Január 15

Reggel 7 óra óta talpon vagyok... jesszusom... nagyon nem akart a mai nap eltelni. De csak túl vagyunk rajta, szerencsére nem volt annyi pszichopata, mint amennyire számítottam. :D A kasszát szép összeggel zártuk, a mai nap életemben először voltam a várakozó-ebédlő részen és kivételesen ott ettem meg a kis csomagolt kajámat. Volt ma pár mondat szó váltásom, a több munkatársammal és nem csak a munkával kapcsolatban, egyre jobban kezdek beépülni a teambe, legalábbis azt hiszem. :) Tökre szeretek ott lenni, és igen, mostanság annyira inkább dolgozom, hogy nem megyek el a suliban a vizsgáimra...persze meglehet, hogy nagy hibákat követek el, de ez most olyan jó, hogy tudok keresni pénz. Örömmel tölt el a munka, bár hozzá tenném, nem vagyok lustálkodós típus..vagyis mikor hogy. Nagyon a végletek embere vagyok vagy nagyon érdekel vagy semennyire sem, ritka az olyan dolog, ami a két érték között van.

Ezt a poszt is lassan át-át csúszik a holnapra, de én még a mai események zárásának tudom be, mert csak. :D  Na mindegy, amit még kiakartam írni, elkezdtem írni a kívánság listámat és azon a furcsaságon kaptam, magam, hogy egyre csak hosszabb és hosszabb lesz... normál esetben nem jut az eszembe semmi, most percenként van valami, amit így ááá, hmm akkor ezt is felírom. A pénz nagyon veszélyes dolog... függőségeket okoz. És arra késztet, hogy dolgozz érte és hogy költsd el, förtelmes találmány és ráadásként, meg paradox is, mert mégsem tudom azt mondani, hogy utálom. Mert bizony valahol meg boldogság érzetet biztosít, az által, hogy el tudod költeni és amit megvettél a tied és stb mindegy túlhosszú és késő van már hogy most itt litániákat írogassak... pihenni is szeretnék még. 

Holnap a suliba kell menjek, remélhetőleg csak rövid időre, utána ismét a munkáé a főszerep 3 napra.... *mellékelve most egy vegyes érzelem vihar.* Nem tudok előre nyilatkozni, korán kelni utálok, a reggel nehezen indul és lassan végződik, egy nap bármi megeshet. STB. És most eszembe jutott, hogy még nem utalték át a decemberit sem... aggódok kicsit....:"D. Nagyon inkább--- és egyre jobban. A parókás összeget viszont ma megkaptam, aminek nagyon megörültem, bár azon is izgultam, hogy sohasemfog megjönnimár. Szerencsére tévedtem ez ügyben....és biztos még rengeteg mindenben. Tegnap este megpróbáltam a képregény 3 oldalához hozzárajzolni, de nem volt rá kapacitásom... egyedül egy részletet tudtam kijavítani és utána passz, totálisan kidöglöttem, megfejetem az ágyat és aludtam.... és sanszos, hogy ma amint megírtam ezt a bejegyzést is, így lesz.

Az a hülye ötletem van... hogy majd bemegyek a virágüzletbe és veszek magamnak egy szál rózsát.... csak mert miért ne... miért ne vehetne az ember magának virágot. Valljuk be őszintén, mindenki szomjazza az elismerést, a törődést, a biztatást és még sorolhatnám mennyi mindent, amit NEM kapunk meg. Nem azért mert, nem érdemeljük meg, csak mert mások sem kapnak és olykor olykor elfelejtjük, hogyan is kellene adni... szóval ha már elfelejtettük ezt az egészet, mint mindig mindent először magunkon, magunkban, magunkkal kezdjük. Szóval én ezért szeretnék virágot, ritka volt ha kaptam, de most jól esne és tudom, hogy nem fogok kapni soha senkitől szóval, inkább majd én magamnak. És egyszer majd szeretnék virág üzletben is dolgozni egy kicsit, olyan lélekemelő (és időnként hervasztó is) lehet ott dolgozni. :) Biztos minden virágot egyenként végig csodálnék... jaj miket beszélek. 

Plusz bevállaltam most ilyen meglepis játékos valamit, mert kapni szeretnék... 5 embertől fogok kapni elvileg és 5-nek én adok valami kis apróságot. Valakinek már kitaláltam, hogy mit, de van akinek még nem... de ha majd lesz időm akkor, le is gyártom nekik. :3 Nem, mintha általában nem csinálnák ilyet, de még mindig bennem van az egy kicsit, hogy én mindig adok, de csak ritkán kapok. Szóval valahol ettől most valamiféle kompenzációt remélek belül... de lehet, hogy hiába. Meglátjuk mi is lesz. Egy biztos én nem fogok uncsi dolgot adni és ha az lesz akkor nem csinálok többet semmit sem.... az fix. :C 

De jó lenne már túl lenni a szakdolgozat íráson... T.T Ötletem sincsen, hogy miből írjak... így nem fog könnyedén menni, plusz a tény hogy valami tök egyedit szeretnék, ami eddig nem volt egyenlőre nem tűnik kivitelezhetőnek. :D Szóval nagy valahol a lelkem mélyén a b+ a dolgot illetően, amit elkönyveltem egy megoldásra váró esetnek, aminek egyszer a végére kell érjek. Vagy így vagy úgy. Megszeretném csinálni a fősulit, nem szeretnék később arra vissza emlékezni, hogy egy gyökér voltam és félév kellett volna hozzá és ott hagytam, csak mert nyafi-nyafi voltam. Igenis lesz nyelvvizsgám és egy diplomám is és ha vérthányok és vértfo*ok is megcsinálok, kilógó belső szervekkel. Mert támogatásos félévem még van, mesterkurzusra biztos, hogy nem de legyen meg az alapfok, az a lényeg. Tudom szánalom, hogy miértnem próbálom, meg akkormár a mestert is letenni... öhm csak mert nem. Röviden. :D

Valami most nagyon megváltozott.... úgy tűnik most sikerült megint rengeteg sok mindent írjak, nem tudom hogyan. Mindenesetre nagyon érdekes... pedig nem ittam, meg semmi ilyesmi. Beteg sem vagyok, bár még folyik egy picit az orrom, de ez már csak a betegség vége. Hmmm, mindegy. Elmentem aludni. Pááááá >:3