Szeptember utolsó napja

Oy Mindenki!

Egy újabb pár sor erejéig ismét létezem az éter ezen kis szublimált területén, ahol a gond-olatok betűként csapódnak le ide, virtuális formában. Előre is kitaláltam mit, miket szeretnék kapni idén karácsonyra vagy akkor amikor lehet nekem. Igazából bármikor... xD Nos, őszintén szólva kicsit belefáradtam, abba hogy én mindig csak adok célirányosan és ritkán van olyan amikor, valakitől kapok célirányosan valamit. (Persze időnként egy évben egyszer előfordul.) Minden esetre, nekem most a legjobban szükségem lenne arra, hogy az elfogadás/ kapás érzésének örvendjek. A kis szerencsétlen lelkemnek jól esnének a következő dolgok, amiket így most kilövök az univerzumba, hátha egyszer teljesülnek. :D /Annyira szerintem nincsenek nagy igényeim, bár már ez is nagy lehet, ha felmerek tenni ilyen dolgokat./

Íme a lista:
Kedves Univerzum, nagyon szeretném, ha kapnék (nekem)...

...készített rajzot.
...esetleg valami kis fanartot.
...írt verset.

...írt dalt.

...sálat.

...kesztyűt.
...szoba kedvencnek, kaktuszt.
...az én verseim közül fordított japán verziót.
...egyedi medált, a nyakamba.

Meglepő hülyeségek, de az életem nem a kapásról szól összeségében. Én amikor tudok, igyekszem kedveskedni akinek éppen tudok. Azzal, ami akkor eszembe jut és viszonzás nélkül önként teszem ezt, mert miért ne? Csak egyre többször érzem és bánt az érzés, hogy amit én adok, az nem egyenes arányban van azzal amit kapok, persze meglehet, hogy nem jól látom ezt. De az érzést csak úgy lehet csitítani, ha kioltjuk azzal, ami kell neki. Saját tapasztalatból mondom, a sóvárgásnál nincsen kínzóbb dolog. 

És megjegyezném, hogy ebben minden ember nagyon jó, mert könnyedén tudunk magunknak szenvedést okozni és amikor a akár unalomból a tudatunk magunknak csinálja az rendkívüli. Szóval olyankor, ha fellép nem agyalni kell, hanem felismerni és tenni ellene, mert ha hagyjuk akkor bizony el bizonyos időn túl, ha túl erős akkor győzedelmeskedik felettünk. Persze ritka esetekbe tartozik, amikor elhalványul és elfelejtjük. Bár szerintem az csak annyi, hogy éppen akkor más dolog miatt vagyunk oda és az előző törlődik, vagy rangját veszíti. Mindegy számomra a lényeg, az hogy szüntessük meg, ami éppen fellép és akkor az igényeink által a konfort zónánk kívül és belül egyaránt rendeződik. :3

A sulis dolgokról inkább bölcsen hallgatok, mert ez egy hallgató dolga. ^^ Viccen kívül meg készülök már agyban a szakdogára nem lelkesen, de gyűjtöm az anyagokat. A fejemben már összetettem a körvonalait és védőfalait a témámnak, aztán meglátjuk, hogy a konzulensem mennyit fog segíteni. ^^ Reménykedem benne, hogy az intuitívan és logikusan jó döntést hoztam. Tessék nekem szurkolni, hogy sikerüljünk ötös fölét kapjak a színvonalas munkára. (Nagyon szeretnék magamhoz képest is valami nagyon jót írni, ez nekem most nagyon fontos. :D) Aztán a későbbi tervem, az hogy egy angol nyelvvizsgát is leteszek, igazából megvallom őszintén nem érdekel milyen lesz érdem jegy, csak legyen meg. Belül meg azért egy 80%-ot minimum szeretnék, de az emelt szintűt tuti nem vállalom be, mert parás vagyok titokban nagyon. 

Azt követően meg, szeretnék menni Mester kurzusra, mert nem szeretném félbe hagyni a főiskolát, itt az alapképzésnél... persze ha sikerül azt elvégezni. No de ezek csak tervek. :D Meglátjuk mi lesz belőle. ^^

Hogyan készült...

Íme pár wip, azaz work in progress kép a jelmezemről, a kezdeti fázisaiból. A dátum a kép szélén, azt hivatott jelezni, hogy azt a munkadarabot, mikor kezdtem el készíteni. (Csak, hogy legyen megint valami kis apróság...)

Pár sor

Szia mindenki!

Úristen elszáll lassacskán ez a Szeptember is! :) Rengeteg minden van, amiről most egy bejegyzés alatt szeretnék beszámolni, mert az elkövetkezendő időszakban a blogom nagyon létminimum alatt fog működni. Sajnos. Kezdeném ott, hogy a főiskolán harmad éves vagyok, ami azt jelenti, hogy rengeteg a tenni valóm. Végzős diák lettem, ráadásként a Hallgatói Képviselet egyik tagja is, szóval nem unatkozom egy percet sem, mert mindig van valami, sőt néha még sok is és nem csak képletesen szólva. El kell kezdjem megírni a diploma munkámat és ezt Márciusban teljes formában le is kell, hogy adjam... izgalmas kihívás, de érzem, hogy előre is nagyon sokat fogok miatta szüttyögni. Plusz még Augusztus végéig mellé kell varázsoljak egy angol nyelvvizsgát is és lövésem sincs, azt is hogyan fogom megcsinálni? Passz... majd valahogy. Muszáj.

Volt egyszer egy őszi con:
Cosplayer Expo néven futott, ott voltam a Karibos jelmezemmel és megnyertem a harmadik helyezést egyéni Craftmanshipben, szóval hihetetlen dolgok vannak most velem. Megérte vele annyit dolgozni, plusz a rendezvényen összeismerkedtem rengeteg új arccal, akik nagyon kedvesek és közvetlenek is. Csupa jó dolgokat mondtak, így kicsit emelkedett hangulatban fogok, majd a következő terveknek is a jövőben.  ^^ Itt egy kép rólam amit, még tegnap hajnalban Ps-eltem össze. Bővebben nem tudok róla mit írni. :D

Aztán a képregény, amit felkérésre rajzolok: megszületett belőle az első oldal! ^^ Arról képet azon az oldalon láthattok majd, ahol ez a kép található lesz hamarosan. A többi oldalt, hogy mikor fogom rajzolni, jó kérdés a diploma munka mellett kicsit lesz bőven dolgom és nem tudom a többit, azt hogyan fogom mellette menedzselni...  Szóval ide egy link jön majd, vagy nem lehet addigra majd lesz egy bejegyzés a linkkel. ^^ Nem tudom.

Rólam még dióhéjban annyit, hogy napi 5-6 órákat tudok csak aludni, mert azt sem tudom, hogy mit csináljak, mert annyi mindennel kell foglalkozzak. Picit megviselt lett a fejem és óhatatlanul még fogytam is (nincsen étvágyam, nem tudok akármit megenni... és inkább nem eszek), remélem azért még nem halok ki. Túl sok mindent szeretnék csinálni. :D Most pedig ennyi fért bele... nem tudom mikor lesz következő bejegyzés és azt sem tudom, hogy miről.  (De ha van ötletetek vagy kérdés, hogy ti kevesek, akik olvastok időnként miről írjak, dobjatok egy mailt és a jövőben lesz róla poszt. ^^)

Szeptember 11

Huh, heyho mindenki! :)

Újra itt a blogon, végre! Nos lassan kicsit el vagyok maradva magammal és a dolgaimmal, mert amikor dolog van, akkor minden a nyakamba szakad a sok teendőm, sajnos most is ez van. Dög fáradt vagyok, de azért gondoltam, hogy valamit írni kellene ide tehát jöjjön ide most pár sor. Amikor nem tudok rendes címet adni, akkor ezentúl a dátum lesz a cím, ötlettelen vagyok a Bertalan mellett. Oik.

Idén először, végre indulni fogok a Conon Cosplay Craftos versenyen. Szerencsét próbálok, hátha nyerhetek a Will Turner jelmezemmel, amin szeptember első napja óta dolgozom. Mindig csak egy kicsit, de most azt hiszem időben kezdtem el a varrást és készítéses dolgokat. Jelen pillanatban ami készen van: Csatok, bőr szíjjak, ing és a medál. Félkész állapotban: Csizma karima, mellény, kard, kard hüvely, kés, (kulcs, nem biztos hogy lesz, de majd dolgozom rajta). Ami még hiányzik: pisztoly, nadrág, gombok felvarrása, lakkozások és végül a clean up-ok. 12-én benevezek a neten a versenyre. Szurkoljatok majd nekem. :P

Képregény: Amit felkérésre készítek, megrajzoltam a paneleket. És most az első oldalon ügyeskedem a többi még tervezés alatt. Mellesleg megjegyezném, hogy nagyon kakának érzem a munkámat, de segáz, majd a Ps-sel kicsit feltuningolom. (Bár nem hinném, hogy sokat fog javítani rajta) Azt, még nem döntöttem el, hogy színes vagy fekete-fehér lesz e, de gondolom inkább színest szeretnék, mert az kicsit látványosabb, bár ez még a jövő zenéje. ^^

 Iskola: Hétfő óta elkezdődött és remélem, hogy idén nem halok bele a sok minden féle dologba. Hétfőn és szerdán reggeltől estig leszek oda az iskolában, ami azt jelenti, hogy este 20 körül már otthon is leszek. Előnye, hogy lesz szabadnapom, mert kedden-pénteken csak 1-1 órákra kell megjelenjek, hátránya pont az.  Papír ügyeket intézek, gondolom idén sokszor még a hallgatói ügyeket is fogok nem csak magamnak, hanem másoknak is. Úgy döntöttem ebben a félévben kigondolom, miből akarom majd a diploma munkámat megírni, de most nem nevezek be vele, még ráér. Úgy érzem eléggé ügyes vagyok ahhoz, hogy 40 oldalt kiírjak magamból, pláne ha van mellettem pár szak irodalom és egy jó témavezető konzulens. :)

Pár kép, mert miért ne... egyébként azért hagytam fel a képek vízjelzésével és kicsinyítésével, mert időigényes és abból nekem kevés van, de am majd egyszer talán megreformálom, hogy valahogyan, mindig rajta legyen...mindegy lényegtelen.

Szeptember 7

Tegnap egy reklám film forgatáson voltam, ma hajnalban értem haza az első vonattal. A nyugatiból indult a vonat 5:18 perckor, talán a 8-as vágány elejéről, erre azért emlékszem ennyire részletesen, mert rettenet nagyon kellett már pisilnem, de az aluljáróban csak 5:30 kor nyitottak volna ki. Szerencsére a vonat mindig a helyén van, így nem haltam szörnyet. :P No, igen tehát forgatás: dög fáradt vagyok, még mindig miatta... 

A forgatás utolsó óráiban, amikor volt szerencsém hátul maradni, lőttem egy 'talán' értelmesnek nevezhető képet. Igen, aki arra tippelt, hogy ez a Keleti Pályaudvar, akkor nyert, tényleg az. Ott volt a 3. napi forgatás a 40-50-es éves divatjába voltunk felöltöztetve, a pályaudvar egy utca lett, korhű vonatok voltak és a reklám kabalája egy fóka! Tök jó buli volt, bár nem mondom, eléggé fárasztó de én próbálom ezeket úgy meg élni, hogy ez munka, de persze jutalom is. Imádom azt, hogy láthatom, hogyan készül egy film, klipp stb. :D:P Magamról nem teszek fel mert botrányos. Olyan, mintha a saját nagyapám volnék, (nemtetszik, így utólag).

