4/366

Tegnap este hajnal öt kor ért el az állapot, hogy aludni kellene végre. Megnéztem a Song of the Sea című animációt mesét. Nagyon tetszett a mondandója, a történet, a karakterek és a kép- és hangvilága is. Nagyon jó érzéseket keltett bennem, még ilyen meséket! 

Egyébként ez után felkeltem olyan 15:00 magasságában, nagyon fáztam. Pedig volt rajtam pulcsi és alsónadrág a takaró alatt. Nem szeretek zokniban és nadrágban aludni, mert fáj utána a lábszőröm... tudom hülye egy szokás, de ha jó idő lenne a szobámba csak a takaró lenne rajtam, vagy az sem. :) A vacogásom a takaró alatt nem volt ok nélküli, miután kikeltem az ágyból és az ablakhoz léptem; kinéztem az ablakon és láttam, hogy sűrű pelyhekben szakad a hó! :3 Boldogságos érzés volt, hogy a fehérség végül megérkezett és betakarta a fázó tájat puha fehér köntösével. 

Megreggeliztem, ettem pár falatot és visszamásztam az ágyamba, úgy döntöttem, ma csak a lustálkodni van kedvem. Ma nem takarítok, nem mosogatok, nem teregetek és hajtogatok, nem ülök le varrni, nem öltözöm fel, nem ágyazom be és nem aggodalmaskodom. Szóval csak passzívan, átadtam magam a semminek, és az édes bűnnek és lomha és lassú lettem. Többször is vissza ájultam aludni, aztán felkeltem, csevegtem kicsit emberekkel. 

A tumblr-t koptattam, mindenkinek a blogjába beletekergettem... van nagyon sok perverz alak, de nem zavar sőt az a nagy helyzet, hogy van ami még nekem is tetszik. Nem érzem már soknak, ha valaki szexuális témákat tesz ki nagyobb mennyiségben.... sőőőt valahol átérzem, hogy erre vágynak. Nincsen meg az életükben a pár vagy a szex és ez az, ami szükséges számukra akár, mint lélek emelő eszköz vagy mint valami biztos pont, ami után lehet sóvárogni, valahol olyan mintha ezek ki nem mondott kívánságok volnának.

Szóval ja kezdek beépülni oda is, van bennem remény, arra, hogy ismerkedjek és barátokat szerezzek onnan, de nem áltatom magam a legtöbben nem olyanok mint én. Sokan csak egy éjszakás kalandokra vágynak, nagyon ritka közöttük, aki tényleg komoly dolgokat szeretne. De mindegy, én csak barátokat és beszélgető partnereket keresek, akikkel néha lehetne hogy lógjak, a nyakukon maradjak stb... nem tudom pontosan én sem mit akarok. Csak nem akarok mindig egyedül lenni...

De lassan majd készülődnöm kell, elhívtak randira? Kíváncsi vagyok és próbálok laza maradni, ha rágörcsölök elrontok mindent. :P Igyekszem nem elrontani, szeretném jól érezni magam, kikapcsolódni és méltóan kezdeni azt az új évet. :) Hiszek a szerelemben? Igen. Az előző szerelmem még mindig meg volna, ha nem válok depissé és hagyom, hogy eltoljam magamtól... aztán később ő vette át tőlem ezt a sok világfájdalmat és egy szakadékba zuhantunk és nem jöttünk vissza együtt belőle, sajnos. Ha lenne rá mód és évek eltelnének úgy hogy, nem javulna semmi visszamennék hozzá bármikor... de tudom hogy akkor neki már olyan élete lesz, amibe én már csak egy megfakult két nyári kaland leszek.

Elég nehéz dolgok ezek, de nincsen ezzel semmi baj, hiszen ezzel jár a felnőtté válás. Keresed a párodat, a helyedet a világban, elveszíted a biztos pontokat és találsz újakat. Megölöd magad, hogy mindig változz és jobb legyél, rádöbbensz titkokra, amit ha előbb tudsz akkor nem így lenne ahogyan most van. Az emberi létben lenni gyarlóság valahol és mégis egy nagy csoda, mert ahogyan akarod úgy alakítod sorsodat. :) Erre én vagyok itt a legjobb példa, de mutogathatnék rád vagy ő rá vagy bárkire.

Nem fogadtam meg semmit új évre, de mindennap írok egy darab 12 soros verset, az érzéseimről és főleg a szerelmi életem dolgait helyezve fókuszba. Ez a nagy munkám idénre, remélem, hogy Év végére egy 366 oldalas 12 x 336 = 4392 sorból álló verses kötetem lesz terveim szerint, amit helyenként illusztrálni fogok. Lehet nem nagy dolog, de magamhoz képest ez olyan teljesítmény lesz, amire büszke lehetek. Nem tudok jó címeket adni, ezért nem adok nekik címeket, beszámozom őket. Ha kész lesz, akkor lehet egy megbízható és kitűnő nyelvi érzékkel megáldott embert megkeresek, hogy csiszolja fényesre és legyen belőle nekem valami maradandó.... plusz van akinek odaadnám ajándékba magam művét. :3 Nem teszem közzé ezeket a verseket, ha igen akkor azok nem kerülnek bele a gyűjteménybe vagy csak azok ilyen plusz darabok lesznek. Legalább ezt vigyem végig, hamár elkezdtem.

Ja egyébként így vagyunk el a drága szőrös gyermekemmel... :3 Én őt felengedem az ágyamra, cserébe ő melegít engem a szeretetével és a kis puhi bundájával. :3