2015. január 17.

Razocskák és vázlatok

Végre ébren vagyok. Tegnap bescanneltem a vázlataimat és firkáimat, ahogyan már ígértem egy pár napja... azóta termelődött még hozz, de azt majd egy következő körben teszem fel. :) Szóval kezdtük ott, hogy felteszem őket ide. :)


Nos hát igen, van itt most minden. Amire volt ingerem, azt rajzoltam... nem fogadtam meg, de igyekszem a félkész vázlataimat kiszínezni, hogy ne legyenek olyan uncsik és egyhangúak.. :D Ezen a képen egy kis Dmmd-s próbálkozás történt... még mindig nem tudok képregényes aggyal gondolkozni, próbálok gyúrni rá, de rendkívül nem megy....próbálok kis 2-3-4 kockás stripeket csinálni, hogy belelendüljek.



Az új évre való tekintettel, nem is kezdődhetett volna jobban a dolog, mint egy tényleg szépen elindult rajzzal, az hogy a baloldalon a keze és a lábfeje katasztrófa lett, az tény. De egyben az egész meg, nagyon jól sikerült. Ritka, amikor sok idő után először egy ilyen esik ki az ember tollából, ilyenkor úgy érzem van értelme, annak, amit csinálok. És nem számít, hogy mindegyik pont ugyanúgy néz ki...és? Ha ez van, akkor legyen! :3


Nem olyan éles kanyarral, folytatódik az anatómiai tanulmány vázlatok és mozdulat keresések gyors vázlatai. Démonok, tündérek, manók és minden, ami a képzelet szüleménye a fantázia határtalan birodalmának a teremtményei. A fejemből kiszálló füst és a grafitpor - a toll tintájának gyermekei. Szóval fantasy témában is szeretek eltévedni a sűrűjében. :D


Ez a rajz a Witchből, Will lenne. Idén újra lerajzoltam pont ugyan úgy, mint először. A célom vele, egy folyamat ábra bár ehhez évek kellenek majd, hogy jól lehessen látni, hogy minden évben egy icipicit fejlődöm és sokat változik a stílusom. És valamiért az ő portréja egy olyan pont, ahol ez így valamilyen szinten nekem is kihívás, elég nehéz számomra, hogy milyen egy olyan lánynak az arca, aki nem kifejezetten szép, de van benne valami bájosság, eléggé fiús, de egyszerre nagyon csajos is tud lenni. Szóval egy kifejezetten kihívás kategória nekem...


Következő az egyik OC (original character) elnagyolt tanulmánya, ahol az érzelmi skálából kiragadott pillanatokat, mozzanatokat próbáltam meg papírra vetni. És arra jöttem rá, több ilyet kellene csináljak, mert kvázi ugyanazt kell rajzoljam, és nem unom meg a monotonaeitást, és mindig egy picit kell rajta változtatni, akár egy animátornak a munkája során. Vannak a kis fejek közül, olyanok amik annyira ól sikerültek, hogy a többi elrettentő példa, hogy mennyire látszódik mikor jön össze és mikor nem a rajz.


Sokszor, amikor nem tudok rajzolni valami konkrétat, akkor magamat szoktam firkálgatni és itt próbáltam arra törekedni, hogy oké elindult valami, de vigyem is tovább és színezzem is ki. Hát ilyen lettem, kis chibi szerűségben.


És a végére jöhet még egy kis Frozen. Meg fogom magamnak varrni Elza jelmezét, a saját magam örömére és egy 10 perces rajzban összedobtam, hogy oké ilyen az eredeti, de ezt át kell alakítani, hogy fiús-uralkodós-elegáns-az eredetire hajazó-jég és hó jellege legyen... Hát nem lehet tökéleteset tervezni szerintem egy női estélyi ruhából, ezért próbáltam úgy formálni, hogy egyféle pár legyen ha a kettő egymás mellé állna... a hó és a ég a nagyon fontos kulcs szó nálam, mert nem akarom annyira kékre, mint az eredeti női verzióban, sokkal inkább szeretném fiúsabbra, halványabb, szürkébb színekben. A mintákat majd utólag vagy félúton fogom rávarázsolni, de először legyen ó az alapja :3 Nekem ilyen az Elza kosztüm fiúban, egy frakk lényegébe, aminek a mellkasán olyan a ruha kialakítása, mintha egy mellény lenne. Erre majd nem számot tevő, de flittereket és gyöngyöket szeretnék felvarrni, hogy autentikus legyen, plusz ahol tudok megkísérelek jég és hó effekthez hasonló dolgokat is ráapplikálni. :D

Ennyi termésem van mostanra. Tegnap este - ma hajnal távlatában pedig meghívtak közös időtöltésre és előkerültek a szeszek és nagyon vidámak voltunk, bár a végére már nagyon filozófikusak voltunk... előfordul az ilyesmi. Ma meg várat magára az az egy beadandóm... van még idő, a problem, hogy nem tudom miről írjak és hogyan fogjam meg a dolgot. :( De, majd lesz valami.

Újfent felfedeztem, hgy hol szeretek a szobámban lenni és tevékenykedni, frekventál hely. Elpárologtam tevénykedni! <3

2015. január 16.

Fájnak a szemeim

Random bejegyzés: Egész este fenn voltam, nem aludtam egy pillanatot sem. Égnek a szememim és fáj a fejem a nem alvástól, ólom nehézségűek a végtagjaim, éhes és szomjak vagyok. Mentségemre legyen, hogy semmi értelmeset nem csináltam, pedig egy kis alvás jót tett volna… de most reggel 7 kor, kedves álom nélküli ébredés én így nem szeretlek…. Öletek meg, idióta vagyok és a legszomorúbb, hogy amikor azt hiszed, kinőtted ráössz, hogy csak hozzá öregedtél és még obban bármikor felül tudodmúlni, az előző ballépésedet. Azt hiszem mocskosul fájnak a szemeim, spontán könnyezek asszem eltararodtam aludni... :D

#neverchange #yolo #azalvásagyengéknekvaló #húdekeciszarulvagyok #édességetkérekéscsókokat #nemakarokegyedüllenniazágyban #agymiaz? #üljlefiamegyes

2015. január 15.

