Október 11.

Heyho, virtuális érzőlények! :3

11 nap telt el, amióta legutóbb írtam és nagyon olyan érzésem van, mintha egy hónapja nem írtam volna semmit sem. Rettenetesen rossz érzés, hogy nem osztom be rendesen az időmet, de hát ez van... abból gazdálkodom, amiből tudok. Éppen most az alvási időmből veszek el egy keveset, hogy hódolhassak ennek a hóbortomnak egy kicsit. ^^ 

Volt egyszer egy Őszi MondoCon és én is itt voltam! 2 héttel a Cosplayer Expo után... ömáézing volt! ^^ Kedves mondós mangarajzolós kis csapat jó voltából kaptam a V.I.P belépő jegyemet és így jutottam be a Con területre, ami megint az Expo-n volt kinn, ami a pillangó utcától van egy kőhajításnyira. Na jó legyen inkább húsz kőhajításnyi. :P Will Turnerben mentem ki, mert Vasárnapra voltunk megegyezve Jack Sparrow kapitánnyal és nagyon csecsék voltunk együtt, épp mint két kalóz... khm akarom mondani, két csiszolatlan gyöngy, abból is a fekete féléből. ( Aki érti a poént, annak pacsi....) Volt minden, nekem hercegi con ebéd (egy kedvenc maki tállal), kis tánci-tánci, sok mókázás és sok pózolás a kattogó fotómasinák előtt. Szóval meg volt az őszi gyereknapom, egymás után 2x is. Nem is tudom mást mondani, nagyon király volt ismét ott lenni és még több emberrel találkozni és barátkozni. :3 Ezen túl többen elkezdtek felbátorítani, hogy csináljam még a cosplayezést, mert idézem "baromi tehetséges" vagyok benne. Hízelgő és jól esik, hogy elismerik a munkámat és tutira fogom folytatni, örömömet lelem benne. Meg, ha tetszik nektek, akkor miért ne, egy okkal több, hogy folytassam tovább, hiszen van még mit tanuljak és fejlődjek. ^^ Még záró gondolatként szeretném hozzá fűzni, 3-4 nap múlva lesz éppen 1 éve, hogy belecsöppentem ebbe a világba. És ezen rövid idő alatt, annyi mindenben fejlődtem, hogy leírni sem tudom. :3 /Amin most dolgozom: Iwatobi Free: Haru úszódressze, a jövőben meg tervbe van véve Prince of Persia: Dastan hercege... és fogok versenyezni is és perf.eket is szeretnék majd./

*Lő Expo parti videó, én voltam a kameraman*

Iskola ügyekről, hm válságban vagyok. Elbaltáztam az ügyemet, mert nem tudtam magammal kibékülni, hogy magamra erőltetek valamit, amit úgy érzek, nem tudok teljesíteni ennyi elvárás alatt. Vagy lehet nem is akarom, szóval aznap amikor le kellett volna adni, leültem gondolkozni és arra hallgattam, amit a belsőm súgott nekem: Ezt akarod? Nem! És megkaptam a válaszomat, jó kérdést tettem fel, lett belül visszhangja és választ is kaptam rá. Így nem mostanság fogom megírni. Témám elvileg van, de lehet hogy tovább variálok... miért állapodnék meg, ha előttem a bármi...! Szóval még egy félévet ráhúzok a sulira és még egy dologra választ kaptam, csak a tudatos énem akar bizonyítani a világnak, hogy menjek mesterre. Semmi szükségem rá, a szárnyakat megkaptam, hogy repülhessek, miért várjak? Mire várjak még, előttem a bármi, előre kell haladjak és nem hátra! Nem rák vagyok... hanem Lazac, ami az árral szembeúszik, Koi hal, ami 100 évente egyszer ugrik ki a tóból és sárkánnyá változik. :) Szóval nem akarom én ezt, 3 év és egy fél éppen elég arra, amit itt tanulnom kell. Utána kezdődik a következő nagy utazás, még nem tudom hova és ettől olyan izgalmas és bizonytalanságot okozó. 

Próbálom másképpen látni a világot lelki téren, próbálom megragadni azt az oldalát, ami a legtermészetesebb. Rengeteg türelmet gyakorlok és nagyon fárasztó, ja ééés rendkívül próbára teszi az embert. A türelem, olyan mint a nedves nádszál, csak finoman lassan és óvatosan lehet hajlítani, ha erősen akarod hajlítani, akkor azonnal kettétörik. "A türelem játéka, a türelem." Kicsit nehéz lehet elsőre megérteni, de így van.... :D 

A képregényről, lassan haladok vele, de megint van egy kis akadás, nem tudok bizonyos pontokon túllépni, ezért most más rajzokkal foglalkozom kicsit, hogy ne unjam el. Nagyon fontos, hogy fenn tartsuk az érdeklődésünket affelé, amin dolgozunk. Ha elröppen a motiváció, magával ragadja a kedvet is és onnantól elkezdődik a csúszás lefelé a lejtőn... nem ajánlom senkinek sem. Inkább tegyétek félre későbbre, nem éri meg semmilyen értelemben rajta ülni hosszabb ideig. Én ma döbbentem rá, mennyire jó dolog, régi dolgokat elővenni (pl. most ami aktuális egy mexikói srác a deviről rám írt, hogy nem lenne e kedvem elküldeni neki a 3D-s modellezett dolgaimból, mert ő tudná hasznosítani. Régen nem küldtem volna, mert én énén munkám és nehogy már.... de most meg simán írtam neki spanyolul (segítséggel persze) és elpostáztam emailben. Hátha, tényleg tudja használni és jóérzés volt, hogy a világ másik pontjáról pont ez kellett neki és nekem megvolt, mert régen lemodelleztem. ^^ ). Szóval most megint kedvem van Mayában dolgozni, kedv csinálónak készítettem egy Playblast videót, ami egy totálisan nyers videó anyag, közvetlenül a programból. Ilyen work in progresshez hasonlatos dolog. Ki is fogom tenni ide... 

Ezentúl meg tegnap azaz, 10.én belekezdtem varrni magamnak a rázókendőmet. Eddig közel 50 db fémpénz varrtam fel és még legalább kétszer annyi vár még rám, hogy csingliling-jen, amikor majd rázom. Fekete alapon lett egy arany szegély és a fém színű kis 1 forintos nagyságú pénzek. Egyébként, van itthon egy rakás 1 és 2 forintosom, nem lenne rossz átfúrni őket és azt is ilyen célra felhasználni! :3 Bár technikai eszközeim is lennének hozzá... tuti nem lustulnék! :) A többi díszítésen még nagyon gondolkozok, valami letisztultat szeretnék, ami azt az elvet követi, hogy a kevesebb néha több! :3