Október 225

Oááéiyy Heyho!

El-leütési hiba miatt lett 225, de ha már ez lett marad, többek közt azért, mert úgy sem tudok kreatív címeket kitalálni, kábé az utóbbi egy évben. :) Álmatlan éjszakám van, biztos valaki velem álmodik, más indok nincs. Időben vissza kicsit, egészen tegnapig megyek vissza. Azaz Okt. 24-én felkerekedtem és öcsémmel együtt elmásztunk-buszoztunk az Obi-ba. Tiszteletre méltó látogatást tettem pár fontos dologért, ami a jövőben kelleni fog igen, meglepő módon a jelmez készítéshez... van aki támogatja, van aki nem, nekem a szenvedélyem és a szerelmem szarból várat csinálni szóval nyertem. :3 Tehát mivel végre a modelles ügynökségnél kitudtam várni a soromat, megkaptam amiért megdolgoztam így volt miből költekezzek. /Itt érdemes megállni egy pillanatra én vagyok az típusú ember, aki méég egy szeletcsokit is sajnál magától mert, akkor nem fogom tudni hazaadni: és baj lesz a családomnak belőle. Szóval képzelhetitek milyen idiot vagyok./ Vettem ezt-azt, de a lényeg amire vágytam már rég az egy fúró-csiszoló-gravírozó-polízoró csoda volt és képzeljétek el megszereztem magamnak... most majdnem azt írtam hogy előkarácsony... de már a szótól is rosszul vagyok.... tehát megvettem pont. (Azért vagyok rosszul, mert már novemberben a csapból is az fog folyni, mint minden évben...)

Hazahoztuk és azonnal elolvastam a fontos papírokat, majd munkába fogtam olyan hangja van, hogy csak vrmm vrmmm és olyan csudálatosan dolgozik, hogy wáú. :D Igen, tudom érdekesen használom a magyaszki nyelvet, de ennél hülyébb nem leszek valószínűleg. Muszáj-ból vettem ragasztót is, ezért pár karton elemet is összetudtam illesztgetni, plusz a géppel, már készre is csiszolhattam. Majd este 21 kor eszembe jutott, mit szeretnék még. Elővettem pár munkadarabot, és nekiálltam fúrni és szegelni. 30 perc munka után elkészült a mű, és lett egy nyaklánc tartó kis izém, amit jó helyre fel is csavaroztam. ^^ Így néz ki a cuccos: (Amire rá vannak aggatva, az a lényeges elem. <3)

Aztán mentem volna lefeküdni, de a kutyuval volt egy köröm lenn, nagyon kellemes idő van így október közepén-végén, tetszik. Így maradhatna, eltudnám viselni ezt az évet tél nélkül. Nem tudom, mikor utáltam így meg a telet, de most nem kívánom egyáltalán. Ennek ellensúlyozására a kék szőlőt és a körtét nagyon is! Tele zabáltam magamat 6 kis körtével, meg csináltam kék szőlős tejes séket, de natúran jobb a szőlőcske.

 

Kis kitérő után, back to the mainline, azaz állok a tükör előtt kutya fürdetés után, nézem a fejem, elkezdek az új szuper fésűmmel fésülködni (ami, kb. olyan, mint egy ló csutakló kefe) és a szőke hajamon elkezdtem agyalni. Tetszik az, hogy ilyen hosszú de nem tetszik hogy szőke.... mit csináljak... levágjam, ne vágjam. Aztán a végső döntést az határozta meg, amikor egy ilyet mondtam kinek lenne szíve levágni Egy ilyen szép hosszú egészséges hajat. A tükörben a hajamról magamra néztem és megkérdeztem tőle: Te normális vagy? Ez hol szép? Hol egészséges? Te aki fodrász modell voltál nem akarod levágni a saját hajadat? Segítek jó, hogy ne legyél ilyen nevetséges! Ollót és fésűt ragadtam majd szépen lassan fogyatkozott a hossz és a szőkeség is belőle. Majd az utolsó simítások után volt még arra kedvem, hogy összeszedegessem a tincseket, amik nagyobbak voltak és egy kötegbe gyűjtöttem őket majd jött egy varázslat és így nézett ki egyszer csak.

Aztán ezt a csodás kis köteget, felfűztem az álomfogóm egyik üresen maradt helyére. Színben és anyagban is nagyon oda passzol, ezért ott marad a helye. Kicsit irreális lenne nyakláncnak hordani a saját hajamat... bár nem tartom kizártnak, hogy egyszer majd megjátsszam ezt a verziót. :D Megőrültem egy kicsit, de nem bánom kellett már egy kis változás. Lassan több, mint 2 éve nem volt vágva a hajamból örülök, hogy szembeköptem az egómat és levágtam a hajamból, azt ami úgy is letört volna apránként. Vége a színes korszakomnak, nem akarok többet hajat festeni magamnak, úgy érzem a sajátom sokkal szebb. :) Nem akarok sikkes, divat majom lenni a trendi kis szőke tincsemmel, jobb ez így már ideje volt megválnom tőle. Kicsit még idétlenül áll oldalt abban a sávban a fél hosszú - fél rövid haj, de leszarom jobb ez így. Csináltam mókás képeket. Egyet kiteszek ide megint, sajnálom egomán vagyok, de nem kicsit.

Ha van vélemény kéretik ide, sőt kritikát is lehet, de akkor az legyen formailag is az. X"D Most nem tudom mit fogok tenni... olyan hosszú még az este.... Amikor azt érzem, hogy rövidek 24 óra akkor, arra az idézetre gondolok, nem baj ott van még az este. Vicces, de tényleg így van. És egy este alatt is lehet csodát tenni. Lehet visszadátumozva meg kiteszek pár képet a szobafestésről, csak hogy pótoljak ezt- azt, mert a blog az én életem fontos része. Sajnos nem mindig van erőm rá, olykor időm se, pláne ha nincs is kedvem, de nem lényeg teszem amit teszek és ennél többet sajnos vagy sem nem tudok kihozni magamból... vagy csak nem akarok, fontos benne a móka. Ha ez a varázs nincsen meg az én "alkotásaimban" akkor hiábavaló az egész.

/Mára off. Ja igen, vissza felére, meg akkor egy orchideás félposzt akármit még kiteszek, azt annyi./

Ti kértétek, Kornél

Üdv Nép!
Most egy olyanról fogok írni nektek, amiről az utóbbi időben annyian kérdezősködtetek: vagyis arról...
   

Hogyan készítsünk magunkról próbababát? 