Közelgő Tervek

Gyönyörű volt a reggel, csodaszépen beszűrődött az üvegen és a függönyömön keresztül a melegséget árasztó napsugarak fénye és kellemes látás viszonyokat varázsolt a szobámba. De annyira fáradt voltam, hogy nem tudtam túl sokáig élvezni, ezt a látványt és vissza aludtam. Délután egy vagy fél kettő körül felkeltem leültem a gépem elé és befejeztem a függőben levő dolgozatokat és elküldtem őket, így maradt még egy utolsó megírásra váró és vége számomra a vizsgaidőszaknak egy időre. :D

Ma a sok előre haladás miatt, engedélyeztem magamnak egy kis fizikai munkát annak érdekében, hogy mad ezzel is kicsit kikapcsolok, lelazulok. Betettem a zenéket, amiket mostanában hallgatok kipakoltam a hűtő tartalmát és kimostam a hűtőt, elmosogattam és a szobában hetek óta álló katasztrófát eltűntettem. Az alkotáshoz, mindig őskáosz állapotra van szükségem időnként, azért, hogy inspirálódjak, plusz a végén a pakolászás, nem csak egy mentáis relaxáció, de tudatosítási folyamat is. Szóval most két hétig béke és rend lesz a szobában, ha nem akkor erősen törekszem rá, hogy fenntartsam. 

Szerintem ma egy kicsit elengedem magam és ma még fogok rajzolni és be is scannelem majd ide, szeretnék a blogomból rajzos paradicsomot teremteni, ahova feltöltök mindent és a szebb és jobb dolgokat, meg kipakolom devire és a tumblr-ra is. Csak ez az egész olyan nehéz és pláne semmi képpen sem szeretném, hogy ez a szabadidős tevékenység a diplomázás rovására menne. <3 Az évek alatt rengeteg terv és dolog gyűlt össze a fejemben szeretném, ezeket kamatoztatni és végre meg is valósítani őket, hogy ne csak tudati szinten, de fizikai síkon is hadd legyen terük ezeknek. Továbbá, igyekszem odafigyelni az írásképemre, mert segítő szándékúvéleményt, kaptam arról, hogy nem telesen alkalmazom a magyar helyesírás szabályait és emiatt, kissé zavaros sok minden. Ha vissza olvassák, bármelyik írásomat. Ez van. Sok gondolat ekkora feben időnként veszélyes... :D sőt biztos, hogy az. ^^

Angoloznom is kellene, de nem akarok..majd egyszer. :"D

Szóval most tartok egy kis szünetet, és leülnök rajzolni. <3 Finally!!! *3*

2015. január 14.

Utolsó szóbeli vizsga

Még 7 és fél óra, vagy egy picivel több, de nem sokára vége. Juhíííí

2015. január 13.

Rövidzárlat

A mai napon megengedtem magamnak egy kis pihenést, a vizsgákat elkezdtem bedarálni szerencsére, eddig az összes amin részt vettem sikerült! :D Így már csak a 3 beadandó és 1 szóbeli van hátra de a héten is kettővel kevesebb lesz és aztán pápá, vizsgidőszak és neki ülhetek azoknak a dolgoknak, amik jobban érdekelnek. 

Késő este folytatom megyek fotózni táncórát. :3

Hazaértem fél tízre, ágyba bújtam gyorsan jobban elfáradtam, mint gondoltam, de nem baj segítettem ott, ahol szükség volt rám. Fotóztam is készítettem snitteket, meglátjuk mire lesz elég, meg hogy mire tudom majd felhasználni. Nem tudtam túl sok beállított dolgot fotózni, csak gyors spontán pillanat képeket, és sokat kell még tanuljak, mert nem ment olyan simán mint szerettem volna plusz kép stabilizátor nélkul megintcsak nehéz plusz vakut nem is használtam, mert nem szeretem.... Pedig lehet nem ártott volna, de mostmár teljesen mindegy, ebből a szempontból.

A holnapi vizsgára nem készültem, de nem baj, meglátjuk mennyire készültem fel belül, erre a megmérettetésre... Nem aggódom miatta különösebben miatta, lesz ami lesz. Félig már alszom a táblagéppel a kezemben, amiről írom ezeket a friss sorokat. Hamarosan már alukálni fogok és a kezem végre megpihen a mai munka után. Plusz szegény fényképezőmet, leejtettem a földre életében először puffant a földön... Kicsit ciki is folt meg valahol nekem fájt, holott úgy vigyázok rá, mintha nem a sajátom volna.... De előfordul az ilyesmi, bár remélem, hog sohatöbbé nem fog.

2015. január 9.

Eddig jó lesz, tovább előre

Üdvv! :D (igen ez itt egy mosolygós szmálji, ami azt illeti tökjó kedvem van)

Noss, maa végre túl vagyok egy és fél vizsgán, megkaptam az ötösömet, nem tudom hogyan, de nem fontos. Úgy érzem megdolgoztam érte és amit tudtam megtettem annak érdekében, hogy valami legyen! Az utána következő vizsgának még lesz egy vasárnapi folytatása, de nem bánom, nem lett volna arcom fél napos ülés után odamenni, hogy kérlek írd be, jobb a békesség. Nem jártam órára, vállalom a következményeit, ez van, azt is megcsinálom. Nincsen megállás a finish line előtt pár hónappal... :3

A mai nap hősiességére és sikerére tekintve, úgy gondoltam ma semmit sem folytatok megpihenek. Megállok egy pillanatra a hegymászás gyötrelmeiben és leülök a hóba és egy kicsit nézem a tájat, ami előttem a mélyben szunnyad, gyönyörű a látvány. Egy zöld zászló suhogása mutatta meg nekem, és emlékeztetett arra, hogy azzá válik a tudat, ami akar lenni. Úgy hogy most, szabad akart lenni és elvágta magát egy rövid időre, az tudat igázása egy kicsit megpihen, majd holnap újra folytatódik. De ma csillagokat kémlelek az égen, és forró teát szürcsölök az asztalom előtt és nem kötöm meg magam, mit is lehet és mit is nem.

Megyek sziesztázni, lehet ma már nem is írok többet. :)
Ja és kis csillagokat hajtogattam most, 10 darabot.. :3

Péntek és vizsga lesz

Üdv újra!

Még mindig nem alszom, holnap nagyon fáradt leszek, de lehet hogy nem baj, majd alszom a meditáción ülve a falnál ha beérek arra a vizsgára egyáltalán.... sajnos nem úgy haladok ahogyan szeretnék és ez nagyon sok gondot okoz nekem. Eljutottam arra, a pontra amikor mi a frászkarikát csináljak, nem tudok több érdekes dolgot kipréseni az agyamból 10 oldalas elemzést egy szövegről 7 nap alatt, nem tudom hogyan szüljem meg. Pláne, hogy nem egyszerű a szöveg és erről kellene írjak, amikor egy hangyalábnyival fontosabb lenne a diploma munka.... És akkor még ott van a hátamon, egy másik beadandó 5 oldalt szövegről.... hagyjanak már békén, nem érdekel, leszarom nincsen véleményem, mindjárt rákönyökölök a billentyűzetre és az lesz a véleményem annyi oldalba amennyit csak szeretne... kezdek szellemileg nagyon kimerült lenni, akkor ha ezeken túl vagyok még várnak rám a beszélgetések az oktatókkal... kerek perec megfogom nekik mondani mi a stájsz. Nem kicsit akarok kikerülni innen... Elfogyott a teám. Grrr. Nagyon morcos vagyok.

Azért nem vagyok eredménytelen, tegnap a Kínás dolgozathoz izzadtam még egy kicsit és ott már csak egy-kettő oldal hiányzik, és leadhatom, de lassan már sünt szülök annyira fáj ez az egész. Én többet nem akarok dolgozatot írni, arról hogy mi a véleményem és mit olvastam. Na meg ez is felbvesz... mert ha a véleményemre kíváncsiak, akkor minek kell felhasznált irodalom, megírok magamból 5 oldalt, ami nem kritika hanem az élményeim és gondolataim és ilyenek és nem fogadja el xyz mert biztos csaltam... igen pasztmek megírattam a szomszéddal a dolgozatomat és pont eltalálta mit kell, írni nem is értem, miért nem nyerte meg nekem a lottó ötöst. Jólvanakkor. Azt hiszem nem vagyok már normális... 8 tárgyat vettem fel idén, de megkopasztottak rendesen és még nincsen vége a Januárnak... nem tudom milyen eredményeim lettek. stb tök jó, rendkívül boldog vagyok. MINDENBŐL LEGYEN MEG A KETTES, más nem érdekel.

Varrni, rajzolni és alkotni akarok, nem akarok okoskodni és hülyeségen meg a fingköszörülésen gondolkozni, nem vagyok jó filozófus, de még bölcsész sem. Szabad akarok lenni, nem kell több elméleti iskola, én már csak gyakorlatba akarom fektetni amit tudok és pont. A többit jó magasról leszarom. Mentsetek meg, vagy öljetek meg, más opció nem marad lassan nekem... fáradt vagyok képes vagyok napi 12 órát aludni, annyira kevés ideg szálam van... nem tudok mosolyogni sem egy élőhalott robot vagyok... megpróbálok életben maradni. LEGYEN MÁR VÉGE A JANUÁRNAK, vagy inkább fogyjanak el a vizsgák szeretnék élni. Mert ez láthatóan nem az, ami történik velem.

Szurkoljatok nekem <3 A ketteseimért!

2015. január 8.

Gém óver karácsonyfa

Üdv nektek!

Vége a karácsonynak, megtettem, amit kellett a fenyőfa a többi fenyőfa teteme közé zuhant, nem mondom, hogy elsírtam magam, de nem volt olyan kellemes érzés, kidobni a többi közé. A fenyőfáknak az erdőkben a helye, ha lehetne én betiltanám a fenyők kivágását, pláne ünnepek közeledtével. Parazlunk és herdálunk mindent, amit csak lehet, az időnket, a mondatainkat és lépéseinket, sőt még a szívverésünket is.

Nem sok időt szándékozom itt tölteni a blog előtt sürget az idő és a dolgozataim sajnos nem önírók... utálok iskolás lenni... még élek, kicsit jobban vagyok, mint tegnap, de öhh szívesebben feküdnék az ágyban és kötögetném a rodzsa színű sálamat....

Hajrá, azoknak akik velem szenvednek. <3

2015. január 7.

Borongós és Szürke szerda

Helló úra itt!

Beteg vagyok, vagy ha nem akkor leszek. Azt hiszem tegnap fújt rajtam át a lélek szaggatóan jeges szél, és nem öltöztem a kabátom alá rendesen, itt az eredménye. Fáj a rekeszizmom alatt, háttul a derekam, a bordáim alsó szegmense és tájékánál is. Egyszer fázom egyszer, melegem van, bár inkább többet fázom. Lázam asszem nincsen, vagy nem tudok róla... de nem akarok enni és inni, és ez már a betegség első jele nálam. Meg reggel amikor felkeltem a tükörképem annyira szürke-sárga-sápadt volt, plusz a barna folt a szemeim alatt, na mondom okés, akkor nem hogy a vérkeringésem nem indult be, de hogy nem is fog az is biztos. :D

Napok óta a házijószággal alszom együtt... réges régen le kellett volna tiltanom az ágyamról, de mindig megesik rajta a szívem és elalváskor mindig megengedem, hogy velem aludjon. Ma reggel is velem kelt fel, olyan jó puha volt és milyen melegséget áraszott ez a kis vacak szőrgombóc. És azt sem bánja ha véletlenül ráfekszem, vagy a nem tudom hány kilós fejem rajta van... csodálatra méltó mennyi mindent elvisel értem és velem, ő az igazi hős. Most is itt van egy percre sem hagy magamra miközben szenvedek a beadandókkal és nem vagyok valami fényesen. Csokit szeretnék, rizspudingot, tortát és chipszet, kólával és egyéb jó dolgokat, amik egészségtelenek, de finomak. :) Erre vágyom, meg az összes vizsgámra ami teljesítve van. 

