2015. július 1.

Megcsókolt a nyár

Hát a tegnapi könnyes világomból és a komfort zónámból is kimozdítottak. Igyekszem a jövőben is így élni majd, mert ez a nap rengeteg tanulsággal szolgált számomra.
      
      Megtört a jég, elapadtak a könnyeim végre, az agyam kitisztult. Plusz még szocializált egy nagyon kedves ember, akit még alig ismerek pár napja. Furcsa, hogy mennyire tudta mi a bajom, nem agyalt sokat, azt tette amit elsőre kigondolt és megjavította egy elromlott darabomat, csak nem értem hogyan. Megmutatta hogy azért rossz a világ, mert én teszem azzá! Nem magyarázott sokat, összecsomagolt a táskájába és elvitt magával a Margitszigetre és a Palatinus strand előtt szálltunk le. Nagy meglepetés volt nekem. Évekóta nem voltam strandon, mert nem látom magam elég jónak, sőt hagyjuk. :D Mellette nem sok esélyem volt ellenkezni, ezért hagytam hogy legyen ahogyan lesz, sokat nevettünk és nem sokat úsztunk de annál többet chilleztünk a medence buborékszórós ülésein, aztán kimnetünk napozni, majd be a termál fürdőbe és ez ment fél kettőtől este hatig. Megbámultak minket, de nagyon nem bántuk, helyette jót nevettünk mindenkin. Még magunkon is. Visszahozott jó emlékeket ez a kis kiruccanás, eszembejutott, hogy milyen amikor nem egyedül vagyok a világban a bánatommal és az örömömmel... emlékeztetett, arra ki is vagyok és a régi énemre. :)

    Florence új albumja elképesztően hat rám, egy percre sem jut eszembe, hogy ne szeressem a fél album a lelkemhez szól, és mozgatja a testem-lelkem-agyam minden darabját. A hangszerelés fantasztikus, a mondani való erőteljes és a Flo pedig továbbra is az ikonom maradt, hozta a régi életérzést és felülmúlta az eddigi műveit. Örülök, hogy közel 8 év után is tud olyat alkotni, amitől magamalá pisilek, énekelni támad újra kedvem, megmozgat és felkavar. <3 Ők a Zene számomra. Most is hallgatom és még egy ideig fogom is. :3 Addikció, fanatizmus? Nem számít, ők a testemben most a vér.

     Visszatérve a strandra, rákvörös a hasam, a vállam és a mellkasom is, elkapott a nap és magához szorított, nem ellenkeztem, hagytam hogy átjárjon megvilágítson, elégessen és feltöltsön. Éppen, hogy nem égtem szenesre, de nem sok hiányzott hozzá sok, ezzel még fogok tudni aludni. :) És úgy döntöttem teszek ki magamról képet, mert megtanultam újra hogy nincsen mit szégyelnem magammal kapcsolatban. Eggyel van baj, ha nem ismerek el dolgokat és falakat építitek, magamat zárom ki a saját életemből. Önmagam akadálya vagyok, és néha csak meg kell tenni dolgokat majd megoldást keresni ha kell. Ennyi csupán az élet.

      Derp fejjel következik egy kép... meg úgy sem mutattam meg egy hónap alatt miből mi lettem... szóval illene valami apróságot szolgáltatni :) Íme, engem meggyőzött. ^^


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése