2013. június 2.

Kicsit antiszoc a hangulatom máma...

Reggel:
Amilyen, ma az időjárás én is olyan vagyok. Akkor ordítottam fel hangosan, amikor egy kósza villám ideb@szott a tér közelébe, hirtelen nagy világosság egy röpke század másodpercre, azután az ablakok megremegtek a mennydörgést követően, ami olyan volt mint egy éles-robbanás. Annyira váratlan volt, azt sem tudtam, hogy mi van. Enyhén borult felhős, nagyon minimális esővel volt kísérve előtte ez a jelenetsor. A villámlás után, a környéken lévő összes sziréna, riasztó és minden ilyen sz@r hangos vinnyogásba, búgásba, villogásba és üvöltésbe kezdett, rendkívül örültem, hogy mindegyik 15 percen keresztül nem kussolt be....

Semmi bajom sincsen, és mégis tele a fejem, úgy zúg bent minden, mint a háborgó tenger, sorra veti a hullámokat, majd visszazúg. Ma jobb is, hogy itthon vagyok, kivételesen zenét sem tettem be, mert az is csak most fokozná a tűrés határaimat kitolva a nagyon frusztrált leszek-ig.

Délután:
Elmentem a szomszédba visszaadni a kölcsönbe kért pareszt, amit nem használtam, mert megjött a sajátom, de véletlenül összeütköztünk, mert kivitték a kis kutyust sétálni. No antiszociális énemet átszocializálták szerencsére, ilyen jó arcokkal nem lehet fapofának lenni. Elmormogtam a bajom, dumcsiztunk vagy lehet, hogy csak én pofáztam... A lényeg jó lett a közérzetem, az idő is kellemes volt, annak ellenére nem tudtam most a nyár első napján milyen évszakban vagyunk. Aztán haza ballagtam és útközben lekaptam a 30 percre kitisztult eget. Ennyi volt ma...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése