Elégedetlen

Azon gondolkozom éppen, hogy a hangos zenével lehet csillapítani az idegeket? Gondolatok száguldoznak a fejemben őrjítő sebességgel és mindenféle formában csapkodnak fejemben, akár a szikláknak vetődő tenger hullámai. Mert bizony, a gondolatok nekivetődnek a szikláknak és tajtékformában újra neki csapódnak, amíg van hullámzás. Hullámtörőnek próbálom alkalmazni az zenét, valamennyit enyhít rajta, de nem megoldás nem szűnik meg tőle a forrás, ami a tenger. Onnan merülnek fel és oda kellene visszatérjenek talán. Írok, az ujjaim közepesen gyors sebességgel kattognak a billentyűzet 4 mágikus során és a karakterek egymást váltva a felületre vetődnek ahogyan a víz, szabályos sorrendben, -gondolatok- szavak formájába rendeződve. Egy pillanatra megtorpantam, -talán megőrültem- ez a gondolat állított meg... Durva mennyire összetett és bonyolult az ember, soha nem fogjuk kiismerni magunkat.

Semmi különös nincsen, egy darabka bennem összezáródott, akár egy virág szirma. Ez a motiváció virága volt, értéktelennek látom a világot és benne magam, a betöltött szerepemet. Elégedetlen vagyok, törekvéseim nem szolgálnak célokat senki nem segít és én sem tudok. Antiszociális. Az egyetlen vicces szó körülöttem a pszichoaktív szerek, így olvastam egy könyvben. Unalmas, haszontalan, semmire kellő vagyok. Jelen pillanatban, így érzem. Nem lesz könnyebb később sem, szeretném ha jobb lenne, de a világ gonosz, csoda hogy még élek. Biztos vagyok benne, hogy csak a megfelelő pillanatra vár és Puff vége lesz a dalnak örökre. 

Egy régi fotóm hangulata van bennem: 

*Saját felvétel, 2010.szeptember*

Képregényes oldalról

Húh kicsit megkéstem ezzel a bejegyzéssel, de mielőtt bele kezdek, el kell meséljem, hogy ma hajnalban elmentem sétálni. Reggel fél egy tájékán megindultam a nagy világba és csavarogtam és ostoba papucsba mentem és kidörzsölte a lábam, de egyébként meg élveztem nagyon. Bár a végére félkómás voltam, elfáradtam bőven, háromra haza is estem,bezuhantam az ágyba aludni. Csak délután egy körül keltem fel, kicsit kifárasztottam magamat. :D

Hajnalban kikészítettem előre a mai napi munkámat. A képregény következő oldalát szerettem volna megcsinálni, és tartottam magamat a dologhoz. Neki estem és meg is csináltam, közben készítettem gőzerővel a tutorialt hozzá, és fel is tettem a mangás csoportba. Meglátjuk mi lesz ott is a visszhangja ennek a kis workflownak. :3

Annyira nem akarom húzni a szót, mint a tegnapi bejegyzésnél. Csak pár mondatban elintézem a dolgot. Minden egyes állomásnál beszkenneltem a készülödő képregény oldalt, aztán a végén összeraktam egy képbe. 

 

Én így dolgozom általában rajzolás szinten:
1. Firkás tervezés
2. Firka kibontása
3. Vázlat készítés
4. Vázlat kibontása
5. Vonalrajz
6. Színezés
7. PS utómunkák 

Így készült a Borító

Tehát könyves borító, mert megérdemel egy posztot a kicsike. Többféle regényt vagy novellát írok egyedül és társírókkal is. Állj, leszögezném, hogy sosem tudom megjegyezni a műfaji különbségeket a novella és regény közt, annak ellenére, hogy mindig megtanítja nekem valaki, hogy melyik micsoda. Nos, legyen elég annyi, hogy az elbeszélő költemény műfajban csodálatosan megfér mind a kettő. Kinek mi lehet választani... ilyesmiket írok és az egyikhez van nagyon konkrét elképzelésem, milyennek kell legyen a borítójának. A szöveggel és a történettel nem haladok annyira jól, de nem összecsapni akarom azt, amit csinálok és szerintem egy éjszaka alatt senki sem tud megírni csak úgy röpke 50 oldalt. Ha igen én kérek tőle egy privát levélben elnézést, tea sütivel. :3

Vissza a tárgyra. Tehát a középsulis grafika szakon ellesett, tanult dolgokkal a fejemben úgy gondoltam tervezek magamnak egy saját borítót. Vettem az A/4-es lapokat és elkezdtem firkálni... amikor már konkrét volt a terv a fejemben akkor neki estem. És valami rögtönzött látvány tervet készítettem.

Aztán jöttek a méricskélések egy fiktív méretben meg kellett tervezzem magamnak, hogy tudjak valamihez viszonyítani. De asszem, kényelmes kis méretet sikerült belőnöm magamnak. Az ilyen lett.

Utána Papíron kimértem a főborító részét és be a PS-be és neki is estem. Aztán hozzáadtam a behajtható füleket is a borítóhoz ellátva fiktíven további kötetcímekkel és egy írói ajánlással. (A további kötet címek arra inspirálnak, ha egyszer készen lesz a kis regény, akkor merjem folytatni... inspirálóan hat.) Szóval eddig így néz ki, és nem teszek ki nagyobb képet. Igen parás vagyok, hogy lenyúlja valaki... kitudja bárkinek megtetszett. :3

És annyira piszkálta a fantáziámat az eredeti terv, hogy azt is meg fogom rajzolni rendesen, tintával. De addig is itt egy animáció, amit minden féle segédeszköz nélkül rajzoltam. Csak hagyományosan szabad kézzel, és PS-ben színeztem. Régóta vágytam egy ilyen köpenyes animációra! Én imádom nagyon Tetszik! <3

Hosszú bejegyzés

Heyho! :D
Mindennapi írás folytatódik tovább...

Prioritás szerint:
Először is szeretném megköszönni nektek, akik most már névvel is követtek! Írtó kedves tőletek ez a gesztus, hogy a vinnyogásom után a követésnél nyilvánosra tettétek magatokat! Erre nem is számítottam egyáltalán. Tényleg köszönöm szépen, ez NAGYON JÓL esett! Feldobtátok a napomat. :"3 Ennek örömére a szokásosnál többet írok és több képet is kiposztolok.  

