Ez + az

Idén is megvolt a lakás át rendezés és bátran kijelenthetem, egyre jobb lesz a kis családi kuckónk. Nem utolsósorban én is egyre jobban élvezem, a pakolás része még egy kicsit macerás, de azt is csak egyszer kell megcsinálni és utána mindenki boldog. Mi azért, mert minden a helyére került, a minden meg azért, mert végre a helyén lehet és foglalkoztunk velük kicsit. Az idei véletlenszerű projektben a konyháé volt a főszerep, érintve a folyosót és a nagyszobát, én voltam a szárny segéd anyumnak. Én navigáltam és terveztem hogyan lenne elrendezésben a legszebb és praktikusabb. A számokkal mindig bajban vagyok, viszont az élet kompenzált azzal, hogy jó a szemem és a szemmértékem így, amit nem méricskélek ki, azt meg ránézésre mondom. Persze ha elbizonytalanodom, akkor jön a mérőszalag és utána számolok, de 3-4 cmnél többet nem szoktam tévedni szerencsére, mutatja eddig a gyakorlat.

Végre ma a cuccokat is elpakolgattuk és csodáltuk mennyire is kényelmes így, mennyit lehet csalni a hellyel, ha az ember ügyesen rendezgeti a teret maga körül. Azon agyalok egy ideje, hogy a lakberendező és díszlet- és látványtervező szakot sem kell megcsináljam soha iskolákban, zsigerből jön, nagyképűen kijelenthetem, hogy ehhez is értek. :D Éppen ezért most egoista módra egy felsorolást írtam 9 elemmel, hogy mi az amihez szerintem értek és szeretem:

Divat, Varrás, Szabás                 Fodrászat           Festés, rajzolás               Barkácsolás         Főzés
                            Lakberendezés               Zenélés                           Fotózás                       Írás           

Egyébként ma egészen emberi volt a nyári idő, a többi is lehetne ilyen kis napsütéses, esős, szeles. De, ez nem csak szerintem volt pont ideális, ugyanis a kis fecskék is nagyon vidáman voltak erre felénk délután magasságában, hiányoztak már. :3 A madárles után az eget bámultam, szín kavalkádos volt nagyon, festők megirigyelhették volna, ami volt az ég mennyezetén. Most éppen a giga-mega-ultra teli Holdat nézem, mert bizony mázlista módra itt van az ablakomban. Biztos már kis milliószor meséltem nektek, hogy a szobám istenien jó helyen áll. A ablakomban minden reggel a kelő Nap kelt, este pedig a kelő Hold és ez fantasztikus érzés, mert mindig elsőként üdvözölhetem őket. :3

Tegnap este a régi blogomat  olvasgattam, hát felkuncogtam párszor, mennyivel másabb módon írtam, azért bevallom az jobban tetszik. De nem aggódom, ha belőlem jött ki, akkor valószínűleg tudok még olyanokat írni, sőt elvileg már sokkal jobbakat is. Pláne, hogy most már a helyesírásomra is figyelek, igyekszem bár még nem megy annyira. (DE sokat javultam azóta!)

Ma életem legfinomságosabb süteményét sütöttem meg, egy kis adagot, de végig azzal foglalkoztam, hogy csak gyorsan elmossam, amit összekoszoltam és nagyívben leszartam mit is sütök. Érzésre borogattam a hozzávalókat a keverőtálba, aztán be a sütőbe és Szeláví. Egyébként kávés- kappucsínós- brownie féleség lett, az extra cucc benne az őrölt szőlőmag por volt, érdekes szőlőeszenciája lett tőle. (Nem vagyok gasztro-guru, de jobban nem tudom megfogalmazni. Értsd úgy, hogy olyan íze van, mintha süti evés előtt, szőlőt ettél volna). Fotót nem csináltam róla, úgy voltam minek... már bánom. :D

Hugom laptopját is kitakarítottam, kiszedegettem belőle a sok belemászott kutyaszőrt és port. Hát, mit is mondhatnék, most bekapcsolva sokkal jobban tud dolgozni, bár tudom alaposabban is lehetett volna. De így is sokkalta jobb neki, mint volt. Szóval ma, csak ennyi minden érdembelit cselekedtem. Mára vége...