Szeptember második napja

Reggel 9:15 indulás a suliba, majd onnan öcsémért és sietni a ruhapróbára, mire hazaestem volt vagy 18 óra, semmit sem ettem egész nap, de helyette 2 liter vizet megittam. Ami jó, mert rá kell szoktassam magamat a víz ivásra saját érdekemben. Ami vállalt rossz, nem eszek. Amikor haza érek, akkor szeretek enni, mert nyugi van nem kell sietve zabálni, mint egy gyors éttermi görény. Plusz nem nézik ki a falatot a számból (kivétel kutya) és nem kell adjak belőle (kivétel időnként a kutya ismét :D ) senkinek sem, ja és itthon nem gáz bármit megenni. Utolsó sorban, meg nem tudom elképzelni magamat, milyen látvány lehetek másoknak, amikor én eszem, biztos furcsa arcokat vágok, idétlenül fogom az ételemet. Sokszor örülnék, ha kitudnék pillantani magamra, kívülállóként... gondolkodás off. 

Még egy kimaradt gondolat: A metrón ma hazafele nagyon rosszul voltam. Rengeteg ember volt a késő délutáni, "éppen megy a nép haza" járaton, egyet sajnálok, hogy nem vártam még 2-3 másikat, amíg hátha lett volna egy kényelmes szellős járat. De már nagyon haza szerettem volna jutni enni és pihenni, így meghoztam az aktuális szükséges rosszt, felszálltam heringnek. Rajtam volt a pulóverem és a kicsi zöld sálam, levenni egyiket sem tudtam, mert mozdulni sem lehetett; plusz félkézzel kapaszkodom a másikkal meg a hatalmas bőröndömet fogom. Meleg volt és nagyon izzadtam, éreztem ahogyan a homlokomon gyöngyözik a veríték, nagyon durván nem volt levegő a föld alatt! Szívesen ültem volna, mert állni már nem igazán tudtam, de erre még várhattam. A Dózsa György úttól végig állnom kellett, az ecseri környéke után tudtam lehuppani és szusszani egyet, amíg KöKi-ig befutott a szerelvény. :3 

Ja, és metrót is cseréltem, mert anyum telefonon keresett, a fülhallgatós kiegészítőjével akartam beszélni vele, mert hazafele zenét hallgattam, de mind a ketten bénáztunk. Bepöccentem, nincsen hely, nincsen levegő, nem tudok telefonálni, zenét hallgatni sem leülni sem tudok és mindjárt meggyulladok, olyan melegem van. Így, a Népligetnél leszálltam, kisétáltam a szerelvényből odacsoszogtam és az első üres padot befoglaltam. Pulcsi és sál táskába... na igen, úgy meg fáztam félig szóval pulóver készenlétbe tettem, aztán nem jött több hívás ( a metrón meg 4x is...). Megvártam a következő járatot és felszálltam rá. Haza fele meg fel le vettem, kb. a felsőmet, aztán meguntam nem vettem fel, mondom 10 perc otthon vagyok már hamar. Aha, hát persze olyan erős hideg szembe szelet kaptam, hogy tutira biztos, ha eddig lappangott bennem a betegség, akkor kifog jönni.

Ezek után ledobtam a szobámba a bőröndöt, kimentem enni, azt amit csak találtam. Dolgom végeztélel nem elmentem aludni, hanem bedőltem az ágyba és puff, totális Blackout. Pillanatok töredéke alatt szuszogva sikerült elaludjak, és megmondom kerek perec isteni volt, így aludni. Nem szándékozom rendszeresíteni ezt az állapotot, de ez így most tetszett. Egy csomót álmodtam is, de már nem emlékszem, sok minden volt. Valószínűleg az egész 2 napos információs dolgokat próbálta leképezni a belső mindenféle.