(Így készült Kornél tutorial) 

Kezdem is a legelején, én gyerek koromban mindig is ábrándoztam, hogy nekem kell egy ilyen varrós kellék, szimplán csak azért mert tetszik. Aztán az évek során, ahogyan elkezdtem varrni, rájöttem mi az értéke és az előnye egy ilyen kis bábunak. Később a cosplay is közbeszólt és már úgy éreztem muszáj tennem valamit, az ügy érdekében. Így a lassan másfél éves, cosplayes tapasztalattal és a barátaim rengeteg tanácsaival belevágtam egy olyan kezdeményezésbe, amiben csak reménykedni tudtam, hogy sikerülhet. Külön köszönet illeti B.R.N.-t és a hugomat, ha ők nincsenek, akkor Kornél sem volna. ^^

Nos mindenképpen valami okos megoldást szerettem volna, hogy praktikus legyen, ha már csinálunk valamit, akkor én törekszem arra, hogy ne csak egyszer használható legyen! Fontos, hogy ne egy síkban gondolkozzunk, merjünk elemelkedni a földről és több dimenzióban gondolkozni... kicsit problémás időnként, de megéri. Következzen lépésről lépésre a készítés. (A sok bevezetés után biztosan várjátok már)

Hozzávalók: 

(a méretednek megfelelő) poló, fényes felületű cellux vagy ducktape, 2 festő ragasztószalag, 2 flakon aeroszolos purhab, vastag karton papír, A3 papír/ karton henger, fólia, sniccer, olló, 3-4 tubus ragasztó, legalább 3 méter (anyag) filc. /Én ezekkel a dolgokkal készítettem el, ami nem volt otthon megtalálható, azt az OBI-ban szereztem be. Ja igen kékkel, fogom oda tenni a kis kommentjeimet a szövegbe, időnként!/

Kezdem ott, hogy előre felhívnám a figyelmeteket, az előkészületekhez alaphangon is minimum KETTŐ ember kell, EGYEDÜL semmiképpen se kezdjetek hozzá, mert NEM FOG MENNI! Szóval testvér, kiskutya, barát, haver, cimbi, öribari, szülő bárkitől kérjetek segítséget. Valamint, figyeljetek a tartásotokra, húzzátok ki magatokat és kérjétek meg a segítőt, hogy mindig korrigáljanak titeket. Közel 30 perc után nem tudunk szoborként állni! (Én is elfáradtam és bizony nekem kicsit kontraposztos lett a baba...) :3 

Első lépés:

Felveszitek csak a polót, azaz nincsen alatta semmilyen más réteg. /Gondolom lányoknál, azért lehet nem árt a pánt nélküli melltartó....mindegy, a kérdésekkel majd a kommentbe tudtok bombázni./ Azért nem érdemes alá öltözni, mert így is meleged lesz benne, plusz a végén le kell vágni rólad a "páncélt". Tehát rajtad van a poló, akkor jön a kis segítőd a fényes felületű celluxxal és elkezd a csípődtől körbe tekerni a ragasztószalaggal egészen a poló kivágásáig. Fontos! Ügyelni kell arra, hogy a váll öv területe szépen kicsit lazábba legyen átragasztva. /Nekem sajnos a bal oldalam, ellett szorítva és bizony közel 30 perc zsibbadás nem kellemes érzés./ Szóval, ha rajtatok van már a cucc nyugodtan mozogjatok benne, amíg lehet, mert a többi réteg után már sokkal merevebb lesz. Ha elfogyott a sima cellux, (ami egyébként cosplayes szempontból semmire sem jó) jöhet a festőszalag.

*Celluxos poló /nem kicsit feszül/*  

Második lépés:

A festő szalagra én egy speciális cuccként tekintek... az is! :D Nos én úgy kértem a hugomat, hogy először úgy tegye fel az első réteget, mintha börtönrács lenne, egy ragasztó csík hosszában (vertikálisan) utána egy kihagyás és utána a következő, és ez így megy, amíg körbe nem éri a testet. A második réteg ugyan ebben a szellemben történik csak vízszintesen (horizontálisan) egy ragasztás, egy üres... amíg körbe nem ért. Utána meglepő módon ugyan ez a technika jön, megint függőlegesen, csakhogy! most az üres kockát helyét kell lefedni a ragasztóval. Majd az utolsó körben vízszintesen is oda ragasztunk körbe, ahol a még nem takart a ragasztó. Lehet ez kicsit furának tűnik és bonyolult, de ez nekem azért volt fontos, mert így keresztkötéseket hozunk létre, ami által sokkal masszívabb lesz a baba felépítése és így biztos megtartja majd az alakját. Ha kész vagyunk ezzel a fázissal, akkor következik az a rész, amikor megint körbe kell tekerni magadat, figyelni kell, hogy a mell feletti részek is rendesen legyenek fedve! Próbáljunk ugyanolyan vastagságra törekedni mindenhol. /Ebben az állapotban, már nem tudtok igazán mély levegőt venni, és megsültök a rétegek alatt, és igazából mozogni sem tudtok, jó esetben./

Harmadik lépés:

Keljünk ki a bábunkból! Most jön az igazság egyik pillanata, amikor szükségünk van a segítségre, de úgy igazán. Minden bajunk van fáj a lábunk a sok állástól, szédülünk a segédünktől, mert annyiszor körbe járt minket a ragasztás miatt. És most a segítő ragadjon ollót és vágja fel a munkáját! Figyelem, mi, akik benne vagyunk a bábban lehetőségekhez képest próbáljunk meg oldalazni a testünkkel... a segítő keresse meg a bőr és poló határ felületét és kezdjen el vágni. Az irány a következő felülről lefelé csak a test egyik oldalán. Először a nyak-váll rész kell szétvágni, utána a hónaljtól indulva a csípőig, de ha úgy jobban tetszik, akkor a hátnál is lehet, csak szerintem csak sokkal macerásabb. /Itt nagyon fontos az, hogy beszéljetek közben, éppen ki mit hol stb, mert nem lenne jó ha belevágnátok a másikba./ Ha túl vagytok az operáción jön az átváltozás érzése, mivel annyira nem merev a cucc kicsit lehet feszíteni, így kitudtok bújni belőle, úgy, hogy a másik oldal sértetlen marad. ^^ És voliá! Meg is van az alap, azaz büszt formátok. ^^

Negyedik lépés:

Ha jól sikerült az eddigieket megcsinálni, akkor a test formátok megáll, a saját alapján és nem dől el. Most az a munkafázis van, amikor ki javítjuk a "károkat". A festő szalag segítségével fixáljuk az éleket és összeférceljük a vágást, aminek a segítségével le tudtuk venni az alapot. Kívül-belül hozzáférünk így bőven tudjuk ragasztgatni. Addig kell javítgatni, amíg nem akar szétnyílni, ha már eltűnnek ezek a jelek készen áll a baba a következők lépésekre. :3 Azért fontos mindent bevonni a festő szalaggal rendesen, mert a következő lépés a papírmassézás lesz és bizony, ahol nem papír alapú a fedés, oda nem fog feltapadni a ragasztós papír. 

Ötödik lépés:

A papír massézás nálam kicsit másképpen zajlik, mint általánosságban. Én nem szeretek szöszmötölni vele és pépes cuccokkal dolgozni...nem is lesz olyan csuda szép a végeredmény, de ugyan olyan tartós lesz és meglehet természetesen dolgozni, szóval még szép is lehet. Én olyan újságokat használok, aminek a felülete nem fényes. Ezeket kb 4-5 cm-es vastagságú csíkokra vágom, fogom a ragasztót végig nyomok rá egy adag ragasztó csíkot és egy vastag karton darabbal végig egyengetem a papíron, egyetlen mozdulattal. A papír vég pontjainál érdemes több figyelmet szentelni nekik, hogy tuti oda is ragadjon, ahova kellene. Majd elkezdjük felpakolgatni a darabokat. Én 2 és fél réteget csináltam meg belőle: egy függőleges, egy vízszintes és egy fixáló réteget a nyak és váll részeknek. Majd hagyjuk megszáradni, semmiképpen se akarjuk felgyorsítani a folyamatokat, így is úgy is kiszárad. 

Hatodik lépés:

Ameddig száradnak a rétegek, addig van időnk. Készítsük el a belső szerkezetet is! Ez egy választható része a munkafolyamatnak, ugyanis nem muszáj megcsinálni, ha nem szeretnénk. Azonban én szükségesnek érzetem, mivel később szeretném felerősíteni egy állványzatra Kornélt. A belső szerkezetet én a következő módon készítettem el. Egy nagy méretű vastag karton papírra tettem a papírmasséval bevont alapot, majd annak az alját körbe rajzoltam. Összecsavartam egy A3 méretű műszaki rajz papírt karton hengerré és szemmérték szerint megkerestem a test (statikai) közepét, majd jelöltem hova kell kerüljön. A tetejéhez, egy kör+ovális+tojás firka alakzatból rajtoltam meg a nyakat+ korrekciónak a festőragasztó papír guriga részét is hasznosítottam. Majd ennek is megjelöltem a közepét, mert bizony a labilis építményem tetejére tettem. Majd jött egy sorművelet ismét, kilyukasztottam a jelöléseket és ragasztóval odafixáltam az elemeket. Az alsó kartont a hengerhez, majd a felső nyak imitációs kartont is a hengerhez. Majd ezt az egészet hozzá építettem a meglévő testhez és kritikus részek kaptak rözgítésképpen egy festő ragasztós + papírmassé réteget. (Biztosra akartam, menni, hogy ne folyjon majd ki később a purhab.)

*itt még félkészen látható az alap, a henger és a nyak állapota*

Hetedik lépés:

A minden dolog megszáradása után, jött a purhabozás! Dudus blogjában, amit oldalt az olvasott blogok közé kilinkeltem, tökéletes leírást ad erről a technikáról, szóval bővebb információkért nyugodt szívvel keressétek fel, csak ajánlani tudom. Én is az ő leírására támaszkodtam! Szóval a purhabozandó felületeket növény permetezővel átnedvesítjük, de ne tocsogjon a vízben, legyen nedves. Mivel a purhab felhősödéséhez, a kémiai reakciójának kulcsa a víz, ettől puffad fel. Fejjel lefele fordítva a flakont, kezdjük érzéssel fújni a habot és közben nyugodtan álljunk meg rétegenként és permetezzünk újra. Nem kell sietni vele, bő van van időnk elszöszmötölni vele. Ha nem juttatunk a rétegek közé vizet, ott a reakció nem fog tökéletesen végbe menni és nem fújódik fel a hab. Zárt helységben nem ajánlom, nyissatok ablakot legyen huzat stb, mert gázfejlődéses folyamat. ^^ Öhm, fontos még! Ugye belülre tettük a hengert, ezt mindenképpen tömítsétek, azaz, tegyétek rá a babát bármire például seprűnyél, mert a purhab belülről a szép hengerünket összefogja nyomni. 1, mert a nedves papír tönkre megy, 2. mert felfúvódik a cucc és szétnyomja arról, az oldalról, ahonnan éri. /Ami nem feltétlenül baj, de nem biztos, hogy mindig szerencséje lesz az embernek. Mert nekem összenyomta a gurigát, de utólag feltudtam húzni egy seprű nyélre és tudtam korrigálni a hibát./ Tehát szépen lassan fújkáljuk és dagad benne a cucc, semmiféleképpen ne nyúljunk hozzá, mert utána 1-2 nem vakarod le magadról, de még a ruhádról sem nagyon. A vállak lukjait érdemes befedni a celofánnal, mert különben kifolyhat a félkész purhab. A nyaknál picit macerás, de mókás is, a képen jól lehet látni, mennyire katasztrófa jellege van. Szellőzéstől, anyagtól függően, úgy 4-7 óra alatt tökéletesen megszilárdul, és vágható állapotba kerül az immáron test.

Nyolcadik lépés:

Ha teljesen megszáradt az alakunk, akkor neki eshetünk késsel, sniccerrel, amivel csak jól tudunk bánni. Vágjuk formára a bábut, alakítsuk ki a nyakát, a vállait tetszésünk szerint. Hagyhatjuk gömbölyűre, de akár kimélyíthetjük is, mint ahogyan én. Majd ha elkészültünk a vágással, akkor mindenképpen fixáljuk a fedetlen purhabos részeket, mert már említettem, hogy a purhabra simán nem fognak ragadni, a ragasztózott papírmassé szeleteink. Szóval a festőragasztó segítségével fedjük le-be azokat a részeket, ahol csak a tiszta purhab van. Itt már mindenki szíve joga szerint eldöntheti, hogy szeretne-e még egy réteg papírmassét, de én már nem éreztem szükségét.

Kilencedik lépés:
Vonjuk be anyaggal a bábut. Itt mindenkinek a kézügyességére és fantáziájára bízom, mit szeretne belőle kihozni. Én nekem volt egy sötét kék filc anyagom és nagy gondossággal azt ragasztottam fel, kettő nagyobb darabban és több kisebből. Én nem az anyagot, hanem a bábu felületét ragasztottam, ugyanis a papír lassabban szívja fel a ragasztót, mint a szövet. Felhordtam az anyagot, utána elegyengettem karton darabok segítségével, ráborítottam az anyagot és kezemben a vasalóval felvasaltam rá az anyagot, majd hagytam száradni. Ezeket a lépéseket addig ismételgettem, amíg teljesen be nem fedtem Kornélt. Én valahogy, ilyennek álmodtam meg őt...

Majd végül teljesen elkészült és teljes pompában készen állt a szobámban. A kellemetlen ragasztó szagokat egy kis dezodorral frissítettem, ugyanis a ragasztónak még száradni kell bőven 1-2 napot, hogy teljesen megkössön mindenhol és ilyen kor a szagokat-illatokat is jól képes konzerválni. Tehát az elkészült illatos és feketének tűnő nem tudom hányas méretű próbababa lett íme, ő felsége Kornél herceg!

Bármi kérdésetek van vele vagy a készítéssel kapcsolatban, ami nem eléggé világos. Írjátok meg kommentben, mélben vagy ahol jól esik. Szívesen megosztom a véleményeimet és egyéb tapasztalataimat ezzel vagy akár már dolgokkal kapcsolatban. Boldogság, öröm, béke.