Back to work.

2015. január 6.

Gondolatok és hullámzások

Üdv!

Én ma délutánig sziesztáztam, indokolatlanul. :D Ez van egyébként, meg a vizsgák miatt kellene aggódjak, de azt hiszem megőrültem és mindent last minutosan csinálok... mint a tenger és a hullámai, majd ha a közel a parti kimosódik valami, a tenger mélyéről. :"D Életem egy hasonlatban. Addig, hallgatok Pentatonixot, amíg függő nem lettem és állandóan valamelyik szólamot énekelem a zenéik közül. Az ő előadásukban megvilágosodtam, a let it go c. számot olyan szinten átértelmeztem, hogy nem tudom szavakba önteni, gáz de ez lesz az indulóm. :D És mindenkire rácsapom az ajtót, ha úgy tetszik, ez a tanulság, mert "leszaroooom". :D

Viszont hasznos voltam ma, abból a szempontból, hogy Tanának megígért ígéretemet betarottam és végre kap tőlem egy rajzos asztalt! Ma elmentünk közösen az IKEÁba és megvettük az égősort hozzá és haza érésem után, összeraktam neki, és ki is próbáltam, gyönyörű lett és kurva kényelmes is. Ilyen lett:


 Így néz ki, igen ez egy nyomtató elromlott scannerje volt, de kicsit felturbóztam! Ne dobjátok ki azt, ami pontenciálisan nem minősül szemétnek. :D A használt, de még menthető dolgok nálam kis műhely mágiával átalakulnak és új fukciós eszközökké változnak. Környezet barát próbálok lenni, a logikus? ötleteimmel, vagyis igyekszem, az lenni. Ez az igazi alkímia és mágia szerintem, át változtatni valahogyan.

A buszon haze fele az a gondolat kapott el, hogy a Karácsony a leg nem kedvesebb ünnepem, mert nem környezet barát. Sem a csomagoló anyagok, sem hogy a kis fákat látom kivágva és egymás hátán... olyan szomorú, hogy minden így végzi. Tudom nem kellene sajnálni és síratni, de minden pocsékolás, minden kárba megy egy pár nap örömére, ami kb már nem is rólunk és a lelkünkről szól, hanem a mutogatásnak és a kevélység örömének, hogy mindenki dagassza a saját kenyerét. Elundorít és elszomorít a tudat... én mondtam annak idején, hogy vegyünk egy műfenyőt és jelképessen emeljük fel, ehhez nem kell igazi, de nem. Minden évben kell.... őrültség az egész. Utána mi is kidobjuk, és mindig enyém a piszkos munka. A boltban az állat bőrőknél is, majdnem sírógörcsöt kaptam, hogy ezek sem bánatukban pusztultak el... egy kurvanagy darálógépben örlődünk, és idő kérdése, mikor süllyedünk az aljára. :( Ma nem vagyok vidám, pedig amíg nem kezdtem el ezeken agyalni, addig olyan kis feszültség mentes voltam... tessék erre jó az agy. Ilyenkor utálom, hogy tudok gondolkozni.

Tegnap este meg elalvás előtt egy olyan kép nyomasztotta a gondolataimat, hogy egy kislánynak a szemét úgy megkarmolja a cica, hogy majdnem megvakul vagy teljesen meg is vakul. Bosszúból a fájdalomtól és dühtől eszétvesztett kezdves gazdi pedig akkora erővel csapja a macskát a falhoz, miközben a falon egy nagy üvegképkeretbe csapódik az állat,   hogy ettől az ütközéstől a cicus agyrázkódást kap, ezért nem tud talpra esni és zuhanás után a padlón beveri a fejét, eltöri a lábát és nem tud elmenekülni a lánytól, aki megtapossa és egy nehéz tárgyal elveri a kis állatot és nyomorékká teszi a cicát, aki még a kilenc életéből elveszt ott a helyszínen nyolcat plusz félszemére megvakul. Utána már csak, sírni tudnak és sajnálják, hogy fájdalmat okoztak a másiknak... Végül évekkel később a polcra kerül egy közös kép a többi szép közös mellé, ahol a félszemű cica és félszemű gazdája jobban szeretik egymást, mint azelőtt. 

Ha valaki megtudja mondani, hogy miért jutnak ilyenek az eszembe... ilyenkor azt érzem, hogy nagyon NEM vagyok normális. Egyszerre félelmetes-borzongató-fájdalmas, de mégis A-B eljut a történet, a morbiditása ellenére és utána megnyugszik a fejem. Az, hogy a lelkem közben érzelmi hullámvasutazik, az evidens, de miért azt nem értem... ja és az egész onnan indult, hogy nem akartam megnézni a videót, amiben tényleg majdnem megvakul a lány a macskája miatt.... nem is fogom. Jobb nem átélni elég volt a mozi a fejemben. Ti is felejtsétek el, gondoljatok szép dolgokra. :D

Elballagtam enni és alkotni valamit. ^^

2015. január 5.

Cím helyes itt

Hey!

