blogjában, amit oldalt az olvasott blogok közé kilinkeltem, tökéletes leírást ad erről a technikáról, szóval bővebb információkért nyugodt szívvel keressétek fel, csak ajánlani tudom. Én is az ő leírására támaszkodtam! Szóval a purhabozandó felületeket növény permetezővel átnedvesítjük, de ne tocsogjon a vízben, legyen nedves. Mivel a purhab felhősödéséhez, a kémiai reakciójának kulcsa a víz, ettől puffad fel. Fejjel lefele fordítva a flakont, kezdjük érzéssel fújni a habot és közben nyugodtan álljunk meg rétegenként és permetezzünk újra. Nem kell sietni vele, bő van van időnk elszöszmötölni vele. Ha nem juttatunk a rétegek közé vizet, ott a reakció nem fog tökéletesen végbe menni és nem fújódik fel a hab. Zárt helységben nem ajánlom, nyissatok ablakot legyen huzat stb, mert gázfejlődéses folyamat. ^^ Öhm, fontos még! Ugye belülre tettük a hengert, ezt mindenképpen tömítsétek, azaz, tegyétek rá a babát bármire például seprűnyél, mert a purhab belülről a szép hengerünket összefogja nyomni. 1, mert a nedves papír tönkre megy, 2. mert felfúvódik a cucc és szétnyomja arról, az oldalról, ahonnan éri. /Ami nem feltétlenül baj, de nem biztos, hogy mindig szerencséje lesz az embernek. Mert nekem összenyomta a gurigát, de utólag feltudtam húzni egy seprű nyélre és tudtam korrigálni a hibát./ Tehát szépen lassan fújkáljuk és dagad benne a cucc, semmiféleképpen ne nyúljunk hozzá, mert utána 1-2 nem vakarod le magadról, de még a ruhádról sem nagyon. A vállak lukjait érdemes befedni a celofánnal, mert különben kifolyhat a félkész purhab. A nyaknál picit macerás, de mókás is, a képen jól lehet látni, mennyire katasztrófa jellege van. Szellőzéstől, anyagtól függően, úgy 4-7 óra alatt tökéletesen megszilárdul, és vágható állapotba kerül az immáron test.

Nyolcadik lépés:

Ha teljesen megszáradt az alakunk, akkor neki eshetünk késsel, sniccerrel, amivel csak jól tudunk bánni. Vágjuk formára a bábut, alakítsuk ki a nyakát, a vállait tetszésünk szerint. Hagyhatjuk gömbölyűre, de akár kimélyíthetjük is, mint ahogyan én. Majd ha elkészültünk a vágással, akkor mindenképpen fixáljuk a fedetlen purhabos részeket, mert már említettem, hogy a purhabra simán nem fognak ragadni, a ragasztózott papírmassé szeleteink. Szóval a festőragasztó segítségével fedjük le-be azokat a részeket, ahol csak a tiszta purhab van. Itt már mindenki szíve joga szerint eldöntheti, hogy szeretne-e még egy réteg papírmassét, de én már nem éreztem szükségét.

Kilencedik lépés:
Vonjuk be anyaggal a bábut. Itt mindenkinek a kézügyességére és fantáziájára bízom, mit szeretne belőle kihozni. Én nekem volt egy sötét kék filc anyagom és nagy gondossággal azt ragasztottam fel, kettő nagyobb darabban és több kisebből. Én nem az anyagot, hanem a bábu felületét ragasztottam, ugyanis a papír lassabban szívja fel a ragasztót, mint a szövet. Felhordtam az anyagot, utána elegyengettem karton darabok segítségével, ráborítottam az anyagot és kezemben a vasalóval felvasaltam rá az anyagot, majd hagytam száradni. Ezeket a lépéseket addig ismételgettem, amíg teljesen be nem fedtem Kornélt. Én valahogy, ilyennek álmodtam meg őt...

Majd végül teljesen elkészült és teljes pompában készen állt a szobámban. A kellemetlen ragasztó szagokat egy kis dezodorral frissítettem, ugyanis a ragasztónak még száradni kell bőven 1-2 napot, hogy teljesen megkössön mindenhol és ilyen kor a szagokat-illatokat is jól képes konzerválni. Tehát az elkészült illatos és feketének tűnő nem tudom hányas méretű próbababa lett íme, ő felsége Kornél herceg!