(Fúj ez a szó... de, nincs se rövidebb, se szebb szavam rá. Minden ötletetek are Welcome here... :3)

Ma nagyon kellemes és tűrhető volt a nyár. Minden napnak ilyennek kellene lennie, szerintem mindenkinek jót tenne. Ha már időjárás, leszedtem ez az időjárásos biz-baszt a blogról, nem illik ide, rájöttem. Plusz a betöltési idő is sokkal több tőle... érzékeny búcsú és törlés. :D Viszont a régi órám kellemes kattogása és gongatása hiányzik, de nem teszem vissza, mert az a múlthoz tartozik és én csak előre fele szeretnék haladni. És nem visszasétálni, mint egy páncélos tarisznyarák. Szóval óra sem lesz, akár mennyire is a szívem csücske volt. :P Dicsomnak is tetszik a nyár! Úristen ne tudjátok meg, már mekkora!!! Közel 80 cm magas! Ez egy óriás paradicsom palánta, lehet az égig érő fa festményem inspirálja az érzékeny kis lelkét. :3 (Néha nem érzem magam magyarnak... mert nem tudok rendesen írni.)

Ma rengeteg mindent csináltam. Tegnap hajnalban... mert ismét hajnal sokáig fenn voltam. (De ez a nyár varázsa!!! Nem kell a suli miatt limitet szabni a fenn maradásnak, tök szuper. :3) És a Mangás csoport puszta létezése ösztökél arra, hogy igenis csináljam, azt amit kitaláltam és ne hagyjam annyiban. Szóval küzdök tovább az Álmaimért, nem adom magam olyan könnyen. :3 Tehát a képregény oldalát rajzoltam és közben újra és újra scanneltem a készülődő oldalt. Nem titkolom a csoportba szeretnék én is hozzá tenni, a saját is hogyan készült tutorialomat feltolni. Hátha hasznos, plusz ki tudja lehet valakinek hasznos is lesz, ha meg nem az sem nagy katasztrófa jó lesz nekem a saját kis irattáramba. Később még jól jöhet. Képeket is fogok feltenni, csak azt majd akkor, ha kész a teljes anyag. Annak egy szép kerek bejegyzést szeretnék, megérdemli. :D Bár csak részleteket fogok belőle kitenni, mert akkor kifogja elolvasni, ha már most lehetne látni a teljes oldalakat... :3  Igen, számító kis dög vagyok, magamért csinálom és szeretném ha másoknak is tetszene. Hátha ezzel én is tudok adni így a világnak, nem lesz egy világ szenzáció. De lesz valami kis apróság, amiben van belőlem benne bőven. :)

Persze a képregényes dolgok után, jött az alkotási túlcsordulás és alkottam tovább. Az íródó regényhez készítettem borítót, amiben majd egyszer a nem olyan távoli jövőben benne lesz az írás. Kicsit kusza lett a mondat, de a lényeg az, hogy a kötet a borítóban lesz. :"3 Szerintem, sokan ismerjük a könyveket, nem tartom fontosnak ismertetni, milyen egy könyv. :D Egy blogger, vagy egy blog olvasó nem ismerné a könyvet...az vicces lenne. :D No tovább... A kész borító tervekhez rajzolgattam még pár skiccet, mert van egy olyan lesz ahova illusztrációkat lehet tenni. Erről is szeretnék egy külön bejegyzést, meg is írom, nem sokára. :D *Hamarosan a link*

Aztán levittem a kiskutyát sétálni és kidőltem alukálni. Csak délután keltem fel, főznöm kellett. Fasírt golyókat gyártottam és sütöttem, meglepően finom lett. A sózás nem erősségem, mert szerintem tök egészségtelen, úgy hogy a többieknek utánam kellett sózni, mindig ez van ha én főzök. De könyörgöm, mindenki ízesítse magának... én nem eszek sót ha nem muszáj, de nem fogom a kaját eltolni ha van benne fűszer vagy só. :P Előző napról, meg még maradt egy kis sütött sütim, azt is felfaltuk. Kettő ilyen tepsivel sütöttem, tök egyszerű megcsinálni és kurva finom! Csodálkozom, ha tudok rajzolni, akkor az nap tudok főzni is. A kettő között van kapcsolat??? Ha van miért? Ha nincsen akkor is miért?

Délutáni pihenőnek leültem gyöngyöt fűzni, mert volt egy kedvenc fehér karkötőm, azonban elszakítottam még sok hava és nem volt időm foglalkozni azzal, hogy megjavítsam. Na most megcsináltam, és remélem tartósabb lesz, mint volt. El kellene itthonra a damil, de nem volt 4x-esen hajtott cérnával csináltam meg... meglátjuk. Plusz csináltam egy zöld-narancssárga golyós karkötőt is, extra csúnya de vidámak a színei, nagyon bejön. :3 (A karkötő a lényeg  nem a fejem >v<...)

 

Ja nagyon rá vagyok pörögve, hogy legyen új frizurám, a fodrászom már meg van hozzá. Nem tudom még mikor, de majd összehozzuk szeptemberig biztosan. Addig is, mert nem bírtam magammal, egy kis kedv csinálónak Játszottam a hajammal, elfésültem és felkötöttem. Még PS sem kell hozzá, hogy rövid hajat csináljak magamnak. Sőt, ha belegondolom már parókám is van, de nyáron tudjátok, milyen meleg van alatta... pláne ennyi hajjal. Tehát dumcsi helyett jöjjön a kép.

 Aztán leültem a gép elé, a régi rajzokat néztem és rendezgettem. Aztán jött egy ötlet... könyvjelzőt szeretnék. Neki estem, előkutattam a papíros mappámból üres vastag papírokat, mondom ezek jók lesznek. Kinyitottam a PS-t és kezdetét vette az alkotás, mindenképpen kelta keresztes hátteret szerettem volna, ezért az lett az alap. Utána a többi már gyerek játék volt, feldobáltam a rajzokat rá, szürke kontúrt tettem rájuk és egy fekete vonalú fehér fedő keretet. A nyomtatóba tettem a papírost, amit előtte méretre szabtam, a nyomtatási beállításokat belőttem és már Ok-éztam is. Nagyon kis csini lett, tetszik a munkám és nem győzőm benne örömködni a gyönyörűségtől. Ritka pillanatok ezek, amikor a kész mű a kezemben van és 120%-as kész is van. :D Aztán még két verziót csináltam belőle, azok is szépek lettek. Így most van egy farkasos, egy elfes és egy sellős könyvjelzőm. Nevemhez hűen, a színük szürkék... :P (Szép vad ez a lila, nem de?)

Most itt ülök a gép előtt és írok... hamarosan szundi, mert holnapra is hátha lesz ötletem... Jó kedvem van ez egy nagyon király nap volt összességében, bár többször rontana rám az ihlet. :3

Nem sok minden

Mivel nyár van minden egyes nap írni fogok ide. Azért, mert nincsen jobb dolgom és mert jólesik, meg különben is erre van kitalálva. :3

Egy rakás szerencsétlenség voltam ma, pedig sokat aludtam! Ki voltam pihenve! És továbbra is annak érzem magamat, mindent amit tanultam szép lassan elfelejtem egy elefánthoz hasonlítanám magam, de az a baj h a közhittel ellentétben az elefántok nagyon is okosak. Inkább egy aranyhalhoz hasonló az agyam, 3 pillanatot rögzít utána minden törlődik és ez ismétlődik. Remek érzés, mindig bosszankodsz aztán meg örülsz, hogy jééé de jó megtaláltam, borzalmas vagyok időnként. Mindegy, nem is akarok többet beszélni erről... ennyi is elég volt, kár érte a karakter.

Egy kis zavaró dolgot kell leírjak: Állítólag 8 személy követi a blogomat, ami mindig elmond olyan dolgokat amiket éppen közölni szeretnék. :3 Ebből 5 ember úgy követ, hogy van mellettük név alias nyilvánosan és van még 3 ismeretlen. Sajnos rossz szokásom, de kíváncsi lennék arra kik lehetnek ők. Lehet csak egy nicknevét fogom tudni, de akkor lehet nem kapnék tudathasadást. By the way egyébként meg köszönöm, hogy érdekel titeket, ez a sok minden, amit itt összehordok állandóan. Nem tehetek róla, de szeretek írni ez egy lassan 5-6 éves valami, amit nem tudok megunni. I <3 my blog, bár az előző blog skinje sokkal jobb volt, mint ez, de ezt meg jobban lehet olvasni. :D (lehet az időjárásos addont le fogom venni...)

Sütit szeretnék enni, most! Csorog a nyálam, jobban kívánok egy tálca fánkot-muffint-puncsos akármit, mint egy doboz fagyit! :3 Dobjatok meg vele és ígérem nem leszek hálátlan. Boldogság hormonokra van szükségem, jelenleg hullámzom még mindig. És lehet a fogadalmamnak véget vetek, nem fiúknak találták ki a hosszú hajat, nem bírok vele. Többé nem lesz Hosszú hajam! BAH

Egyetlen értelmes dolog történt ma. A képregény készítéshez jött egy ötletem, így a harmadik oldal is el fog készülni. A vázlat már készen van hozzá, szerencsére azt sikerült megrajzolni, lassan-lassan lesz elkészítve, de nem baj. Így lesz feladatom mindig. Hátha a végére tényleg megtanulom a saját véremből és izzadságomból, hogyan kell csinálni.  Meg lesz akkor is ha csak pár oldal lesz, minimum 12 oldalt szeretnék. 

Virrasztás

Fenn maradtam egész hajnalban, csak azért, hogy zenét hallgathassak. Furcsa kellemes érzés, mert végre célok és előre megtervezés nélkül alakult így. Ez tényleg spontánra sikerült! :3 Utánozhatatlan. A Yue féle mangás csoportba végre tettem ki bemutatkozós adatlap szerűséget, remélem majd felbátorodom ott is kicsit. A sok ember előtt valamiért nem tudok kinyílni, itt a blogon meg probléma nélkül, talán tartok a többiektől és a véleményeiktől. Ilyen lett... és igen a képregényből vannak a képkockák. Tetszetősek! :3

Reménytelenül szerencsétlen vagyok, sok mindenben, bár kinőném ezt az ostobaságot. 21 éves óvódás vagyok... gondoltátok volna, én végig tudtam. Ha már ovi akkor jut eszembe, a Devin lecseréltem a felhasználói ikonomat, arra a képre amit itt is lehet látni profil képnek. Szerelmes vagyok ebbe a színes pöttyös képbe, nagyon tükrözi a belsőmet. Kívül belül színes vagyok, ez van nem mindenki lesz szivárványos csillám ló kolbász. :3 Good for me! ^^

Az volt a tervem most hajnalra, hogy a képregényhez írok tovább. Erőlködés nélkül szeretném írni, de ma sem jött semmi szösszenet hozzá, csend volt az agyamban nem akart senkisem megszólani, így vártam és vártam. Győzött a csend, nem jött ötlet, majd próbálkozom újra máskor. :D Félelmetes a csend, azért bevallom ilyenkor elgondolkozom azon, hogy nem is vagyok kreatív. Nincs mit tenni, van úgy, hogy a saját történetünk tovább írja magát és bizony nem mindig tudunk hozzányúlni. Lehet nem is kell, majd ha jön akkor meg nem győzi az ember ép ujjal. :P

Közben itt az ablakból Dicsommal nézzük a hajnalt, ahogyan kezd kivilágosodni. Izgalmas, lassan lassan a Nap is felfog kelni. :3

Rajzos comission és kész portré

Beadtam a derekam végre és kiírtam a Devimre, hogy vállalok Comission-öket, persze pénzért, mert jó lenne valami kis nyári bevétel. Párszázas ajánlatoknak is nevezhetem akár, nem ego értékelés alapján írtam az árakat, hanem érzésre, így is kevés de a semminél csak több lehet persze, ha valakit érdekel egyáltalán, majd meglátjuk mennyire jó vagy nem.

Ilyen lett a beharangozója:

 

Tegnap hajnalban azaz, ma reggel előtt befejeztem egy rajzot Niloppalának. Mert, régen megígértem neki és végre volt időm és kedvem is hozzá. Erről, nem csináltam hogyan készültet, mert nem volt rá erőm. Pedig jó kis .gif-et tudtam volna belőle csinálni. No de sebaj, egy újabb szép ceruza (rotring) rajzzal bővült a kék mappám. Ma reggel le is fűztem, nagyon hangulatos, főleg így fekete-fehérben. Színezni is próbáltam PS-ben, de nem lett valami jó, ezért inkább hagytam is a francba. 