Köszöntem a figyelmet. ^^ <3 Lűv belétek!

Orchidea festés

A kép lelő helye: Taksonyban van. Megközelítőleg 24 óra munkája van benne, ebben az egy tő orchideában. Az első fotóm, a papír A4-es alakú, így nagyjából lehet látni, hogy egy virág fej nagyobb, mint egy tenyér. Izgalmas kihívás volt festeni, nem kicsit beleszerettem, ebbe a festményembe külön köszönet a tulajdonosának, aki rendkívül lelkesen segített bele itt ott. Szóval jó móka volt, egész este fenn maradtunk, hogy befejezzük. ( 3 telefon fotóiból össze válogatva. :3)

 

Haru és Kornél

Sziasztok népek!

Gondoltam dobok fel valami kis frisset, az aktuális dolgokról. Először is a 2014 nyárra tervezett egyéni projektem, hogy megcsinálom az Iwatobi Free!: Haruját. Most még csak a fürdőrucin dolgozom... majd a többi is sorra kerül. Persze, ezt nem fogjátok sehol sem látni rajtam így (az úszódresszt) tömegben, mert a magamutogatós képeimen túl kurvára nem vagyok extrovertált ön és magamutogató... talán egy picit, de ennyi kell az egomnak. És különben is a saját blogomra azt teszek fel, amit nem szégyenlek, és nem meztelenkedek, csak progress fotókat csinálok. Karakter hűségre törekszem... és az úszók nem ruhában úsznak. Magyarázkodás off. ^^

Work in Progress:

Haru cosplay teszt

Ezen túl pár napja, azaz 3 napja lassan dolgozom a próba babámon. Már nagyon sok sok éve szerettem volna egy ilyen varráshoz szükséges fantasztikus kelléket, de soha nem volt rá keret, hogy vegyek egyet, így most hogy így belejöttem a jelmez tervezésbe, gondoltam elkészítem a sajátomat. ^^ Az első pillanatban azonban, az sem tudtam hogyan kezdem, aztán egy nagyon kedves cosplayes barátosom, adott annyi hihetetlen sok jó tippet, hogy azonnal megőrültem és nekiláttam a munkálatoknak, amit beszereztem ezt azt. Gondolkozom, hogy kap egy külön tutorialt, de lehet, hogy nem írok belőle, mert csak ez nekem izgalmas és a kutyát sem érdekli az én kis mini workshoppom. XD 

Lényeg: még félkész ugyan, ez a kis csillag, de már nagyon jó állapotban van. És direkt úgy készítem, hogy ha lesz talapzatom, akkor, felfogom tudni a bábut rá applikálni könnyedén. ^^ Extra információ a babámról:

a mellbősége: 95 cm, a dereka: 84 cm és a csípője: 64 cm körül. Ami, nekem nagyon furcsa, hogy ránézek és akkor fogom fel, hogy ez az én hasonmásom...ergo, pont akkora mint én! DE én meg NEM ekkorának érzem magam és nem tudok, efelett napirendre térni. Szóval barátkozom magammal. Creepy!

El is lett nevezve, a korpusz után azt a nevet adtam neki, hogy Kornél. Tudom... nem vagyok normális, de ezt eddig is tudtuk már. Eddig így fest:

A próba baba: Kornél

 És annak ellenére, hogy mindennel szépen haladok, úgy érzem, hogy sohasem leszek készen....
Mára ennyi, nincsen több ötletem... ja, de. Az előző írásomhoz, töltöttem fel képet, a pénzérmésről.

Ja igen és kaptam ajándékba angyal szárnyakat! :3 Úristen fel kell tegyem ide! :)
Olyan gyönyörűségesek! ^^ Ja igen és ez most az utolsó mutogasd a tested, fejed kép of the elkövetkezendő 2 hónapban... nem lesz több rólam, ígérem.

Október 11.

Heyho, virtuális érzőlények! :3

11 nap telt el, amióta legutóbb írtam és nagyon olyan érzésem van, mintha egy hónapja nem írtam volna semmit sem. Rettenetesen rossz érzés, hogy nem osztom be rendesen az időmet, de hát ez van... abból gazdálkodom, amiből tudok. Éppen most az alvási időmből veszek el egy keveset, hogy hódolhassak ennek a hóbortomnak egy kicsit. ^^ 

Volt egyszer egy Őszi MondoCon és én is itt voltam! 2 héttel a Cosplayer Expo után... ömáézing volt! ^^ Kedves mondós mangarajzolós kis csapat jó voltából kaptam a V.I.P belépő jegyemet és így jutottam be a Con területre, ami megint az Expo-n volt kinn, ami a pillangó utcától van egy kőhajításnyira. Na jó legyen inkább húsz kőhajításnyi. :P Will Turnerben mentem ki, mert Vasárnapra voltunk megegyezve Jack Sparrow kapitánnyal és nagyon csecsék voltunk együtt, épp mint két kalóz... khm akarom mondani, két csiszolatlan gyöngy, abból is a fekete féléből. ( Aki érti a poént, annak pacsi....) Volt minden, nekem hercegi con ebéd (egy kedvenc maki tállal), kis tánci-tánci, sok mókázás és sok pózolás a kattogó fotómasinák előtt. Szóval meg volt az őszi gyereknapom, egymás után 2x is. Nem is tudom mást mondani, nagyon király volt ismét ott lenni és még több emberrel találkozni és barátkozni. :3 Ezen túl többen elkezdtek felbátorítani, hogy csináljam még a cosplayezést, mert idézem "baromi tehetséges" vagyok benne. Hízelgő és jól esik, hogy elismerik a munkámat és tutira fogom folytatni, örömömet lelem benne. Meg, ha tetszik nektek, akkor miért ne, egy okkal több, hogy folytassam tovább, hiszen van még mit tanuljak és fejlődjek. ^^ Még záró gondolatként szeretném hozzá fűzni, 3-4 nap múlva lesz éppen 1 éve, hogy belecsöppentem ebbe a világba. És ezen rövid idő alatt, annyi mindenben fejlődtem, hogy leírni sem tudom. :3 /Amin most dolgozom: Iwatobi Free: Haru úszódressze, a jövőben meg tervbe van véve Prince of Persia: Dastan hercege... és fogok versenyezni is és perf.eket is szeretnék majd./

*Lő Expo parti videó, én voltam a kameraman*

Iskola ügyekről, hm válságban vagyok. Elbaltáztam az ügyemet, mert nem tudtam magammal kibékülni, hogy magamra erőltetek valamit, amit úgy érzek, nem tudok teljesíteni ennyi elvárás alatt. Vagy lehet nem is akarom, szóval aznap amikor le kellett volna adni, leültem gondolkozni és arra hallgattam, amit a belsőm súgott nekem: Ezt akarod? Nem! És megkaptam a válaszomat, jó kérdést tettem fel, lett belül visszhangja és választ is kaptam rá. Így nem mostanság fogom megírni. Témám elvileg van, de lehet hogy tovább variálok... miért állapodnék meg, ha előttem a bármi...! Szóval még egy félévet ráhúzok a sulira és még egy dologra választ kaptam, csak a tudatos énem akar bizonyítani a világnak, hogy menjek mesterre. Semmi szükségem rá, a szárnyakat megkaptam, hogy repülhessek, miért várjak? Mire várjak még, előttem a bármi, előre kell haladjak és nem hátra! Nem rák vagyok... hanem Lazac, ami az árral szembeúszik, Koi hal, ami 100 évente egyszer ugrik ki a tóból és sárkánnyá változik. :) Szóval nem akarom én ezt, 3 év és egy fél éppen elég arra, amit itt tanulnom kell. Utána kezdődik a következő nagy utazás, még nem tudom hova és ettől olyan izgalmas és bizonytalanságot okozó. 