Bármi kérdésetek van vele vagy a készítéssel kapcsolatban, ami nem eléggé világos. Írjátok meg kommentben, mélben vagy ahol jól esik. Szívesen megosztom a véleményeimet és egyéb tapasztalataimat ezzel vagy akár már dolgokkal kapcsolatban. Boldogság, öröm, béke.

Köszöntem a figyelmet. ^^ <3 Lűv belétek!

Haru és Kornél

Sziasztok népek!

Gondoltam dobok fel valami kis frisset, az aktuális dolgokról. Először is a 2014 nyárra tervezett egyéni projektem, hogy megcsinálom az Iwatobi Free!: Haruját. Most még csak a fürdőrucin dolgozom... majd a többi is sorra kerül. Persze, ezt nem fogjátok sehol sem látni rajtam így (az úszódresszt) tömegben, mert a magamutogatós képeimen túl kurvára nem vagyok extrovertált ön és magamutogató... talán egy picit, de ennyi kell az egomnak. És különben is a saját blogomra azt teszek fel, amit nem szégyenlek, és nem meztelenkedek, csak progress fotókat csinálok. Karakter hűségre törekszem... és az úszók nem ruhában úsznak. Magyarázkodás off. ^^

Work in Progress:

Haru cosplay teszt

Ezen túl pár napja, azaz 3 napja lassan dolgozom a próba babámon. Már nagyon sok sok éve szerettem volna egy ilyen varráshoz szükséges fantasztikus kelléket, de soha nem volt rá keret, hogy vegyek egyet, így most hogy így belejöttem a jelmez tervezésbe, gondoltam elkészítem a sajátomat. ^^ Az első pillanatban azonban, az sem tudtam hogyan kezdem, aztán egy nagyon kedves cosplayes barátosom, adott annyi hihetetlen sok jó tippet, hogy azonnal megőrültem és nekiláttam a munkálatoknak, amit beszereztem ezt azt. Gondolkozom, hogy kap egy külön tutorialt, de lehet, hogy nem írok belőle, mert csak ez nekem izgalmas és a kutyát sem érdekli az én kis mini workshoppom. XD 

Lényeg: még félkész ugyan, ez a kis csillag, de már nagyon jó állapotban van. És direkt úgy készítem, hogy ha lesz talapzatom, akkor, felfogom tudni a bábut rá applikálni könnyedén. ^^ Extra információ a babámról:

a mellbősége: 95 cm, a dereka: 84 cm és a csípője: 64 cm körül. Ami, nekem nagyon furcsa, hogy ránézek és akkor fogom fel, hogy ez az én hasonmásom...ergo, pont akkora mint én! DE én meg NEM ekkorának érzem magam és nem tudok, efelett napirendre térni. Szóval barátkozom magammal. Creepy!

El is lett nevezve, a korpusz után azt a nevet adtam neki, hogy Kornél. Tudom... nem vagyok normális, de ezt eddig is tudtuk már. Eddig így fest:

A próba baba: Kornél

 És annak ellenére, hogy mindennel szépen haladok, úgy érzem, hogy sohasem leszek készen....
Mára ennyi, nincsen több ötletem... ja, de. Az előző írásomhoz, töltöttem fel képet, a pénzérmésről.

Ja igen és kaptam ajándékba angyal szárnyakat! :3 Úristen fel kell tegyem ide! :)
Olyan gyönyörűségesek! ^^ Ja igen és ez most az utolsó mutogasd a tested, fejed kép of the elkövetkezendő 2 hónapban... nem lesz több rólam, ígérem.

Hogyan készült...

Íme pár wip, azaz work in progress kép a jelmezemről, a kezdeti fázisaiból. A dátum a kép szélén, azt hivatott jelezni, hogy azt a munkadarabot, mikor kezdtem el készíteni. (Csak, hogy legyen megint valami kis apróság...)