Most hajnal 1-kor keltem fel, azóta szöszmötölök. Ennyi mindent sikerült eddig, majd ha lesz még új haladás úgy is leközlöm ide. :) Képregényes ügyletről annyi az új infóm nektek legfrissebbként, hogy megkaptam a "forgató" inkább "rajzoló" könyvet és az első 7 oldalról már készítettem vázlatokat, úgy hogy nagyon sok féle dolgom lesz még itt. Igyekszem majd nem elúszni, és utolérni magam, könnyebb ha nem is hagyom el magam. :) 

A végére egy kis filo-mono-lóg: / Csak a jelen pillanat van a többi, csak illúzió. Ezen kell dolgozni, én pl.: az utcán úgy megyek, hogy csak a következő lépést figyelem, néha felpillantok az út végére, de jobban tetszik a közben járás, mint az odaérés. Plusz, ha lábam elé nézek, jó esélyem van rá, hogy nem ér meglepetés, így kerülhetek tócsát és átléphetek a járdahibákon is. :P /

 

Szerintem nagyon mozgalmas évem lesz, most, hogy végre megjött az Ősz. Fősuli is, ha minden jól megy ez lesz az utolsó évem...meglátjuk hogyan fog alakulni. Nos ennyi voltam mára. Legközelebb...legközelebb. :D

Szeptember első napja

Heyho Népek! :D

Na hát lesz itt cosplay kéremszépen, ezt most a legújabb álláspontom jelen pillanatban. Vasárnap este nagyon romos kedélyekben voltam, aztán valahogyan csak sikerült kimásznom belőle. Éjfél körül felül emelkednem magamon és a kreált nagy gondjaimból, így neki ültem csak próbálgatás szintjén, hogy talán-talán mégis megpróbálok valamit csinálni. Tudni való dolog idén ősszel, a Karib Tenger Kalózaiból szeretném összehozni Will Turner (Orlando Bloom) karakterét a Conra. 

 

Elővettem a fehér anyagot, ollót ragadtam és kivágtam az ing alapját, szabás mintának, egy másik inget használtam fel. Hamar meg voltam vele, majd a varrása izgalmas lesz, remélem idén nem rontok annyit, plusz most szép behúzást is kell csináljak, hogy fodros legyen itt ott, az a bő kalóz ing. :D ( Az előző privát non-cosplay jelmezemből van egy kis barna mellény, még ahhoz is jól jöhet ez az ing...) Következett a következő állomás. Go a konyhába, amíg anyu befejezte a főzést én:

 

Egész álló este faragtam a papírt, aztán ragasztottam, alapoztam és festettem, majd lakkoztam. És elkészült a nyaklánc, az első filmben kulcs fontosságú. :D Ezt minden képen magamon szeretném tudni, attól függetlenül, hogy melyik ruhája fog majd elkészülni, igyekszem azt megvarrni, "amihez most van keret". Amit találok itthon magyarán, mert jelenleg 0.- keretem van rá. Szóval megint a fából vaskarika című fejezet van éppen, bár ha belegondolok, eddig mindegyik az volt. (És mellékesen szerintem a legdrágább jelmezem is csak, azért volt a legdrágább, mert kontaklencse + pareszt kellett rendelnem. No mindegy. )

Jöjjön pár w.i.p. (work in progress) fotó:

 

Az eredetihez képest picit más, de 5 x 5 cm nagyságú karton volt az alapja és így is Isteni csodával határos, hogy ki tudtam vágni a szürke kartonból, úgy hogy az nem esett elemeire. Tehát, most eddig így állok és nagyon elégedett vagyok a munkámmal, olyan 80-90%-ban egyezik az eredetivel, a színei nem az igazi, de a lakk bevonat sárgás és sokat tompít a festésen, pont amivel direkt sokat pempőztem. :D Segáz, ez van. Reggel eljött és nem pihentem egy szemhunyásnyit sem, elővettem a bőröket, amikor már mindenki reggel indult dolgára és kiszabtam a bőr szíjakat is. Előtte megrajzoltam az övcsatokat is, amiket majdan ugyan ilyen technikával fogok elkészíteni, mint a medált. Érdekes tapasztalásra nyertem szert, mert az övre tökéletes illeszkedett a papír minta és ilyenkor annyira megtudok lepődni, hogy tényleg ennyire jó lenne a szem és arány érték rendszerem? Ezek szerint igen. :D