Próbálom másképpen látni a világot lelki téren, próbálom megragadni azt az oldalát, ami a legtermészetesebb. Rengeteg türelmet gyakorlok és nagyon fárasztó, ja ééés rendkívül próbára teszi az embert. A türelem, olyan mint a nedves nádszál, csak finoman lassan és óvatosan lehet hajlítani, ha erősen akarod hajlítani, akkor azonnal kettétörik. "A türelem játéka, a türelem." Kicsit nehéz lehet elsőre megérteni, de így van.... :D 

A képregényről, lassan haladok vele, de megint van egy kis akadás, nem tudok bizonyos pontokon túllépni, ezért most más rajzokkal foglalkozom kicsit, hogy ne unjam el. Nagyon fontos, hogy fenn tartsuk az érdeklődésünket affelé, amin dolgozunk. Ha elröppen a motiváció, magával ragadja a kedvet is és onnantól elkezdődik a csúszás lefelé a lejtőn... nem ajánlom senkinek sem. Inkább tegyétek félre későbbre, nem éri meg semmilyen értelemben rajta ülni hosszabb ideig. Én ma döbbentem rá, mennyire jó dolog, régi dolgokat elővenni (pl. most ami aktuális egy mexikói srác a deviről rám írt, hogy nem lenne e kedvem elküldeni neki a 3D-s modellezett dolgaimból, mert ő tudná hasznosítani. Régen nem küldtem volna, mert én énén munkám és nehogy már.... de most meg simán írtam neki spanyolul (segítséggel persze) és elpostáztam emailben. Hátha, tényleg tudja használni és jóérzés volt, hogy a világ másik pontjáról pont ez kellett neki és nekem megvolt, mert régen lemodelleztem. ^^ ). Szóval most megint kedvem van Mayában dolgozni, kedv csinálónak készítettem egy Playblast videót, ami egy totálisan nyers videó anyag, közvetlenül a programból. Ilyen work in progresshez hasonlatos dolog. Ki is fogom tenni ide... 

Ezentúl meg tegnap azaz, 10.én belekezdtem varrni magamnak a rázókendőmet. Eddig közel 50 db fémpénz varrtam fel és még legalább kétszer annyi vár még rám, hogy csingliling-jen, amikor majd rázom. Fekete alapon lett egy arany szegély és a fém színű kis 1 forintos nagyságú pénzek. Egyébként, van itthon egy rakás 1 és 2 forintosom, nem lenne rossz átfúrni őket és azt is ilyen célra felhasználni! :3 Bár technikai eszközeim is lennének hozzá... tuti nem lustulnék! :) A többi díszítésen még nagyon gondolkozok, valami letisztultat szeretnék, ami azt az elvet követi, hogy a kevesebb néha több! :3

Szeptember utolsó napja

Oy Mindenki!

Egy újabb pár sor erejéig ismét létezem az éter ezen kis szublimált területén, ahol a gond-olatok betűként csapódnak le ide, virtuális formában. Előre is kitaláltam mit, miket szeretnék kapni idén karácsonyra vagy akkor amikor lehet nekem. Igazából bármikor... xD Nos, őszintén szólva kicsit belefáradtam, abba hogy én mindig csak adok célirányosan és ritkán van olyan amikor, valakitől kapok célirányosan valamit. (Persze időnként egy évben egyszer előfordul.) Minden esetre, nekem most a legjobban szükségem lenne arra, hogy az elfogadás/ kapás érzésének örvendjek. A kis szerencsétlen lelkemnek jól esnének a következő dolgok, amiket így most kilövök az univerzumba, hátha egyszer teljesülnek. :D /Annyira szerintem nincsenek nagy igényeim, bár már ez is nagy lehet, ha felmerek tenni ilyen dolgokat./

Íme a lista:
Kedves Univerzum, nagyon szeretném, ha kapnék (nekem)...

...készített rajzot.
...esetleg valami kis fanartot.
...írt verset.

...írt dalt.

...sálat.

...kesztyűt.
...szoba kedvencnek, kaktuszt.
...az én verseim közül fordított japán verziót.
...egyedi medált, a nyakamba.

Meglepő hülyeségek, de az életem nem a kapásról szól összeségében. Én amikor tudok, igyekszem kedveskedni akinek éppen tudok. Azzal, ami akkor eszembe jut és viszonzás nélkül önként teszem ezt, mert miért ne? Csak egyre többször érzem és bánt az érzés, hogy amit én adok, az nem egyenes arányban van azzal amit kapok, persze meglehet, hogy nem jól látom ezt. De az érzést csak úgy lehet csitítani, ha kioltjuk azzal, ami kell neki. Saját tapasztalatból mondom, a sóvárgásnál nincsen kínzóbb dolog. 

És megjegyezném, hogy ebben minden ember nagyon jó, mert könnyedén tudunk magunknak szenvedést okozni és amikor a akár unalomból a tudatunk magunknak csinálja az rendkívüli. Szóval olyankor, ha fellép nem agyalni kell, hanem felismerni és tenni ellene, mert ha hagyjuk akkor bizony el bizonyos időn túl, ha túl erős akkor győzedelmeskedik felettünk. Persze ritka esetekbe tartozik, amikor elhalványul és elfelejtjük. Bár szerintem az csak annyi, hogy éppen akkor más dolog miatt vagyunk oda és az előző törlődik, vagy rangját veszíti. Mindegy számomra a lényeg, az hogy szüntessük meg, ami éppen fellép és akkor az igényeink által a konfort zónánk kívül és belül egyaránt rendeződik. :3

A sulis dolgokról inkább bölcsen hallgatok, mert ez egy hallgató dolga. ^^ Viccen kívül meg készülök már agyban a szakdogára nem lelkesen, de gyűjtöm az anyagokat. A fejemben már összetettem a körvonalait és védőfalait a témámnak, aztán meglátjuk, hogy a konzulensem mennyit fog segíteni. ^^ Reménykedem benne, hogy az intuitívan és logikusan jó döntést hoztam. Tessék nekem szurkolni, hogy sikerüljünk ötös fölét kapjak a színvonalas munkára. (Nagyon szeretnék magamhoz képest is valami nagyon jót írni, ez nekem most nagyon fontos. :D) Aztán a későbbi tervem, az hogy egy angol nyelvvizsgát is leteszek, igazából megvallom őszintén nem érdekel milyen lesz érdem jegy, csak legyen meg. Belül meg azért egy 80%-ot minimum szeretnék, de az emelt szintűt tuti nem vállalom be, mert parás vagyok titokban nagyon. 