Szeptember 11

Huh, heyho mindenki! :)

Újra itt a blogon, végre! Nos lassan kicsit el vagyok maradva magammal és a dolgaimmal, mert amikor dolog van, akkor minden a nyakamba szakad a sok teendőm, sajnos most is ez van. Dög fáradt vagyok, de azért gondoltam, hogy valamit írni kellene ide tehát jöjjön ide most pár sor. Amikor nem tudok rendes címet adni, akkor ezentúl a dátum lesz a cím, ötlettelen vagyok a Bertalan mellett. Oik.

Idén először, végre indulni fogok a Conon Cosplay Craftos versenyen. Szerencsét próbálok, hátha nyerhetek a Will Turner jelmezemmel, amin szeptember első napja óta dolgozom. Mindig csak egy kicsit, de most azt hiszem időben kezdtem el a varrást és készítéses dolgokat. Jelen pillanatban ami készen van: Csatok, bőr szíjjak, ing és a medál. Félkész állapotban: Csizma karima, mellény, kard, kard hüvely, kés, (kulcs, nem biztos hogy lesz, de majd dolgozom rajta). Ami még hiányzik: pisztoly, nadrág, gombok felvarrása, lakkozások és végül a clean up-ok. 12-én benevezek a neten a versenyre. Szurkoljatok majd nekem. :P

Képregény: Amit felkérésre készítek, megrajzoltam a paneleket. És most az első oldalon ügyeskedem a többi még tervezés alatt. Mellesleg megjegyezném, hogy nagyon kakának érzem a munkámat, de segáz, majd a Ps-sel kicsit feltuningolom. (Bár nem hinném, hogy sokat fog javítani rajta) Azt, még nem döntöttem el, hogy színes vagy fekete-fehér lesz e, de gondolom inkább színest szeretnék, mert az kicsit látványosabb, bár ez még a jövő zenéje. ^^

 Iskola: Hétfő óta elkezdődött és remélem, hogy idén nem halok bele a sok minden féle dologba. Hétfőn és szerdán reggeltől estig leszek oda az iskolában, ami azt jelenti, hogy este 20 körül már otthon is leszek. Előnye, hogy lesz szabadnapom, mert kedden-pénteken csak 1-1 órákra kell megjelenjek, hátránya pont az.  Papír ügyeket intézek, gondolom idén sokszor még a hallgatói ügyeket is fogok nem csak magamnak, hanem másoknak is. Úgy döntöttem ebben a félévben kigondolom, miből akarom majd a diploma munkámat megírni, de most nem nevezek be vele, még ráér. Úgy érzem eléggé ügyes vagyok ahhoz, hogy 40 oldalt kiírjak magamból, pláne ha van mellettem pár szak irodalom és egy jó témavezető konzulens. :)

Pár kép, mert miért ne... egyébként azért hagytam fel a képek vízjelzésével és kicsinyítésével, mert időigényes és abból nekem kevés van, de am majd egyszer talán megreformálom, hogy valahogyan, mindig rajta legyen...mindegy lényegtelen.

Szeptember második napja

Reggel 9:15 indulás a suliba, majd onnan öcsémért és sietni a ruhapróbára, mire hazaestem volt vagy 18 óra, semmit sem ettem egész nap, de helyette 2 liter vizet megittam. Ami jó, mert rá kell szoktassam magamat a víz ivásra saját érdekemben. Ami vállalt rossz, nem eszek. Amikor haza érek, akkor szeretek enni, mert nyugi van nem kell sietve zabálni, mint egy gyors éttermi görény. Plusz nem nézik ki a falatot a számból (kivétel kutya) és nem kell adjak belőle (kivétel időnként a kutya ismét :D ) senkinek sem, ja és itthon nem gáz bármit megenni. Utolsó sorban, meg nem tudom elképzelni magamat, milyen látvány lehetek másoknak, amikor én eszem, biztos furcsa arcokat vágok, idétlenül fogom az ételemet. Sokszor örülnék, ha kitudnék pillantani magamra, kívülállóként... gondolkodás off. 

Még egy kimaradt gondolat: A metrón ma hazafele nagyon rosszul voltam. Rengeteg ember volt a késő délutáni, "éppen megy a nép haza" járaton, egyet sajnálok, hogy nem vártam még 2-3 másikat, amíg hátha lett volna egy kényelmes szellős járat. De már nagyon haza szerettem volna jutni enni és pihenni, így meghoztam az aktuális szükséges rosszt, felszálltam heringnek. Rajtam volt a pulóverem és a kicsi zöld sálam, levenni egyiket sem tudtam, mert mozdulni sem lehetett; plusz félkézzel kapaszkodom a másikkal meg a hatalmas bőröndömet fogom. Meleg volt és nagyon izzadtam, éreztem ahogyan a homlokomon gyöngyözik a veríték, nagyon durván nem volt levegő a föld alatt! Szívesen ültem volna, mert állni már nem igazán tudtam, de erre még várhattam. A Dózsa György úttól végig állnom kellett, az ecseri környéke után tudtam lehuppani és szusszani egyet, amíg KöKi-ig befutott a szerelvény. :3 

Ja, és metrót is cseréltem, mert anyum telefonon keresett, a fülhallgatós kiegészítőjével akartam beszélni vele, mert hazafele zenét hallgattam, de mind a ketten bénáztunk. Bepöccentem, nincsen hely, nincsen levegő, nem tudok telefonálni, zenét hallgatni sem leülni sem tudok és mindjárt meggyulladok, olyan melegem van. Így, a Népligetnél leszálltam, kisétáltam a szerelvényből odacsoszogtam és az első üres padot befoglaltam. Pulcsi és sál táskába... na igen, úgy meg fáztam félig szóval pulóver készenlétbe tettem, aztán nem jött több hívás ( a metrón meg 4x is...). Megvártam a következő járatot és felszálltam rá. Haza fele meg fel le vettem, kb. a felsőmet, aztán meguntam nem vettem fel, mondom 10 perc otthon vagyok már hamar. Aha, hát persze olyan erős hideg szembe szelet kaptam, hogy tutira biztos, ha eddig lappangott bennem a betegség, akkor kifog jönni.

Ezek után ledobtam a szobámba a bőröndöt, kimentem enni, azt amit csak találtam. Dolgom végeztélel nem elmentem aludni, hanem bedőltem az ágyba és puff, totális Blackout. Pillanatok töredéke alatt szuszogva sikerült elaludjak, és megmondom kerek perec isteni volt, így aludni. Nem szándékozom rendszeresíteni ezt az állapotot, de ez így most tetszett. Egy csomót álmodtam is, de már nem emlékszem, sok minden volt. Valószínűleg az egész 2 napos információs dolgokat próbálta leképezni a belső mindenféle.

Most hajnal 1-kor keltem fel, azóta szöszmötölök. Ennyi mindent sikerült eddig, majd ha lesz még új haladás úgy is leközlöm ide. :) Képregényes ügyletről annyi az új infóm nektek legfrissebbként, hogy megkaptam a "forgató" inkább "rajzoló" könyvet és az első 7 oldalról már készítettem vázlatokat, úgy hogy nagyon sok féle dolgom lesz még itt. Igyekszem majd nem elúszni, és utolérni magam, könnyebb ha nem is hagyom el magam. :) 

A végére egy kis filo-mono-lóg: / Csak a jelen pillanat van a többi, csak illúzió. Ezen kell dolgozni, én pl.: az utcán úgy megyek, hogy csak a következő lépést figyelem, néha felpillantok az út végére, de jobban tetszik a közben járás, mint az odaérés. Plusz, ha lábam elé nézek, jó esélyem van rá, hogy nem ér meglepetés, így kerülhetek tócsát és átléphetek a járdahibákon is. :P /

 

Szerintem nagyon mozgalmas évem lesz, most, hogy végre megjött az Ősz. Fősuli is, ha minden jól megy ez lesz az utolsó évem...meglátjuk hogyan fog alakulni. Nos ennyi voltam mára. Legközelebb...legközelebb. :D

Szeptember első napja

Heyho Népek! :D

Na hát lesz itt cosplay kéremszépen, ezt most a legújabb álláspontom jelen pillanatban. Vasárnap este nagyon romos kedélyekben voltam, aztán valahogyan csak sikerült kimásznom belőle. Éjfél körül felül emelkednem magamon és a kreált nagy gondjaimból, így neki ültem csak próbálgatás szintjén, hogy talán-talán mégis megpróbálok valamit csinálni. Tudni való dolog idén ősszel, a Karib Tenger Kalózaiból szeretném összehozni Will Turner (Orlando Bloom) karakterét a Conra. 