Megtörtént a zárthelyi írományos élmény beszámoló elkészítése, nem szeretnék semmit hozzá fűzni, azon kívül, hogy legyen meg a kettes... :'D Nem szeretnék megjelenni, pótzh-n. Igen, puffasszony csaltam, de aki nem az a hülye. A jeligéhez, sokan, majdnem odaírták a nevüket... :D mondom, jól van akkor... viszonylag az első emberek között voltam, akik hamar megvoltak vele eldobták a tollat, de úgy voltam vele, nincsen kedvem többet izzadni felette, tök értelmetlen, hogy most a többiek stresszességét felvegyem magamra. 

Amennyi feszültség maradt bennem, azt lesétáltam haza fele. Itthon meg előkerültek a kicsi és lányos súlyzóim, de nem izgat, mert nem fogok menőzésből rátenni 5 kilókat, tök felesleges, pláne ha az alapeszközt nem tudom megtartani a kezemben tökéletes önkontrollall, akkor minek tegyem tönkre az ízületeimet a plusz súlyokkal... mert általában így szokott lenni. A sok okos és erős fiú, aztán meg lesérül, mert nem ért hozzá még szerencse, hogy én tudom mit hogyan kell használni.


 *inszert veri szekszi pikcsör hír, majd egyszer ha az leszek, addig marad ez*

Mai nap során vár rám még egy kis tánc, ott koreográfiát fogunk tovább tanulni, amit eddig vettünk nagyjából emlékszem, mi hogyan is volt... egyébként nincsen sok kedvem menni, de most mitcsináljak. Mire odaérek töb sötét lesz, meg hideg is, aztán ha jövök haza akkor meg még sötétebb és még mocskosul hidegebb, utána nagy valószínűséggel elpusztulok pihenés közben majd.

Időjárás híreink következnek: reggel napsütés 100 ágra, délután havazás az ablakodban. :D Tök logikus végülis télen, ez tök normális, még inkább nincsen kedvem kimenni a hidegbe... T.T Mindegy kidőlök kicsit.. :D

2015. január 4.

Szomorú vasárnap

Helló!

De csak azért szomorú mert, félig nagyon jól vagyok félig meg eléggé nem. PLusz holnap dolgozatot írok és semmit sem tudok, de szó szerint, nem tudom ki mellett fogok ülni, de egy kettessel is megelégszem majd ha úgy adná a sors. :D Tegnap este sikerült, a fogadalmat megtörni, azt hiszem elindultam az egyed fejlődésben, hogy már nem vagyok annyira babonás. Igen, öszintére sikerült innom magam, de most egy hónapig nem fogok alkoholt inni, nagyon nagyon rossz volt a reggel és az ébredés, kétszer tettem kísérletet a wc csésze felett arra, hogy a mérgek távozzanak belőlem... sikertelenül. Az estéből arra emlékszem, hogy egykezdtünk eleinte tanulni, aztán volt rave parti zene hallgatás, néztük és nevettünk a videókon, ittunk, ettünk egy kurva finom vacsorát, nem tudom mi volt az, de nagyon kis romantikusan elettünk 4-en, miközben a nyílt csecsemők szoptatásáról próbáltunk beszélni, de inkább csak fulldoklottunk a nevetéstől, hogy ez mekkora Fail már. :D

Reggel 6 kor kikeltem az ágyból összeszedtem valahogy magamat, és reggel 7 re haza teleportáltam, amire emlékszem, hogy volt olyan út szakasz a járdán, hogy majdnem elcsúsztam és mintha felszálltam volna a villamosra is. Jaa meg amire tuti emlékszem a reggeli üres metrón felszállt két helyes srác, pont velem szemben ültek le és annyira egyértelmű volt nekem, hogy ők egy pár. És ha én nagyon kis ártatlan lennék, elpirultam volna, mindegy. Szóval érdekes volt figyelni mások reakcióit, amikor nem néz oda az egyikük, akkor a másik nézi, utána fordítva és csak nagyon ritkán néztek össze maximum 2x vagy 3x, de akkor amikor találkozott a tekintetük a levegő csak úgy vibrált közöttük. Annyira aranyosak voltam, legszívesebben megölelgettem volna őket kicsit illumináltan és azt mondtam volna nekik, hogy vannak dolgok, amik láthatatlanok, de nem lehet elrejteni... meg hogy vigyázz rá. :D És ami egészben nekem a legszebb volt, nem úgy viselkedtek, hogy erről egy egy hetero pár is példát vehetne.... mert van olyan, hogy majdnem már megfekteti a közlekedő eszközön, mert annyira kell nekik. Mindegy nem megyek bele, ebbe. :'D

Talán még most gépelés közben sem vagyok teljesen 100... ez van az ember vegye észre a szép dolgokat az életben, tök mindegy mennyire apróság. Ja meg asszem szájról olvasásban is egyre jobb vagyok, a hangjukat nem hallottam, de mindent értettem. Izgalmas szuperképességeket kap az ember az alkoholtól, remélem ez holnap is kitart a dolgozat íráshoz vagy legalább, hogy egy kettesre elég legyen. :"D 

NA jólvan, most azonnal eltarakodtam, tanulni kell.

2015. január 3.

Harmadik nap

Üdv!

Végre erőt vettem magamon és leültem a fenekemre kutatni és keresni, és megnézni hogy mit tudok tenni vagy mit nem a leadandók érdekében, hát kiválasztottam a témámat és még találtam róluk itthon könyveket is. Így, az egyik beadandó dolgozatom 5 oldalából egy megírva mardt négy oldal hátra, jó lenne már túl lenni rajta. Ez kell a kína kultúrájára, egy barlang templomot elemzek benne, próbálom előadni a művészet történeti oldalamat, elvileg ezt tanultam a fősuli előtt, szóval ha nem fogja a tancibácsi elfogadni beragelek. 

Estére hívtak át közös tanulásra, biztos hogy nem csak tanulni fogunk.... sőt piálásba fog a történet fulladni, ahogyan ismerem a társaság magját.... lassan indulás van. Nem tervezek ott maradni, de lehet már nem jutok haza épkézlábon.



2015. január 2.

Péntek van azt hiszem

Áhoj!