Azt követően meg, szeretnék menni Mester kurzusra, mert nem szeretném félbe hagyni a főiskolát, itt az alapképzésnél... persze ha sikerül azt elvégezni. No de ezek csak tervek. :D Meglátjuk mi lesz belőle. ^^

Hogyan készült...

Íme pár wip, azaz work in progress kép a jelmezemről, a kezdeti fázisaiból. A dátum a kép szélén, azt hivatott jelezni, hogy azt a munkadarabot, mikor kezdtem el készíteni. (Csak, hogy legyen megint valami kis apróság...)

Pár sor

Szia mindenki!

Úristen elszáll lassacskán ez a Szeptember is! :) Rengeteg minden van, amiről most egy bejegyzés alatt szeretnék beszámolni, mert az elkövetkezendő időszakban a blogom nagyon létminimum alatt fog működni. Sajnos. Kezdeném ott, hogy a főiskolán harmad éves vagyok, ami azt jelenti, hogy rengeteg a tenni valóm. Végzős diák lettem, ráadásként a Hallgatói Képviselet egyik tagja is, szóval nem unatkozom egy percet sem, mert mindig van valami, sőt néha még sok is és nem csak képletesen szólva. El kell kezdjem megírni a diploma munkámat és ezt Márciusban teljes formában le is kell, hogy adjam... izgalmas kihívás, de érzem, hogy előre is nagyon sokat fogok miatta szüttyögni. Plusz még Augusztus végéig mellé kell varázsoljak egy angol nyelvvizsgát is és lövésem sincs, azt is hogyan fogom megcsinálni? Passz... majd valahogy. Muszáj.

Volt egyszer egy őszi con:
Cosplayer Expo néven futott, ott voltam a Karibos jelmezemmel és megnyertem a harmadik helyezést egyéni Craftmanshipben, szóval hihetetlen dolgok vannak most velem. Megérte vele annyit dolgozni, plusz a rendezvényen összeismerkedtem rengeteg új arccal, akik nagyon kedvesek és közvetlenek is. Csupa jó dolgokat mondtak, így kicsit emelkedett hangulatban fogok, majd a következő terveknek is a jövőben.  ^^ Itt egy kép rólam amit, még tegnap hajnalban Ps-eltem össze. Bővebben nem tudok róla mit írni. :D

Aztán a képregény, amit felkérésre rajzolok: megszületett belőle az első oldal! ^^ Arról képet azon az oldalon láthattok majd, ahol ez a kép található lesz hamarosan. A többi oldalt, hogy mikor fogom rajzolni, jó kérdés a diploma munka mellett kicsit lesz bőven dolgom és nem tudom a többit, azt hogyan fogom mellette menedzselni...  Szóval ide egy link jön majd, vagy nem lehet addigra majd lesz egy bejegyzés a linkkel. ^^ Nem tudom.

Rólam még dióhéjban annyit, hogy napi 5-6 órákat tudok csak aludni, mert azt sem tudom, hogy mit csináljak, mert annyi mindennel kell foglalkozzak. Picit megviselt lett a fejem és óhatatlanul még fogytam is (nincsen étvágyam, nem tudok akármit megenni... és inkább nem eszek), remélem azért még nem halok ki. Túl sok mindent szeretnék csinálni. :D Most pedig ennyi fért bele... nem tudom mikor lesz következő bejegyzés és azt sem tudom, hogy miről.  (De ha van ötletetek vagy kérdés, hogy ti kevesek, akik olvastok időnként miről írjak, dobjatok egy mailt és a jövőben lesz róla poszt. ^^)

Szeptember 11

Huh, heyho mindenki! :)

Újra itt a blogon, végre! Nos lassan kicsit el vagyok maradva magammal és a dolgaimmal, mert amikor dolog van, akkor minden a nyakamba szakad a sok teendőm, sajnos most is ez van. Dög fáradt vagyok, de azért gondoltam, hogy valamit írni kellene ide tehát jöjjön ide most pár sor. Amikor nem tudok rendes címet adni, akkor ezentúl a dátum lesz a cím, ötlettelen vagyok a Bertalan mellett. Oik.

Idén először, végre indulni fogok a Conon Cosplay Craftos versenyen. Szerencsét próbálok, hátha nyerhetek a Will Turner jelmezemmel, amin szeptember első napja óta dolgozom. Mindig csak egy kicsit, de most azt hiszem időben kezdtem el a varrást és készítéses dolgokat. Jelen pillanatban ami készen van: Csatok, bőr szíjjak, ing és a medál. Félkész állapotban: Csizma karima, mellény, kard, kard hüvely, kés, (kulcs, nem biztos hogy lesz, de majd dolgozom rajta). Ami még hiányzik: pisztoly, nadrág, gombok felvarrása, lakkozások és végül a clean up-ok. 12-én benevezek a neten a versenyre. Szurkoljatok majd nekem. :P

Képregény: Amit felkérésre készítek, megrajzoltam a paneleket. És most az első oldalon ügyeskedem a többi még tervezés alatt. Mellesleg megjegyezném, hogy nagyon kakának érzem a munkámat, de segáz, majd a Ps-sel kicsit feltuningolom. (Bár nem hinném, hogy sokat fog javítani rajta) Azt, még nem döntöttem el, hogy színes vagy fekete-fehér lesz e, de gondolom inkább színest szeretnék, mert az kicsit látványosabb, bár ez még a jövő zenéje. ^^

 Iskola: Hétfő óta elkezdődött és remélem, hogy idén nem halok bele a sok minden féle dologba. Hétfőn és szerdán reggeltől estig leszek oda az iskolában, ami azt jelenti, hogy este 20 körül már otthon is leszek. Előnye, hogy lesz szabadnapom, mert kedden-pénteken csak 1-1 órákra kell megjelenjek, hátránya pont az.  Papír ügyeket intézek, gondolom idén sokszor még a hallgatói ügyeket is fogok nem csak magamnak, hanem másoknak is. Úgy döntöttem ebben a félévben kigondolom, miből akarom majd a diploma munkámat megírni, de most nem nevezek be vele, még ráér. Úgy érzem eléggé ügyes vagyok ahhoz, hogy 40 oldalt kiírjak magamból, pláne ha van mellettem pár szak irodalom és egy jó témavezető konzulens. :)

Pár kép, mert miért ne... egyébként azért hagytam fel a képek vízjelzésével és kicsinyítésével, mert időigényes és abból nekem kevés van, de am majd egyszer talán megreformálom, hogy valahogyan, mindig rajta legyen...mindegy lényegtelen.