 

Elővettem a fehér anyagot, ollót ragadtam és kivágtam az ing alapját, szabás mintának, egy másik inget használtam fel. Hamar meg voltam vele, majd a varrása izgalmas lesz, remélem idén nem rontok annyit, plusz most szép behúzást is kell csináljak, hogy fodros legyen itt ott, az a bő kalóz ing. :D ( Az előző privát non-cosplay jelmezemből van egy kis barna mellény, még ahhoz is jól jöhet ez az ing...) Következett a következő állomás. Go a konyhába, amíg anyu befejezte a főzést én:

 

Egész álló este faragtam a papírt, aztán ragasztottam, alapoztam és festettem, majd lakkoztam. És elkészült a nyaklánc, az első filmben kulcs fontosságú. :D Ezt minden képen magamon szeretném tudni, attól függetlenül, hogy melyik ruhája fog majd elkészülni, igyekszem azt megvarrni, "amihez most van keret". Amit találok itthon magyarán, mert jelenleg 0.- keretem van rá. Szóval megint a fából vaskarika című fejezet van éppen, bár ha belegondolok, eddig mindegyik az volt. (És mellékesen szerintem a legdrágább jelmezem is csak, azért volt a legdrágább, mert kontaklencse + pareszt kellett rendelnem. No mindegy. )

Jöjjön pár w.i.p. (work in progress) fotó:

 

Az eredetihez képest picit más, de 5 x 5 cm nagyságú karton volt az alapja és így is Isteni csodával határos, hogy ki tudtam vágni a szürke kartonból, úgy hogy az nem esett elemeire. Tehát, most eddig így állok és nagyon elégedett vagyok a munkámmal, olyan 80-90%-ban egyezik az eredetivel, a színei nem az igazi, de a lakk bevonat sárgás és sokat tompít a festésen, pont amivel direkt sokat pempőztem. :D Segáz, ez van. Reggel eljött és nem pihentem egy szemhunyásnyit sem, elővettem a bőröket, amikor már mindenki reggel indult dolgára és kiszabtam a bőr szíjakat is. Előtte megrajzoltam az övcsatokat is, amiket majdan ugyan ilyen technikával fogok elkészíteni, mint a medált. Érdekes tapasztalásra nyertem szert, mert az övre tökéletes illeszkedett a papír minta és ilyenkor annyira megtudok lepődni, hogy tényleg ennyire jó lenne a szem és arány érték rendszerem? Ezek szerint igen. :D

folyt. köv

Barkácsoltam

Világító asztal csapó három

Tegnap késő este neki kezdtem barkácsolni, mert szerettem volna megcsinálni még jobban a világító asztalomat, hát nem asztal lett inkább csak egy üveges lap. DE ez a legfontosabb eleme az asztalnak! Rengeteget szenvedtem vele, de most már kezdek rájönni a trükkre, amitől lesz igazán jó egy ilyen munkafelület. Egy csomó szerszám hiányában primitív eszközökkel kellett neki lássak az operációnak: egy olló, egy sniccer, egy csavarhúzó, egy alkoholos filctoll és egy vonalzó kíséretében. Ilyenkor úgy bánom, hogy nincsenek professzionális és univerzális technikai eszközeim :(, sokkal értékelhetőbb minőségben tudnám megcsinálni, amit megálmodok magamnak. De mindegy is, így is úgy is megoldottam... csak kicsit több időt és energiát vett igénybe, plusz az idegszálaimat is próbára tette.