A buddhista irodalom könyveim felett ülök és azon gondolkozom, hol rontottam el... :D Bár csak lenne most 5 emberem,  akik lelkesen gépelnének és ellenőriznék, megvitatnák, újraírnák az összes mindent, amit egy hatodik diktálna le, én meg aludhatnék tovább. Ez az év nem hagy időt, hogy pihenjek, plána ha Januárról van szó, akkor sosem lehet pihenni, mert az a VIzsgaidőszak. És ezt az összes felsőoktatásban tanuló mocskosul utálja, mármint a vi-t is, meg ezt a hónapot is, többek között ÉN IS, DE NAGYON! Nekem TÉNYLEG jó lesz a kettes is, csak menjek át... 8 tárgyam maradt hátra (ebben a félévben, a következőben meg valami 11 talán). Ebből 3-ra beadandót kell írni 10-5-5 oldal terjedelemben, egy gyakorlati, 2 szóbeli és egy zárt helyi. :D És mind Januárban... igen idén mindennap fogok írni, lehet nem lesz filozófikus hangvételű és nem mindig lesz színvonalas, de idén mindenhez kicsit jobban szeretnék hozzá látni....

Azon gondolkoztam, lehet megint nyitnom kellene az emberek fele, de csak minimálisat, hogy azért maradanak beszélgető partnereim, kezdek azzal szembenézni, hogy a blog az én alternatív beszélgető partnerem, aki nem tudja jobban, mint én és nem is akarja megmondani a tutit, csak hallgat és minden mondandómat megjegyzi. :D Szánalmas, de nekem ez is jó, önkifejezési forma ez is végsősoron. Mindegy hagyjuk...

Vicces dolog kezd történni egyébként nálam, azt hiszem az enyészet elkezdte enni a kütyüimet... a laptopomon, a J betű nem mindig működik, sőt 10 leütésből 2x működik, próbálok rá figyelni, de tuti lesz hiba. Az idén szeptemberben lesz 4 éves telefonom zárógomba kuka, illetve egyre kevésbé reagál mindenre. PLusz lassan nyáróta nem volt rajta egy fillér sem, ezért még csak telefonálásra sem használom, ha jobban meggondolom... 

Lehet ma a szakdolgozathoz, az illusztrációkat kezdem el megcsinálni, most sem tudok semmit kipréseni a fejemből, ami nagyon elszomorít újra. Rá kellett csapjak a J betűre, hogy működön, de még mindig szórakozik velem... Sírok. Na de takarodom, tovább dolgozni, mielőtt még az a kevés kis koncentráltságom is kifingik idő előtt. Szeressetek és küldjétek nekem az intellektuel gondolatokat, meg a pozitív energiákat. El kell készüljenek az írások... tudjátok vannak határidők is. T . T Addig is itt egy kép, illusztrációnak, kb így érzem magam...


2015. január 1.

A legelső nap

Helló új év itt a blogon is! :D

Reméljük az ideit azért felülmúlja és hoz még meglepetéseket, de remélem, hogy csak kellemeseket. :) Igen, desing cserét tartottam, és minden évszakban szeretnék, mert jó lenne a digitális grafikai dolgaimat kicsit felfelé javítani, jó lenne feljődni. :) Mindenki összegzéseket tart, én skippelem ezt, valahogy nem akarom tudni, jobb nem szembenézni a múlttal, ha már elmúlt. 

Eljött a pillanat, amikor a diploma és beadandó dolgozatokat, nem halogathatom tovább... T.T Hogy a fekete zordó kutya rágja ki a naptárat, és nyelné le a darabkáit. :"D Nem akarok, de ez már nem az a rész, hogy akarom, vagy nem simán csak ha nem oldom meg, akkor elbuktam 4 év munkját, elég motiváló, hogy ekkora balfék nem lehetek, és megpróbálok idén nem káromkodni annyit, majd viccesen fogok beszélni helyette.  PRÓBÁLOM és törekszem, de nem több.

Tessék egy csodálatos szilveszteri kép, minden szemetet magamra vettem, mert ilyenkor buli van.


Igen, ez a legválallhatóbb kép... ennél már csak rosszabb van, na jó nem ez a legrosszabb. X"D

Mentsetek meg, nem akarok se iskolát, sem egyébmást... elkullogok dolgozatot írni vagy legalább olvasni a vizsgákra, mert annyira ostoba vagyok, mint két fa tuskó.... :'( Akkor leszek boldog, ha vége lesz a januárnak, de akkor nagyon. További kellemes józanodást és egy csokor jókívánságot, minden túlélőnek a 2015-re. :D

2014. december 30.

Gyilkos hangulatban

Üdv! :)

Kár, hogy idén karácsonyra nem fegyvereket és tankot kaptam, mert most szívesen bemennék a városba, mint az oroszok és kurvára kilőnék, mindent ami él és mozog vagy rettenetesen utálatos számomra. :'D Jövőre tankot kérek karácsonyra, és lehet ha befejezem a főiskolát elmegyek katonának és haza sem jövök többé, minek?
 
Lassan kezdem azt érezni, hogy a kutyámon kívül senki sem ért meg, úgy igazából. Ha az élet kegyes akkor a szilvesztert követő napon, amikor a nap első sugarai átszúrják az éj sötétségét, engem is keresztül világítanak és szépen lassan elfakulok, mint egy árnyék és ahogyan egyre jobban homályosodom úgy az emberek is kezdenek elfelejteni. Majd végül elszakad az a piros fonalam azon vége, ami hozzám van kötve, a másik vége, pedig ledobhatja magáról a bilincsem másik végét.   :D


Így érzem magam, és így is nézek ki... elég szomorú. Nem baj, majd elmúlik.... életkedv 0 öljetek meg, mielőtt én tenném. :I


2014. december 28.

December 28.

Üdv!