Summertime

MA végre leadtam az indexet!!! Egy jegy kivételével, a többi belekerült és végre már nincs több gondom ezekre idén. Most annyira boldog vagyok! Végre Hivatalosan is nyár van! F#ckYeah!!!! :3

Az öt órás alvást, most érzem a bőrömön. Szédelgek és szeretne erőt venni rajtam a szundizzál Bertike.... de nem akarok , majd este alszom rendesen. Így meg nem tudok rajzolni, mert csak támasztom a fejem jó formán, eléggé ostobán nézek ki. X"D

Én még a víz alatt is tudok repülni...
Baii :)

Rajzos bejegyzés

Annyira borzalmas, hogy már szinte jó...

Ez a mondat és még van pár ilyen, ami néha-néha talán túl sok is az életünkben, de mindig előbukkan. Én, most elsősorban a zenékre gondolok. Utálunk valamit, mert idegesítő és aztán egyszer csak rajta kapjuk magunkat, már mi is dudorásszuk vagy énekeljük a dallamsort. Ami, valahogyan belemászott a fejünkbe, nem tudjuk mikor és hogyan de ott van és nem áll meg csak jön és jön. Nyomasztó és egyben idegesítő a tudat piszkál minket, hogy nem jó és még is szeretjük.

Jöjjön pár rajzos-firkás kép

befejezett festményem:

készülődő kis firkálmányom:

 

Ezt a kettőt ma hajnalban firkáltam és festettem, íme az eredménye:
(még Ps-ben is lusta voltam, szignózni meg lekicsinyíteni...)

 A halacska csak vízfestékkel készült. A fiúka kevert technika, grafittal rajzoltam meg a vázlatát, vízfestékkel és színes ceruzával töltöttem ki és a végén grafittal is rádolgoztam. A nyakba való kék kövecskét, meg festettem és rá Ps-eltem a képre, mert így tetszik.

Ma reggel keltett egy sms, amiben az állt menjek megint castingra... annyira nem tud izgatni már. És a vicc az egészben az, hogy reggel felkelek, be kellene lőjem a hajam, megfelelő ruhákat keresni, venni oda-vissza útra jegyeket, kóvályogni a városban, ott várakozni sokat, mosolyogni a kamerába és eladni magam, amikor semmi kedvem hozzá, kecsegtetnek mindennel a végére az egésznek az lesz, hogy nem engem választanak. Ezért ma a világnak bátran lengetem a középső ujjamat szép magasan és üzenem: Nem megyek sehova sem! Majd ha azt írják, hogy kiválasztottunk és tied a munka, akkor meggondolom... nem fogok többet szaladni, olyan vonatok után, amik éppen kifutnak. :3

A sulis ügyben annyit tudtam meg, hogy amit nem tudok most beíratni bármilyen okból, azokat a jegyeket, majd kérvénnyel és befizetéssel valamikor elkönyvelik. Remek, jobb mint a semmi, de nem örülök neki. Egy tanárom, nem írta meg amikor sokan előtte álltunk, mert úri kedve úgy tartotta... hát köszi szívem szerint, a hiány pótlásnál vele fizetettném ki az én időmet és fáradtságomat, de sebaj. A sok kreditemből, a fele úgy tűnik nem lesz beírva, kb leszarom már. Leakarom adni és hagyjanak. A hócipőm tele van, vizsgák-jegybeírások, intézni valók, nem időben utalt pénzek állambá miatt, 3 hónap gyomorgörcs és megőszülés után már szeretnék pihenni.

Mostmár csak azért is elfogok utazni, a magam mögött hagyom ezt a sok gondot. De jó lesz szeptemberben...előre is utálom.

Kövekből lassan vár lesz...

A szemem alatti fekete karikák a fáradtság ékei, arcom színe akár a Holdtól kölcsönbe vett szürkeség és sápadtság. A jelen pillanatban, nyűgös vagyok elegem van a folyamatban levő dolgoktól, jó lenne ha lezárulnának. Több szót nem is akarok ejteni róluk, mert csak feldühítenek okkal és ok nélkül is. Főleg suli jellegben.

Trónok harca

Elkezdtem nézni a sorozatot, zseniális! Úgy imádom, ahogyan van! És rengeteget tanulok belőle, lehet nekem nem kell páncélt öltenem, de a saját is csatáimat én is vívom, úgy ahogyan mindenki a sajátjait. Érdekesen formál bennem dolgokat ez a világ, előnyömre válik a sok látott, azt hiszem. Ha magamat kellene valakihez hasonlítanom, akkor bajban lennék, én sok mindenki bőrébe könnyen bele tudnék bújni. Lelki fejlődésem szerint elsőre Daenerys-t mondanám, hiszem a kis törékeny fiatal lányt mindenki irányítgatja és mindenki elvárásának tökéletesen kell megfeleljen, de mindenki csak átverni és kihasználni szeretné. Azonban, a lányból az idő és az események sorozatai közben folyamatosan dacos, önálló amazon lesz, aki megtanulja az élet leckéit és nem fél cselekedni és kimondani amit gondol. Egyre jobban kezdem megszeretni a karaktert, szerintem neki az utolsó kötetekre óriási nagy szerepe lesz... csak még nem sejtjük. Bár sajnos én még nem kezdtem el olvasni...de ha majd lesznek kötetek a kezemben vagy a gépemen, akkor majd olvasni fogom előlről. :D

Bár bevallom jobban leköt a saját írásom, egy régi rossz kiforratlan írásomat kezdtem el csiszolgatni és a poros ötleteit, újra elővenni. Egy felleg várat készítek a fejemben, a problémám egyre jobban szembetűnő számomra, minden apró és jelentéktelen kis részletet akarok az elején leírni és elveszek bennük, mikor még a terem falai nem is állnak biztos alapokon. Az írás rengeteg mindent megmozgat bennem, mondhatnám világokat! Kicsit több rutint szeretnék szerezni benne, hogy menjen egy picit gördülékenyebben, a könnyedség hiányzik belőle legtöbbször, mert leragadok. Előnye, hogy sokkal jobban áttudom gondolni, mint elnagyolva, ez is örök dilemma marad, amíg nem tudom ezeket megtanulni kezelni. A tervezett termeket Mayában elkezdtem elnagyolva lemodellezni, mert skicceknél és jelenet írásnál nagyon hasznos, ha nem csak a fejemben látom majd. Plusz ha más milyen nézőszögből szeretném írni akkor a modell alapján gyerekjáték lesz. Igen sajnos vannak korlátaim agyi szinten, nem tudok sok számot megjegyezni, nem jó a számolási készségem, de sok más jó van.

Szóval, most régi írásokat javítgatok ha van kedvem vagy erőm. Tudom nem a régit kellene piszkáljam, de izgat nem tudok lemondani róluk. Az írásaim is a gyermekeim, nem mondok le róluk, felnevelem és kikupálom őket, amit teremtettem felelős vagyok érte legyen az rajz, írás, zene, bármi. Nem akarok több újat kezdeni, úgy hogy még egy csomó régi áll és méltóság teljesen nincsen még lezárva sem, szégyenlem magam érte és bánt is, hogy csak ritkán lesz kész tőlem valami. DE, ezen is változtattam, mert a héten volt egy festmény, amit befejeztem, egyel kevesebb lett a Befejezetlen teendőim száma! És csökkenteni fogom őket, a lelkemet ez bántja legbelül, erre is rádöbbentem végre.

Elkészítettem egy rajzot is kezdem megtalálni magamhoz az utat, mit szeretek és milyen stílusban szeretek rajzolni. Az utat és a végterméket, ami engem igazol, hogy az vagyok. Azt hiszem, kezd a stílusom formát ölteni, persze még alakulgat, de épülget belőle a vár. :3 Egy rajz, firkának indult, de foglalkoztam vele és nem adtam fel, minden pillanatában jelen voltam! Rajzoltam, összpontosítottam és sikerült. Kezdem érteni, hogyan kell és lehet ezt! :3 Nem engedek a mélységeknek, hogy lehúzzanak és embereknek sem adom fogom ezt a lehetőséget meg adni e pillanattól. Lehet nézni és szeretni, kedvelni vagy tovább haladni.

Most megyek elsüllyedni...

Egy újabb vödör szar

Artblokk... itt a nyár és nem tudok rajzolni! Utálom ezt. Lenne mindenhez kedvem és az Istenért sem akar menni, dühít, kiborít és nagyon letör. Próbálkozom, de lehet jegelni kellene és nem is kellene hozzá nyúljak semmihez sem. Pluszba most meg hirtelen lehűlt az idő és elpusztulok úgy fázom, azt hiszem ez nem normális. Mindegy. Régi írásaimat vettem elő és javítgattam őket, de már az sem érdekel nagyon. Nem vagyok képes semmit befejezni tisztességesen, a mai nap az önutálat jegyében telik. Ma nem jó semmi sem. 

Hajnal negyed hatkor feküdtem le aludni, mert nem jött addig az álom a szememre. Utána persze meg beájultam és nem tudtam időben felkelni, így ma tök feleslegesen mentem be a suliba, ott meg nem fogok várni egész álló nap... inkább hazajöttem. Most is csak vergődök, nem szeretek ilyen lenni, főleg nem ilyen állapotban. Talán neki állok egy régi befejezetlen képet meg festeni, hogy addig is kezdjek magammal valamit mert felrobbanok. Nem tudom mi van velem, de nagyon bosszant! Már nem tudok hol rendet csinálni, az összes videót és képet végig néztem a gépemen, a zenéimet is már rongyosra hallgattam. Segítség élek.... 

Plusz ma annyira bennem van, hogy elmenjek fodrászhoz és az egész hajamat levágassam a fenébe és leszarom a saját fogadalmamat. Igen, nem vagyok kibékülve magammal sem, bár mennyire is akarok bármit csinálni nincsen hozzá elég motivációm, meg minek. Eddig bármibe kezdtem sosem lett egy kerek valami... modellkedtem, forgatáson is voltam meg társaik és semelyikből sem lett semmi sem. Az élet nem tudom mire tartogat, de már kurvára csinálhatna velem valamit, mert megbuggyanok. Én szívesen dolgozok, de ha nem emberi munkát kapok akkor minek. Ez nem az én napom.

Idén nyáron nem lesz semmien con és cosplay sem, besokaltam, pénz sincsen rá, kedvem se sok. Utálom, hogy soha semmire nincsen pénz, mert a világ 85% pénz kérdése, ebben a pénzéhes világban aki nem vallja be, hogy a pénz boldogít az nagyon nagyon téved. Én állandóan tévedek, mindig azt hiszem lesz valami... Kezdek fáradni, de folytatom. Megcsináljuk a végzettségeinket, de minek? Úgysem azt fogjuk dolgozni, amihez értünk, hanem valami olyat, amit utálni fogunk. Újra fel kellene osztani a világot és újra értelmezni mindent, mert ez egy vödör szar.

Ja és csak így a végére megjegyezném, hogy azokból az emberekből is elegem van akik csak a képességeim kiaknázására szakosodtak, bármilyen területen. Engem senki se nézzen hülyének, azért mert a szíven tiszta és szeretek önszántamból segíteni és adni, legyen szó bármiről. Na, ezen is majd változtatok... túl kedves vagyok, ez lesz a vesztem. Mindenkinek kell valami, előhúz a fiókból, de egyébként meg eszük ágába sem jutok. Magamnak való egoistának kell legyek és akkor nem fognak ezek érdekelni, és nem fog szarul esni semmi sem. Nem tudom, miért akarok egyszerre mindennek és mindenkinek megfelelni. Rám csak én gondolok, más nem igazán nem tudom, miért. De igazából nem számít, majd lesz valahogy. Túlélő vagyok.

Biztos bennem van a hiba... nem is egy, sok. Semmire sem vagyok jó. Egyetlen jó dolog van csak, hogy az égésem a napozásból végre meggyógyult és nem fáj már szerencsére, ezentúl különösebben nem vagyok hálás a világnak. Elmentem festeni...

Ez + az

Idén is megvolt a lakás át rendezés és bátran kijelenthetem, egyre jobb lesz a kis családi kuckónk. Nem utolsósorban én is egyre jobban élvezem, a pakolás része még egy kicsit macerás, de azt is csak egyszer kell megcsinálni és utána mindenki boldog. Mi azért, mert minden a helyére került, a minden meg azért, mert végre a helyén lehet és foglalkoztunk velük kicsit. Az idei véletlenszerű projektben a konyháé volt a főszerep, érintve a folyosót és a nagyszobát, én voltam a szárny segéd anyumnak. Én navigáltam és terveztem hogyan lenne elrendezésben a legszebb és praktikusabb. A számokkal mindig bajban vagyok, viszont az élet kompenzált azzal, hogy jó a szemem és a szemmértékem így, amit nem méricskélek ki, azt meg ránézésre mondom. Persze ha elbizonytalanodom, akkor jön a mérőszalag és utána számolok, de 3-4 cmnél többet nem szoktam tévedni szerencsére, mutatja eddig a gyakorlat.

Végre ma a cuccokat is elpakolgattuk és csodáltuk mennyire is kényelmes így, mennyit lehet csalni a hellyel, ha az ember ügyesen rendezgeti a teret maga körül. Azon agyalok egy ideje, hogy a lakberendező és díszlet- és látványtervező szakot sem kell megcsináljam soha iskolákban, zsigerből jön, nagyképűen kijelenthetem, hogy ehhez is értek. :D Éppen ezért most egoista módra egy felsorolást írtam 9 elemmel, hogy mi az amihez szerintem értek és szeretem:

Divat, Varrás, Szabás                 Fodrászat           Festés, rajzolás               Barkácsolás         Főzés
                            Lakberendezés               Zenélés                           Fotózás                       Írás           

Egyébként ma egészen emberi volt a nyári idő, a többi is lehetne ilyen kis napsütéses, esős, szeles. De, ez nem csak szerintem volt pont ideális, ugyanis a kis fecskék is nagyon vidáman voltak erre felénk délután magasságában, hiányoztak már. :3 A madárles után az eget bámultam, szín kavalkádos volt nagyon, festők megirigyelhették volna, ami volt az ég mennyezetén. Most éppen a giga-mega-ultra teli Holdat nézem, mert bizony mázlista módra itt van az ablakomban. Biztos már kis milliószor meséltem nektek, hogy a szobám istenien jó helyen áll. A ablakomban minden reggel a kelő Nap kelt, este pedig a kelő Hold és ez fantasztikus érzés, mert mindig elsőként üdvözölhetem őket. :3

Tegnap este a régi blogomat  olvasgattam, hát felkuncogtam párszor, mennyivel másabb módon írtam, azért bevallom az jobban tetszik. De nem aggódom, ha belőlem jött ki, akkor valószínűleg tudok még olyanokat írni, sőt elvileg már sokkal jobbakat is. Pláne, hogy most már a helyesírásomra is figyelek, igyekszem bár még nem megy annyira. (DE sokat javultam azóta!)

Ma életem legfinomságosabb süteményét sütöttem meg, egy kis adagot, de végig azzal foglalkoztam, hogy csak gyorsan elmossam, amit összekoszoltam és nagyívben leszartam mit is sütök. Érzésre borogattam a hozzávalókat a keverőtálba, aztán be a sütőbe és Szeláví. Egyébként kávés- kappucsínós- brownie féleség lett, az extra cucc benne az őrölt szőlőmag por volt, érdekes szőlőeszenciája lett tőle. (Nem vagyok gasztro-guru, de jobban nem tudom megfogalmazni. Értsd úgy, hogy olyan íze van, mintha süti evés előtt, szőlőt ettél volna). Fotót nem csináltam róla, úgy voltam minek... már bánom. :D

Hugom laptopját is kitakarítottam, kiszedegettem belőle a sok belemászott kutyaszőrt és port. Hát, mit is mondhatnék, most bekapcsolva sokkal jobban tud dolgozni, bár tudom alaposabban is lehetett volna. De így is sokkalta jobb neki, mint volt. Szóval ma, csak ennyi minden érdembelit cselekedtem. Mára vége... 

Nyár

Szervusz mindenki! :3

Lassan egy hete a net hiány miatt hangtalan és szótlan a blogom, elnézést érte. (Pláne, akiről tudom, hogy szokta olvasgatni, de ez van.) Tegnap felmentem a Facebookra és csak végig gördítettem az egerem középső görgőjét, közel 3 perc alatt felidegesítettem magam és kiléptem. Én ha tehetem, többet nem írok ki semmit sem, arra a szemét dombra (vagy igyekszem még jobban mérsékelni), mert mindenki csak utálkozik, okoskodik, egymásnak szólogat be, ráadásnak mindenféle nép butító és lázító dolgokat posztolnak ki. Ebből nekem elegem van, már nagyon. Kérdem én, kinek van erre szüksége? Pontosan, ezért nem nézek TV-t sem, mert nem akarok hülyébb lenni, mint vagyok. Egyébként meg, a lelki békémet és a szórakozásomat sem találom, ezekben az "örömükben". Így, marad a kis magamnak való életem a közösségi b@szások nélkül...jó anti-szocnak lenni. A hátrányom, úgy tűnik mégis csak előny nekem. :D

Én nem fogok rinyálni, hogy hű de melegem van és társaik... minek, hiszen ez a nyár varázsa. Én, mindig annak örülök, ami van. Ha tél van, akkor a hidegnek és a hónak, tavasszal a virágoknak, nyáron a napsütésnek, ősszel a színes hulló faleveleknek. Szóval szerintem teljesen jól van ez így, bár bevallom a 44°C nem értek egyet, de ez van legalább van ingyen szauna a lakásban, nem kell usziba menni hozzá! :) Hozzá kell tegyem tényleg embertelen, küszködve is, de ki lehet bírni. Érdemes keveset mozogni, sokat inni, fedett helyen maradni, lehetőség szerint árnyékban, a többi már mindenkire van bízva, hogyan teszi jobbá magának. Ennyit a hőségről, ja és a hírekben se annyit mondanak be amennyi van... 44°C van a napon minimum, ha nem több és nem merik bemondani, mindegy lényegtelen.

Az iskola ügyekről annyit, hogy lassan de haladok, az aláírások vannak hátra, aztán leadni mihamarabb a kis fekete könyvet és szabadság, tuti mindent elengedek onnantól. Szociális támogatás és az ösztöndíj, sajnos sehol sincsen már 2 hónapja... állambácsi miatt, pedig az a 2 havi jól jönne ide haza. Khm, többek közt, netünk is ezért nincs, még jó hogy víz és villany van... Nevetnék ezen, de ez siralmas. A tanárok vajon mit szóljanak... nem tudom ők kapnak-e egyáltalán fizetést így? No mindegy éljen, hogy minden a pénz körül forog.

Volt szerencsém a családom közeli baráti társaságának vendég szeretetében lenni pár napot, nagyon jól éreztem magam és köszönöm szépen nekik. Bénaságom miatt pirosra égtem, ezt sajnos minden nyáron eljátszom, de már Qrvára unom higgyétek el. Egyenlőre ennyihez volt kedvem.

Ja és utóirat, mindenki legalább egyszer idén mártózzon meg!
(Én megtettem, sajna leégtem, de megérte.)

404 elfogyott a net

Mobil netről írkászom most.... mert elmaradtunk két havi számlával és kikapcsolták a netet. :) Most szomorkodhatnék miatta, de helyette Ps-ben színezgetem a munkáimat, zenélek, (rajzolás most nem megy annyira) és karkötőket csomózgatok. Azt hiszem megérkezett a nyár, reggeltől estig egy szál alsónadrágban flangálok fel s alá a lakásban, de jobbára csak a szobámban vagyok. Tegnap este kinn voltunk a kutyával, ahogyan szoktuk mentünk és miközben megtartottuk a hajnali sétánkat, az égre meredt a szemem. Elámultam, gyönyörű volt! A tiszta sötét kék égen ott ragyogtak a csillagok. :D

Most egy ideig nem fogok lenni huzamosabb ideig, de addig is csinálom amit szoktam. Annyi, hogy nem fogok írni róla.. vagy ha fogok is nem kerül ki a netre. Telefonon mindenki elér. Több infóhoz most nincsen kedvem. :(

Nyaff

Alkotni szeretnék végre és nem pedig a vizsgákra készülni. Jelen pillanatban próbálom ellazítani magam, fejfájás tört rám... annyira nem jó. Most vagy enyhe napszúrást kaptam vagy valami időjárásos front van megint, nem tudom, de jó lenne horpadt fej nélkül lenni, lehet aludnom kellene, de akkor meg este nem fogok. -.-

Nem is írtam le az öröm hírt: Csütörtökön, a régi wincsim adatait megmentették nekem! Több éves kincseim előkerültek végre, sok minden elveszett, de nem érdekel a lényeg megvan. ^^ Rengeteg fotó, sok-sok zenék, pár írás, és még több rajzom került meg. Olyan jó, nem győzöm újra felfedezni.

Elegem van a vizsgákból, bemegyek és még megpróbálom megcsinálni, azt ami hátra van... a hócipőm tele van már és még jegybeírások is lesznek. Remek. -.- ( Nem az...)

Nem sok erőm van, próbálom magam összeszedni, de lekezdtem lemerülni és ingerlékeny is vagyok. A paradicsom palántámat átültettem, egyenlőre semmi reakció... nem örülök ennek sem, pedig már gyönyörű nagy! Amire most szükségem lenne, az hogy valaki-más csinálja meg a maradék vizsgáimat, jól meg masszírozzanak a hátamon és egy pár nap valami gyönyörű szép helyen, ahol csendesen elvegetálhatok a víz-napsütés közt. 

Kimerültem, kell a nyár....

Újabb művek

Az ősz tündérkém

Ezt a szendergő, szundizós képet tavaly festettem meg,
de nem volt időm vele nagyon szöszmötölni. Nagyjából
a fejemben, valahogyan így képzeltem el ezt a képet.
Szerencsére, azóta nekiültem és digitálisan
megcsináltam. A régi munkákat néha nagyon jó elővenni,
és rendesen formába önteni.

Az angyalom Caiere

A színeket random pakolgattam fel, semmi ötletem
sem volt, hogy mit milyenre szeretnék kiszínezni. Aztán,
elkezdtem rá felfesteni és végül úgy is maradt. Kellemes lett
az összhatása a színeknek, bár bevallom a zöld haj erős túlzás
volt, még tőlem is. Pedig, van színes hajú OC-m, de ez nyert. :D
Valószínűleg több is lesz...:D

Kósza hírek

Heyho népek! ^^
Nem tűntem el... csak egy picit, gyorsan akartam írni pár sort aztán zúzok is pihenni, mert hulla vagyok, abból is a nagyon fáradt fajta. :'D

Kezdeném azzal, hogy a merengőre való regisztrációm után, elolvastam a kötelező dolgokat és a minden féle Gy.i.k. részeket, meg ami ahhoz tartozik. És 95%-ban biztos, hogy semmit sem fogok fel tenni. Rendkívül hasznos dolgokat írnak le benne, mit hogyan kell szépen helyesen és magyarul használni, de Nekem kínszenvedés volt végig olvasni az összeset. Az általános- és középiskolában sem tanultam ezeket meg és soha nem is tartottam be őket. Én nem írok helyesen, sem tökéletesen, nem is akarok. Törekszem, de ennyi legyen is elég.

Tehát, annyi formai (főleg nyelvtani) dolog van megkötve, hogy az valami hihetetlen, azért meg, hogy ne engedélyezzék az adminok, tuti nem fogok szenvedni. Ebből, az a tanulság, hogy amit írok továbbra is tökéletesen tabu marad, ez van drágák. Majd le is törlöm magam a fenébe, mert nekem ez nem tartható, plusz egy fejezetnek 3 - 4 oldalnak kell legyen... én nekem a fejezet nem annyi. És nem fogok úgy írni, ahogyan azt a tankönyvekben tanuljuk. Én, azért írok mert imádok írni, és nem azért meg úgy kellene ahogyan...

