Gólyabál

Úristen nagyon zúzós volt a buli! Igen, a furcsa nyitó sorok ellenére, így igaz én és a buli fogalma mégis csak összeegyeztethető egy bizonyos szintig. Érdekes, picit kinyitottam a magam és a világ fele. Úgy mentem tegnap el, hogy elengedem a féltve szorított gyeplőt és kiadom magamból a mindenféléket. Hát nem bántam meg, azon kívül, hogy a még most sem tudom mi van érzése van bennem, mert nem ocsúdtam fel, annyi minden történt. Hangos zenehallgatás, hosszú társas és egyedül táncolás, zenekar vezénylés, dobolás, nagy öröm mámorkodás, énekelés, lábfájás. Ezekben a rövid címszavakban tudom összefoglalni, meg természetesen ezeknek a vonzatait tudnám még gépelni szünetelen. Kurvára hihetetlen számomra, hogy egy olyan fősulin ahol vagyok ekkora partit lehet csinálni... egyszerűen nem tudom elhinni, de tapasztaltam. És nem először szerencsére.

Nem is tudom hirtelen mit írjak, mert még kavarognak az események és a mindenféle élmények a fejemben, nagyon-nagyon jó féle volt. Majd gondolkozom, mit is írjak le.