A szétvágott parketta lapjainkból válogattam össze darabokat és arra fektettem rá az üveglapot, majd méricskélések és illesztgetések után jött a neheze szétvágni méretre a darabokat. Nem volt kéz kímélő, amivel csak tudtam vágtam és aprítottam... beledöglöttem mire végeztem. Ja és amennyire csak tudtam halkan kellett csináljam, mert mindenki aludt. Bocs, de ha ihletem van nem hagyom elszállni, nem hagytam magam csak dolgoztam és dolgoztam. Az egyik vékonyabb rajz táblámat is beáldoztam a cél érdekében, kivágtam belőle egy csinos kis darabot, körbe építettem a méretre szabott padló lapokkal és csavarral ráerősítettem őket. Majd helyére került az üveg is. Annyira féltem, hogy többször is eltöröm, nagyon paráztam hogy szét fog pattanni a sok feszültség miatt, de szerencsére tévedtem, annyira nem feszül a keretben.  És amikor végre az egész egyben volt köbő 2 óra lehetett, addigra már tök hulla fáradt voltam. Most is mondjuk de nem baj, azóta már teszt rajz is készült rajta és szuper a mérete, a lapossága és a dőlés szöge is. Sikerült, amit szerettem volna megnyugodtam és elégedett vagyok valamennyire.

Zúzok aludni... nagyon fáradt vagyok.

*később lesz majd fotó itt*

Hosszú bejegyzés

Heyho! :D
Mindennapi írás folytatódik tovább...

Prioritás szerint:
Először is szeretném megköszönni nektek, akik most már névvel is követtek! Írtó kedves tőletek ez a gesztus, hogy a vinnyogásom után a követésnél nyilvánosra tettétek magatokat! Erre nem is számítottam egyáltalán. Tényleg köszönöm szépen, ez NAGYON JÓL esett! Feldobtátok a napomat. :"3 Ennek örömére a szokásosnál többet írok és több képet is kiposztolok.  

(Fúj ez a szó... de, nincs se rövidebb, se szebb szavam rá. Minden ötletetek are Welcome here... :3)

Ma nagyon kellemes és tűrhető volt a nyár. Minden napnak ilyennek kellene lennie, szerintem mindenkinek jót tenne. Ha már időjárás, leszedtem ez az időjárásos biz-baszt a blogról, nem illik ide, rájöttem. Plusz a betöltési idő is sokkal több tőle... érzékeny búcsú és törlés. :D Viszont a régi órám kellemes kattogása és gongatása hiányzik, de nem teszem vissza, mert az a múlthoz tartozik és én csak előre fele szeretnék haladni. És nem visszasétálni, mint egy páncélos tarisznyarák. Szóval óra sem lesz, akár mennyire is a szívem csücske volt. :P Dicsomnak is tetszik a nyár! Úristen ne tudjátok meg, már mekkora!!! Közel 80 cm magas! Ez egy óriás paradicsom palánta, lehet az égig érő fa festményem inspirálja az érzékeny kis lelkét. :3 (Néha nem érzem magam magyarnak... mert nem tudok rendesen írni.)

Ma rengeteg mindent csináltam. Tegnap hajnalban... mert ismét hajnal sokáig fenn voltam. (De ez a nyár varázsa!!! Nem kell a suli miatt limitet szabni a fenn maradásnak, tök szuper. :3) És a Mangás csoport puszta létezése ösztökél arra, hogy igenis csináljam, azt amit kitaláltam és ne hagyjam annyiban. Szóval küzdök tovább az Álmaimért, nem adom magam olyan könnyen. :3 Tehát a képregény oldalát rajzoltam és közben újra és újra scanneltem a készülődő oldalt. Nem titkolom a csoportba szeretnék én is hozzá tenni, a saját is hogyan készült tutorialomat feltolni. Hátha hasznos, plusz ki tudja lehet valakinek hasznos is lesz, ha meg nem az sem nagy katasztrófa jó lesz nekem a saját kis irattáramba. Később még jól jöhet. Képeket is fogok feltenni, csak azt majd akkor, ha kész a teljes anyag. Annak egy szép kerek bejegyzést szeretnék, megérdemli. :D Bár csak részleteket fogok belőle kitenni, mert akkor kifogja elolvasni, ha már most lehetne látni a teljes oldalakat... :3  Igen, számító kis dög vagyok, magamért csinálom és szeretném ha másoknak is tetszene. Hátha ezzel én is tudok adni így a világnak, nem lesz egy világ szenzáció. De lesz valami kis apróság, amiben van belőlem benne bőven. :)