Vizsgákban nagyon jól haladok ma voltam túl egyen, így öt azaz 5 darab vizsgám van hátra, amiből kettő viszonylag könnyed lesz és 3 ami nem. Ha minden jól megy, akkor július első napjáig végzek a maradék vizsgáimmal és utána szabad vagyok, ha meg még ügyesebb akkor még hamarabb. Az indexes beíratások is addigra meg lesznek. Legrosszabb esetben 28 kredit körül végzek, legjobb esetben meg 41 lesz. :D A többre gyúrok természetesen, de meglátjuk... ha, harminc felett megcsinálom, akkor már bőven jó vagyok. :D 

Con és cosplay csak terv szinten de már megvannak a dolgok, igyekszem végig menni a tavaly összehozott listámon, amin kiegészítettem pár karakterrel. :D Meglátjuk mennyi sikerül... :D Plusz van egy karkötő rendelésem, aminek annyira örvendek. Majd amikor készítem, azt is leközlöm a blogba, minden dokumentálva lesz. :3

*Az ide kapcsolódó cp-s terves képet, ma éjfélig felteszem*

Pár gondolat sor

Tegnap előtt, azaz vasárnap este megszabadultam itt a blogon pár címkétől, mert úgy éreztem kicsit elégé túlzásba vittem a kategóriák füleket és már írtó sok volt, kezelhetetlenségig fajult számomra a dolog. Bár még mindig sok van, de egyenlőre ennyi redukció éppen elegendő volt.

Megírtam végre tegnap éjfél előtt a beadandó dolgozatot, konkrétan vért izzadtam fele. Szerencsére kaptam benne segítséget, mert ketten írtuk. De, te-jó-ég örülök, hogy vége, nyugodtan fogok aludni egy ideig, amíg nem jön a következő vizsga állomás. Nagyon elegem van már a vizsgákból, a Neptunra rá sem mertem még nézni, de most már iparkodni kell, mert el fogják vinni a helyeket a gyorsak. :( Kurva rendszer, nem szeretem... mint, sok minden egyébmást sem.

Felregisztráltam a merengőre végre annyi idő után... nekem is vannak írásaim és végre elég bátornak érzem magamat, hogy engedélyezzek magamnak némi kitörési lehetőséget. Hátha, tetszeni fog az embereknek amit és ahogyan írok. (Majd a blogra mindig teszek ki linket, ha felkerül majd valamilyen írásom, persze ez ritkán lesz...sajnos nincsen elegendő időm mindenre.) Írói álnevet is már választottam, hogy ne a mugli nevemen legyek ismert, ha az leszek. De, miért is ne lehetnék... híres vagy hírhedt? Hmmm nem probléma egyik sem... én mindig is botrány hős voltam és vagyok is, nem önszántamból, nem akarok áldozat szerepben lenni, de mindig betalálnak mindennel. Már megszoktam és lesem szärom. :D

Plusz hátha sikerül, jó emberekre rátaláljak. Itt a blogra meg nem teszem ki, mert minek így is páran (akiknek nagyon örülök) olvassátok, a többi ami, meg itt ezzel a bloggek kapcsolatos nekem hobbi lassan 4-5 éve talán, szeretem csinálni, még akkor is ha sokat azt mondják ennek semmi értelme nincsen. Én továbbra is állítom, hogy van, nagyon sok jó dolog van benne. Pl.: fejlődik az íráskészség, gyakorolni lehet vele a szerkesztőséget, a web hozzáértésed is bővül, lehet hogy olvasókat és kommentelő társakat találsz, esetleg társírókat, stb. Sok oldalúnak kell lenni amikor írsz, jobbról balról körbe kell tudnod járni a témát, esetleg váltogatni a nézőpontokat...mindegy nem megyek bele. 

Szerintem jó és kész! Hulla vagyok elpárologtam aludni. Bye-bye

Fantázia a tied, használd

Ha a fejembe lépnél először sötét lenne, neked kellene feltalálnod magad. Első szabály, ha a fantázia birodalomba szeretnél belépni az én fejemen keresztül, akkor merned kell álmodni, akár képtelenséget akár nagyon nagyot. Ha az első megmérettetésen túljutnál egy újabba ütköznél, szemed elé kerülne egy gyönyörű szépen megmívelt ajtó, és azon egy zár. Bizony addig nem tudnál átjutni rajta, amíg nem találnád meg hozzá a kulcsot, de a kulcsok nincsenek sehol sem, vagy mindenütt ott vannak azonban túl kevés/ túl sok hogy mindet végig próbáld, a fantáziád kellene ide is megoldani a rejtélyt. Ha túl jutnál ezen akkor, kitárnád fantázia világom kapuját és belépnél az utolsó feladathoz egy sivár, élettelen városba jutnál, ahol senki sincs, olyan mint egy kihalt szellemváros, a történetet itt csak akkor tudnád elkezdeni, ha ismét használnád a fantáziád... Ha kíváncsi vagy mi történne veled, akkor írd le te hogyan jutnál keresztül az akadályokon, azután elmondom mi történne veled a fejemben.

Addig is kis kedv csináló zene hozzá:

Kicsit antiszoc a hangulatom máma...

Reggel:
Amilyen, ma az időjárás én is olyan vagyok. Akkor ordítottam fel hangosan, amikor egy kósza villám ideb@szott a tér közelébe, hirtelen nagy világosság egy röpke század másodpercre, azután az ablakok megremegtek a mennydörgést követően, ami olyan volt mint egy éles-robbanás. Annyira váratlan volt, azt sem tudtam, hogy mi van. Enyhén borult felhős, nagyon minimális esővel volt kísérve előtte ez a jelenetsor. A villámlás után, a környéken lévő összes sziréna, riasztó és minden ilyen sz@r hangos vinnyogásba, búgásba, villogásba és üvöltésbe kezdett, rendkívül örültem, hogy mindegyik 15 percen keresztül nem kussolt be....

Semmi bajom sincsen, és mégis tele a fejem, úgy zúg bent minden, mint a háborgó tenger, sorra veti a hullámokat, majd visszazúg. Ma jobb is, hogy itthon vagyok, kivételesen zenét sem tettem be, mert az is csak most fokozná a tűrés határaimat kitolva a nagyon frusztrált leszek-ig.

Délután:
Elmentem a szomszédba visszaadni a kölcsönbe kért pareszt, amit nem használtam, mert megjött a sajátom, de véletlenül összeütköztünk, mert kivitték a kis kutyust sétálni. No antiszociális énemet átszocializálták szerencsére, ilyen jó arcokkal nem lehet fapofának lenni. Elmormogtam a bajom, dumcsiztunk vagy lehet, hogy csak én pofáztam... A lényeg jó lett a közérzetem, az idő is kellemes volt, annak ellenére nem tudtam most a nyár első napján milyen évszakban vagyunk. Aztán haza ballagtam és útközben lekaptam a 30 percre kitisztult eget. Ennyi volt ma...