Szeptember 7

Tegnap egy reklám film forgatáson voltam, ma hajnalban értem haza az első vonattal. A nyugatiból indult a vonat 5:18 perckor, talán a 8-as vágány elejéről, erre azért emlékszem ennyire részletesen, mert rettenet nagyon kellett már pisilnem, de az aluljáróban csak 5:30 kor nyitottak volna ki. Szerencsére a vonat mindig a helyén van, így nem haltam szörnyet. :P No, igen tehát forgatás: dög fáradt vagyok, még mindig miatta... 

A forgatás utolsó óráiban, amikor volt szerencsém hátul maradni, lőttem egy 'talán' értelmesnek nevezhető képet. Igen, aki arra tippelt, hogy ez a Keleti Pályaudvar, akkor nyert, tényleg az. Ott volt a 3. napi forgatás a 40-50-es éves divatjába voltunk felöltöztetve, a pályaudvar egy utca lett, korhű vonatok voltak és a reklám kabalája egy fóka! Tök jó buli volt, bár nem mondom, eléggé fárasztó de én próbálom ezeket úgy meg élni, hogy ez munka, de persze jutalom is. Imádom azt, hogy láthatom, hogyan készül egy film, klipp stb. :D:P Magamról nem teszek fel mert botrányos. Olyan, mintha a saját nagyapám volnék, (nemtetszik, így utólag).

Szeptember második napja

Reggel 9:15 indulás a suliba, majd onnan öcsémért és sietni a ruhapróbára, mire hazaestem volt vagy 18 óra, semmit sem ettem egész nap, de helyette 2 liter vizet megittam. Ami jó, mert rá kell szoktassam magamat a víz ivásra saját érdekemben. Ami vállalt rossz, nem eszek. Amikor haza érek, akkor szeretek enni, mert nyugi van nem kell sietve zabálni, mint egy gyors éttermi görény. Plusz nem nézik ki a falatot a számból (kivétel kutya) és nem kell adjak belőle (kivétel időnként a kutya ismét :D ) senkinek sem, ja és itthon nem gáz bármit megenni. Utolsó sorban, meg nem tudom elképzelni magamat, milyen látvány lehetek másoknak, amikor én eszem, biztos furcsa arcokat vágok, idétlenül fogom az ételemet. Sokszor örülnék, ha kitudnék pillantani magamra, kívülállóként... gondolkodás off. 

Még egy kimaradt gondolat: A metrón ma hazafele nagyon rosszul voltam. Rengeteg ember volt a késő délutáni, "éppen megy a nép haza" járaton, egyet sajnálok, hogy nem vártam még 2-3 másikat, amíg hátha lett volna egy kényelmes szellős járat. De már nagyon haza szerettem volna jutni enni és pihenni, így meghoztam az aktuális szükséges rosszt, felszálltam heringnek. Rajtam volt a pulóverem és a kicsi zöld sálam, levenni egyiket sem tudtam, mert mozdulni sem lehetett; plusz félkézzel kapaszkodom a másikkal meg a hatalmas bőröndömet fogom. Meleg volt és nagyon izzadtam, éreztem ahogyan a homlokomon gyöngyözik a veríték, nagyon durván nem volt levegő a föld alatt! Szívesen ültem volna, mert állni már nem igazán tudtam, de erre még várhattam. A Dózsa György úttól végig állnom kellett, az ecseri környéke után tudtam lehuppani és szusszani egyet, amíg KöKi-ig befutott a szerelvény. :3 

Ja, és metrót is cseréltem, mert anyum telefonon keresett, a fülhallgatós kiegészítőjével akartam beszélni vele, mert hazafele zenét hallgattam, de mind a ketten bénáztunk. Bepöccentem, nincsen hely, nincsen levegő, nem tudok telefonálni, zenét hallgatni sem leülni sem tudok és mindjárt meggyulladok, olyan melegem van. Így, a Népligetnél leszálltam, kisétáltam a szerelvényből odacsoszogtam és az első üres padot befoglaltam. Pulcsi és sál táskába... na igen, úgy meg fáztam félig szóval pulóver készenlétbe tettem, aztán nem jött több hívás ( a metrón meg 4x is...). Megvártam a következő járatot és felszálltam rá. Haza fele meg fel le vettem, kb. a felsőmet, aztán meguntam nem vettem fel, mondom 10 perc otthon vagyok már hamar. Aha, hát persze olyan erős hideg szembe szelet kaptam, hogy tutira biztos, ha eddig lappangott bennem a betegség, akkor kifog jönni.

Ezek után ledobtam a szobámba a bőröndöt, kimentem enni, azt amit csak találtam. Dolgom végeztélel nem elmentem aludni, hanem bedőltem az ágyba és puff, totális Blackout. Pillanatok töredéke alatt szuszogva sikerült elaludjak, és megmondom kerek perec isteni volt, így aludni. Nem szándékozom rendszeresíteni ezt az állapotot, de ez így most tetszett. Egy csomót álmodtam is, de már nem emlékszem, sok minden volt. Valószínűleg az egész 2 napos információs dolgokat próbálta leképezni a belső mindenféle.

Most hajnal 1-kor keltem fel, azóta szöszmötölök. Ennyi mindent sikerült eddig, majd ha lesz még új haladás úgy is leközlöm ide. :) Képregényes ügyletről annyi az új infóm nektek legfrissebbként, hogy megkaptam a "forgató" inkább "rajzoló" könyvet és az első 7 oldalról már készítettem vázlatokat, úgy hogy nagyon sok féle dolgom lesz még itt. Igyekszem majd nem elúszni, és utolérni magam, könnyebb ha nem is hagyom el magam. :) 

A végére egy kis filo-mono-lóg: / Csak a jelen pillanat van a többi, csak illúzió. Ezen kell dolgozni, én pl.: az utcán úgy megyek, hogy csak a következő lépést figyelem, néha felpillantok az út végére, de jobban tetszik a közben járás, mint az odaérés. Plusz, ha lábam elé nézek, jó esélyem van rá, hogy nem ér meglepetés, így kerülhetek tócsát és átléphetek a járdahibákon is. :P /

 

Szerintem nagyon mozgalmas évem lesz, most, hogy végre megjött az Ősz. Fősuli is, ha minden jól megy ez lesz az utolsó évem...meglátjuk hogyan fog alakulni. Nos ennyi voltam mára. Legközelebb...legközelebb. :D

Szeptember első napja

Heyho Népek! :D

Na hát lesz itt cosplay kéremszépen, ezt most a legújabb álláspontom jelen pillanatban. Vasárnap este nagyon romos kedélyekben voltam, aztán valahogyan csak sikerült kimásznom belőle. Éjfél körül felül emelkednem magamon és a kreált nagy gondjaimból, így neki ültem csak próbálgatás szintjén, hogy talán-talán mégis megpróbálok valamit csinálni. Tudni való dolog idén ősszel, a Karib Tenger Kalózaiból szeretném összehozni Will Turner (Orlando Bloom) karakterét a Conra. 