Persze a képregényes dolgok után, jött az alkotási túlcsordulás és alkottam tovább. Az íródó regényhez készítettem borítót, amiben majd egyszer a nem olyan távoli jövőben benne lesz az írás. Kicsit kusza lett a mondat, de a lényeg az, hogy a kötet a borítóban lesz. :"3 Szerintem, sokan ismerjük a könyveket, nem tartom fontosnak ismertetni, milyen egy könyv. :D Egy blogger, vagy egy blog olvasó nem ismerné a könyvet...az vicces lenne. :D No tovább... A kész borító tervekhez rajzolgattam még pár skiccet, mert van egy olyan lesz ahova illusztrációkat lehet tenni. Erről is szeretnék egy külön bejegyzést, meg is írom, nem sokára. :D *Hamarosan a link*

Aztán levittem a kiskutyát sétálni és kidőltem alukálni. Csak délután keltem fel, főznöm kellett. Fasírt golyókat gyártottam és sütöttem, meglepően finom lett. A sózás nem erősségem, mert szerintem tök egészségtelen, úgy hogy a többieknek utánam kellett sózni, mindig ez van ha én főzök. De könyörgöm, mindenki ízesítse magának... én nem eszek sót ha nem muszáj, de nem fogom a kaját eltolni ha van benne fűszer vagy só. :P Előző napról, meg még maradt egy kis sütött sütim, azt is felfaltuk. Kettő ilyen tepsivel sütöttem, tök egyszerű megcsinálni és kurva finom! Csodálkozom, ha tudok rajzolni, akkor az nap tudok főzni is. A kettő között van kapcsolat??? Ha van miért? Ha nincsen akkor is miért?

Délutáni pihenőnek leültem gyöngyöt fűzni, mert volt egy kedvenc fehér karkötőm, azonban elszakítottam még sok hava és nem volt időm foglalkozni azzal, hogy megjavítsam. Na most megcsináltam, és remélem tartósabb lesz, mint volt. El kellene itthonra a damil, de nem volt 4x-esen hajtott cérnával csináltam meg... meglátjuk. Plusz csináltam egy zöld-narancssárga golyós karkötőt is, extra csúnya de vidámak a színei, nagyon bejön. :3 (A karkötő a lényeg  nem a fejem >v<...)

 

Ja nagyon rá vagyok pörögve, hogy legyen új frizurám, a fodrászom már meg van hozzá. Nem tudom még mikor, de majd összehozzuk szeptemberig biztosan. Addig is, mert nem bírtam magammal, egy kis kedv csinálónak Játszottam a hajammal, elfésültem és felkötöttem. Még PS sem kell hozzá, hogy rövid hajat csináljak magamnak. Sőt, ha belegondolom már parókám is van, de nyáron tudjátok, milyen meleg van alatta... pláne ennyi hajjal. Tehát dumcsi helyett jöjjön a kép.

 Aztán leültem a gép elé, a régi rajzokat néztem és rendezgettem. Aztán jött egy ötlet... könyvjelzőt szeretnék. Neki estem, előkutattam a papíros mappámból üres vastag papírokat, mondom ezek jók lesznek. Kinyitottam a PS-t és kezdetét vette az alkotás, mindenképpen kelta keresztes hátteret szerettem volna, ezért az lett az alap. Utána a többi már gyerek játék volt, feldobáltam a rajzokat rá, szürke kontúrt tettem rájuk és egy fekete vonalú fehér fedő keretet. A nyomtatóba tettem a papírost, amit előtte méretre szabtam, a nyomtatási beállításokat belőttem és már Ok-éztam is. Nagyon kis csini lett, tetszik a munkám és nem győzőm benne örömködni a gyönyörűségtől. Ritka pillanatok ezek, amikor a kész mű a kezemben van és 120%-as kész is van. :D Aztán még két verziót csináltam belőle, azok is szépek lettek. Így most van egy farkasos, egy elfes és egy sellős könyvjelzőm. Nevemhez hűen, a színük szürkék... :P (Szép vad ez a lila, nem de?)

Most itt ülök a gép előtt és írok... hamarosan szundi, mert holnapra is hátha lesz ötletem... Jó kedvem van ez egy nagyon király nap volt összességében, bár többször rontana rám az ihlet. :3