Ez a december annyira lélekölő volt, hogy nem hogy minden időmet fel emésztette, de még engem is. Fáradt, nyűgös és nagyon morcos vagyok. Kellemesen teltek az ünnepek, de azt hiszem többször voltam részeg, mint józan. A pihenésre és írásra szánt időmet, elrabolták tőlem, nem haladtam semmivel sem, utálom magam. Jön a január a vizsgák és egy süllyedő hajón állok, annyira örülök, hogy szeretnék inkább elvérezni, vagy kitörni a nyakam és akkor pihenhetnék végre. Grrrrr


Ma a fészbúkon, mindent a minimumra csavartam. Amit tudtam ki tetszikeltem, meg kikövettem, hogy kevesebb dolgokat lássak, a cél, hogy leszokjak róla és a végén letöröljem magam, annyira nem kell az életembe ez, hogy nem tudom elmondani.... egyedül a cosplayes oldalt szeretném megtartani, de az sem fontos, mert akkor itt lesz a blog és pááá. Úgy sem voltam vagyok leszek nagy Con celeb, nekem nem ez az álmom. 

Gyerekek, remélem nektek minden szebb és jobb és nyugodtabb, mint nekem. <3 Tessék pár fotós kísérletezésem... hangulat építőnek.

 
 

2014. december 20.

December 20.

Sziasztok! :3

El sem hiszem, hogy 4-5 nap múlva karácsony... ez annyira irreális. :( Szomorú is vagyok, mert nem várom az ünnepeket, szinte soha. Minden évben minden meg szokott tartva lenni, de egyik sem marad annyira fontos vagy jó, hogy megjegyezzem, pláne ilyenek a születésnapjaim. És amikor megkérdezik mennyi idős vagyok, mindig várni kell rám, mert elkezdem kiszámolni mert nem tudom visszaidézni a napot, amikor megtartottuk, mert annyira ugyan olyan mint a többi. Ciki de ez van. 

Jelen pillanatban feladtam a küszködést, a szakdogával kapcsolatban és csak próbálok létezni és azt csinálni, amihez csak éppen kedvem van. Illatos gyertyát gyújtottam a szobámban, hogy az illata áradjon, de nem is érződik. A bennem hullámzó érzelmek csillapítására hajtogattam ruhákat, és takarítottam a szobában. Most a gépemre próbálom vissza varázsolni, a World of Warcraftet, mert tökre hiányzik... lassan sok hónapja, hogy nincsen rajta, mert a próbálkozásom, hogy majd a Cataklizma mennifog rajta elég nagy hibás vétek volt. És mindent felül patchelt a kis mocsok és most mindent újra kell, tenni, hogy legyalább a wrath of the lich king fusson rajta. :D Érdekes, hogy azt elviszi simán, de az újjat már nem. Hmm mindegy rászántam ezt a napot. :)

Felmentem ma próbából az omegle nevű oldalra, nem ajánlom senkinek sem... bocs a kifejezéssel, de több fasz jött velem szembe, mint arc. Aztán egy "értelmesebbenek tűnő" hím egyedtől megkérdeztem, mi ez az oldal, nagy nehezen kihúztam belőle az infókat, hogy ez egy nyílt oldal, amit főleg arra használ mindenki, hogy webcamon keresztül okozzanak egymásnak vizuális örömöket... o.O Megkérzdetem ő miért van fenn, erre az a válasz, jött, hogy 17 éves és a barátnője elhagyta és egy ideje itt tölti az idejét, mert jobb így, mint egyedül... Hát valahol megérteném szegényt, de vannak más lehetőségek is. Hogy, diszkréten mondjam és most mindenki gondoljon, arra amire akar. Rátokbízom.

Hát én azt hittem, hogy ez egy random csetelős oldal... nos annak indult, de nagyon elfajzott. Ezentúl még jobban nem akarok a neten beszélgetni idegenekkel... én megpróbáltam a világ fele nyitni, de csak lelki támadások érnek. Nem mintha megijednék, a perverz és magamutogatós emberektől, de mindenkinek jobb a béke. :D Ők sem örülnének, ha felolvasnék nekik a fertőző betegségek című könyvemből, ami reális és fenyegetőbb, mint egy horror film. :3 Szóval, nem ajánlom nekik, mert a nemi betegségekről tudnék nekik pár képet ajánlani, amitől biztosan nem tudnának tovább szaporodni. :"D Összegezve fúj paszmekk és oda nem megyek fel többet...

Még közel egy órát kell várjak, hogy lemásszon a netről a cuccos... és még jó sokat, majd amíg fel is telepíti önönnmagát a gépemre....nincsen mázlim a mai nappal, megyek vissza huzanok az ágyamra és a gépembe dugom a fejem, a létezésem ma értelmetlen. :c

2014. december 10.

Jó lenne ha néha ott lehetnék

Üdv mindenkinek! :d

Már nincsen sok hátra az évből, de remélem, azért nem lesz olyan fádalmas, mint amilyennek most érzem angyon jó lenne már aktívan pihenni. Nincsen semmire sem elég időm, nem tudok annyi időt szentelni a dolgokra, amiket szeretnék próbálok ott helytállni, ahol szükség van rám. Egyetlen baj van csak ezzel, annak az egy embernek, akiknek tényleg szüksége lenne rám, pont mellette nem lehetek ott. (Ha véletlenül olvasod, akkor szeretném neked megírni, hogy ne haragud rám, amiért nem tudok veled elég időt mennyiségben és minőségben eltölteni. Tudom megígértem és nem is feletettem el, hogy ez a hét, már kettőnkről fog szólni, sajnálom, hogy még mindig nem így van. Ettől függetlenül, továbbra is egy darab belőlem, mindig ott van veled. c: )

Egész hét úgy telik, mint ahogyan szokott, suli, rohangálok állandóan vagy ha nem én megyek házhoz, hozzám jönnek segítségért. És én teszem a dolgomat, segítek megkérdőjelezések és problémázások nélkül. Minden erőmön, azon vagyok, hogy hozzátegyekvalamit a világhoz, hozzátegyek egy picit a lényemből, azoknak akiknek ez a kevés kell, hogy jól legyenek.