 

Elővettem a fehér anyagot, ollót ragadtam és kivágtam az ing alapját, szabás mintának, egy másik inget használtam fel. Hamar meg voltam vele, majd a varrása izgalmas lesz, remélem idén nem rontok annyit, plusz most szép behúzást is kell csináljak, hogy fodros legyen itt ott, az a bő kalóz ing. :D ( Az előző privát non-cosplay jelmezemből van egy kis barna mellény, még ahhoz is jól jöhet ez az ing...) Következett a következő állomás. Go a konyhába, amíg anyu befejezte a főzést én:

 

Egész álló este faragtam a papírt, aztán ragasztottam, alapoztam és festettem, majd lakkoztam. És elkészült a nyaklánc, az első filmben kulcs fontosságú. :D Ezt minden képen magamon szeretném tudni, attól függetlenül, hogy melyik ruhája fog majd elkészülni, igyekszem azt megvarrni, "amihez most van keret". Amit találok itthon magyarán, mert jelenleg 0.- keretem van rá. Szóval megint a fából vaskarika című fejezet van éppen, bár ha belegondolok, eddig mindegyik az volt. (És mellékesen szerintem a legdrágább jelmezem is csak, azért volt a legdrágább, mert kontaklencse + pareszt kellett rendelnem. No mindegy. )

Jöjjön pár w.i.p. (work in progress) fotó:

 

Az eredetihez képest picit más, de 5 x 5 cm nagyságú karton volt az alapja és így is Isteni csodával határos, hogy ki tudtam vágni a szürke kartonból, úgy hogy az nem esett elemeire. Tehát, most eddig így állok és nagyon elégedett vagyok a munkámmal, olyan 80-90%-ban egyezik az eredetivel, a színei nem az igazi, de a lakk bevonat sárgás és sokat tompít a festésen, pont amivel direkt sokat pempőztem. :D Segáz, ez van. Reggel eljött és nem pihentem egy szemhunyásnyit sem, elővettem a bőröket, amikor már mindenki reggel indult dolgára és kiszabtam a bőr szíjakat is. Előtte megrajzoltam az övcsatokat is, amiket majdan ugyan ilyen technikával fogok elkészíteni, mint a medált. Érdekes tapasztalásra nyertem szert, mert az övre tökéletes illeszkedett a papír minta és ilyenkor annyira megtudok lepődni, hogy tényleg ennyire jó lenne a szem és arány érték rendszerem? Ezek szerint igen. :D

folyt. köv

Ez+az

Tegnap borzalmasan lógott az eső lába, sőt esett is, hideg, nyirkos idő volt és majdnem már ködös is. Ezért, úgy döntöttem, hogy otthon maradok és nem ruccanok ki a Margit-szigetre a többiekhez. A délutáni programom az volt, hogy újra telepítettem a gépemet. Szegénykém már nagyon romon volt, szinte könyörgött, hogy telepítsem újra közel 2-3 óra macera után, el is készült és van most egy gyors és tiszta rendszerem. :3 Nem éreztem macerának megcsinálni, valójában tökre élveztem, hogy végre nem gyomorgörccsel kellett végezzem, azt amihez értek.

Ma a képregényes munkával fogok foglalatoskodni, karakter vázlatokat fogok készíteni. Talán majd felcsurgatok egy-két képet... úgy is jó régen tettem már a blogra. Tudom, hogy izgibb lenne képekkel, de sajnos nem mindig van kedvem hozzá. :S

Augusztus lassan vége

Ma hajnalban hazaértem, véget ért a nyaralás part 2 része. Kellemes volt aztán elromlott az idő a végére és haza igyekeztem, mázlimra az utolsó járatokkal értem haza épségben. Az este nem tudtam rendesen alukálni, annak ellenére, hogy nagyon fáradt voltam. Most itt ülök nyűgösen a gépe előtt és csak kattogtatom a billentyűket és próbálkozom valami, bejegyzés szerűséget írni, arról hogy még nem ettek meg az ágyam alatt élő génkezelt óriás pókok. ^^  A laptopom 'tacsped' alatti bal gombja tönkre ment, nem tudom rendesen használni, és zavar... de egeret használok egyébként, szóval nem értem, lehet hogy csak a látvány. 

Szeptember második hetétől kezdődik a sulim, előre is nem akarom, mert majd kell a papírokkal szaladgáljak állandóan minden fele és ect. nem is akarok még gondolni rá, amíg nem szükséges. Viszont, ahogyan nézegettem, tök jó lesz nekem reggeltől estig benn leszek 2 napon keresztül, de 5 szabad napom lesz. hihih

Megtaláltak valahol a világhálón és lehet, hogy egy online futó (nem tudom hogy sorozat vagy csak oneshot) képregény rajzolója leszek... o w O Annyira durva, elkezdtem foglalkozni vele, a saját kis írásomból készítgetem a saját kis hááát, nevezzük csak próbálkozásnak, hogy belerázódjak. ÉS erre ez történt... nekem ez személy szerint UNBELIEVABLE. Lehet, hogy az univerzum még is szeret a maga módján, no mindegy. Egyenlőre ennyit tudok mondani... rég blogoltam, plusz nem igen van értelmes témám sem. Random híg f*s volt ez a bejegyzés is. :(

Allergia

Ez most nem a spanyol allegría szó, hanem a magyarszki. Tehát a tegnapi nappal megérkezett az allergiám, a testem a következő képen reagál:  az orromban keletkező kellemetlen, csiklandozó érzés által azonnal tüsszögésre késztet plusz állandóan folyik az orrom. Hülyére dözsöltem már a pofámat, főleg az orrom alatti területre értem folyton krémezem, hogy ne hogy kiszáradjon, mert akkor még jobban fog fájni. Gyógyszert nem fogok rá szedni, mert akkor még jobban allergiás leszek, a gyógyszer érdekesen működik rajtam. Mindegy, majd megpróbálok alternatív gyógyászati tippeknek utána lesni, mert ez most indult és amíg nem jön az első fagy kínozni fog. Próbálok a keresztallergiára is figyelni, hogy ne erősítsem be a dolgot. Nem szeretek allergiás lenni. :(((
Remélem másnak nincsenek ilyen bajai, ja és elfelejtettem írni, hogy fáj a torkom, túl hideget ittam. Így nem csak levegőt nem kapok, de még nyelni is alig tudok, ezért utálom a nyár végét. :D Ennél már csak jobb lesz.:D 

Ezt a csodálatos rajzot, collabban készítettük Én- Kawii és Iso, a manga dreams csoportban, mert unatkoztunk. :3 Mind a kettőt posztolom, a lényege az volt, hogy firka-vonalrajz-színezés, mindenki a másikén kellett, hogy dolgozzon. Nem szaporítom a szót, íme:

Nem tudom, mikor leszek itt addig is pápá. Holnap megyek bulizni. :3