Sajnálom, hogy soha nem tudok itt is rendesen írkálni, de az írási képességeimat nagyon emészti a diploma munka írása én nagyon igyekszem, de van ami nem megy egyről a kettőre. Igyekeznem kell vele, mi hamarabb le akarom tudni, bár jó folyamatban lenni, de jobb volna kész lenni. :)

Most megyek, próbálok nem elpusztulni. 
Ja és a tumbrlöm egyre több ember követ... de nem tudom miért, bár nem zavar csak érdekes. :D

2014. december 5.

December és még Péntek is

Üdv mindenkinek! :3

Első sorban, akik gyakrabban olvasnak, mint amennyiszer írok nézzétek el nekem, de ha nem angolul tanulok, akkor vagy a szakdolgozatot írom, vagy valami teljesen más beadandót. Mivel, sajnos a tervezett dolgozat írás nem úgy alakult, ahogyan terveztem, ezért minden egyes nap decemberben, kötelezően és csuklót, árramot és időt nem és persze magamat sem kímélve gépelnem kell, mint a kis angyal. Szóval nagyon nem fogok tudni már mit kipréselni magamból ide is a blogra, de megpróbálom, persze életben tartani, de csak akkor, ha mindent elvégeztem. Úgy, mint egy eminens tanuló... bár attól nagyon messze vagyok, de nem akarok, úgy diploma dolgozatot írni, hogy nincsen benne a szívem-eszem-munkám. Bármelyik hiányozna belőle egy értéktelen vacak volna, ezt nem semmizem el, egy jelemzt is ha megcsinálom, kb olyan is lesz, plusz a jó munkához idő kell, a rosszhoz meg mégtöbb... Nem kakkantjuk el ezt sem, nincsen már rá lehetőségem, minden vizsgát tökéletesen meg kell oldjak valahogyan nem bukhatok meg semmiből sem.....továbbra is tartaom magam az elképzelésemhez, és lediplomázom ha megszakadok is, nyelvvizsgám nem tudom mikor lesz, de attól sem fosok be, eladni úgy sem tudnak.

Sajnálom, hogy még nem tudok képekkel szolgálni egészséges mennyiségben... de majd lesz még egyszer szünet is, ahol dolgozatokat fogok tutira írni.... bár jövőhéten pont nem, de ez legyen az én bajom. A laptopon elkezdett rosszalkodni a j és a ü betű, hol van hol nincsen. :D Egyébként nagyon halkan és csendben megjegyezném, hogy a dipimunkámmal 12 oldalnál járok, ami egészen ígéretes kezdet és csak mindig hozzá kell tennem egy picit, bár még annyira nem élvezem, mert olyan mintha csak beszélnék és beszélnék és beszélnék a semmiről, holott van értelme és tartalma is. De furcsa, hogy filozófiai előadásban kell a gondolataimat elmesélni, alátámasztani elméletekkel és forrásokkal és bebizonyítani, magamnak és mindenkinek aki majd olvassa, hogy nem alaptalanul jutottam a következtetéseimre. Azért már nem annyira félelmetes, mint amennyire féltem ettől az egésztől, amitől félek, hogy rettenetesen személyes és ha nem értő szemek fogják olvasni akkor egy nagy hantálásnak és kamukálásnak fogják venni, és azt mondák, majd hogy nem vettem elég komolyan a dolgot és nagy rakás fostalicska az egész és ezért nem jár semmi, csak fogjam a cuccom és menjek haza, mert ez nem eredmény. :D De remélem ezek az árnyak és kételyes gondolatok a fejemben csak az palástolják, hogy gyáva vagyok, mint a szemét. :) 

3:37 van, holnap suli.... aludni is kellene, meg enni, meg inni, meg fogat mosni, de amúgy, nincsen kedvem kikelni az ágyamból. Rinyagépvagyok, de ennek ellenére, persze szoktam még firkálgatni és rajzolni, de nem engedem meg magamnak a luxust, hogy kidolgozzak bármit is, párhanyag és laza, gyors és könnyed vonal és pá, ha kitöltöttem a papírt, akkor egy másikat kezdek, nem szőrőzök, hogy ez jó vagy nem, majd legközelebb, szépen gyűtögetem a spontán rajzokat és nem merem mondani, hogy egyre jobbak, de van rá esély, hogy fejlődjek. És sok területen látom ezt, a tendenciát, nem tudom minek köszönhető, de megint kezdek lépcsőzgetni felfele. Lehetséges annak az eredménye, hogy belátásra bírtam, magam hogy vannak olyan területek, ahol átlagosan jó vagyok és van amin, meg tudok javítani és tovább fejlődni. Pl. beláttam, hogy a zenében soha nem fogok sikereket elérni, és nem is fogom rákényszeríteni magam többé, sem hangszerrel sem az ének hangommal,a szeretem és a jó nem elég ahhoz, hogy dolgozni tudjak vele, szóval határozatlan ideig, de nem lesz a kezemben se gitár se mikrofon éneklés céljából. :) Sorry, ha van olyan köztetek aki erre várt, de a világnak nem kell még eggyel több énekes, aki nem is mer énekelni, mert gyáva és nem tud kivetkőzni magából és többi lenni annál ami. :D

Marad a minden egyébmás, amiben fejlődés képes vagyok, az az írás, varrás, rajzolás és kézműves dolgok. Főként, ami fizikailag is megfogható, vagy elvileg tapintható. :P Na, de mostmár megyek nem tudok tovább maradni, minden bajom van. 

Tessék addig levendula, ezt fotóztam legutóbb, minden nagyából jó lett, csak elfelejtettem komponálni a keretbe...! Nem baj. :D Így is tetszik. Pláne jót tesz az idegeknek és az illata isteni, ráadásnak lila! :3