folyt. köv

Ez+az

Tegnap borzalmasan lógott az eső lába, sőt esett is, hideg, nyirkos idő volt és majdnem már ködös is. Ezért, úgy döntöttem, hogy otthon maradok és nem ruccanok ki a Margit-szigetre a többiekhez. A délutáni programom az volt, hogy újra telepítettem a gépemet. Szegénykém már nagyon romon volt, szinte könyörgött, hogy telepítsem újra közel 2-3 óra macera után, el is készült és van most egy gyors és tiszta rendszerem. :3 Nem éreztem macerának megcsinálni, valójában tökre élveztem, hogy végre nem gyomorgörccsel kellett végezzem, azt amihez értek.

Ma a képregényes munkával fogok foglalatoskodni, karakter vázlatokat fogok készíteni. Talán majd felcsurgatok egy-két képet... úgy is jó régen tettem már a blogra. Tudom, hogy izgibb lenne képekkel, de sajnos nem mindig van kedvem hozzá. :S

Augusztus lassan vége

Ma hajnalban hazaértem, véget ért a nyaralás part 2 része. Kellemes volt aztán elromlott az idő a végére és haza igyekeztem, mázlimra az utolsó járatokkal értem haza épségben. Az este nem tudtam rendesen alukálni, annak ellenére, hogy nagyon fáradt voltam. Most itt ülök nyűgösen a gépe előtt és csak kattogtatom a billentyűket és próbálkozom valami, bejegyzés szerűséget írni, arról hogy még nem ettek meg az ágyam alatt élő génkezelt óriás pókok. ^^  A laptopom 'tacsped' alatti bal gombja tönkre ment, nem tudom rendesen használni, és zavar... de egeret használok egyébként, szóval nem értem, lehet hogy csak a látvány. 

Szeptember második hetétől kezdődik a sulim, előre is nem akarom, mert majd kell a papírokkal szaladgáljak állandóan minden fele és ect. nem is akarok még gondolni rá, amíg nem szükséges. Viszont, ahogyan nézegettem, tök jó lesz nekem reggeltől estig benn leszek 2 napon keresztül, de 5 szabad napom lesz. hihih

Megtaláltak valahol a világhálón és lehet, hogy egy online futó (nem tudom hogy sorozat vagy csak oneshot) képregény rajzolója leszek... o w O Annyira durva, elkezdtem foglalkozni vele, a saját kis írásomból készítgetem a saját kis hááát, nevezzük csak próbálkozásnak, hogy belerázódjak. ÉS erre ez történt... nekem ez személy szerint UNBELIEVABLE. Lehet, hogy az univerzum még is szeret a maga módján, no mindegy. Egyenlőre ennyit tudok mondani... rég blogoltam, plusz nem igen van értelmes témám sem. Random híg f*s volt ez a bejegyzés is. :(

Allergia

Ez most nem a spanyol allegría szó, hanem a magyarszki. Tehát a tegnapi nappal megérkezett az allergiám, a testem a következő képen reagál:  az orromban keletkező kellemetlen, csiklandozó érzés által azonnal tüsszögésre késztet plusz állandóan folyik az orrom. Hülyére dözsöltem már a pofámat, főleg az orrom alatti területre értem folyton krémezem, hogy ne hogy kiszáradjon, mert akkor még jobban fog fájni. Gyógyszert nem fogok rá szedni, mert akkor még jobban allergiás leszek, a gyógyszer érdekesen működik rajtam. Mindegy, majd megpróbálok alternatív gyógyászati tippeknek utána lesni, mert ez most indult és amíg nem jön az első fagy kínozni fog. Próbálok a keresztallergiára is figyelni, hogy ne erősítsem be a dolgot. Nem szeretek allergiás lenni. :(((
Remélem másnak nincsenek ilyen bajai, ja és elfelejtettem írni, hogy fáj a torkom, túl hideget ittam. Így nem csak levegőt nem kapok, de még nyelni is alig tudok, ezért utálom a nyár végét. :D Ennél már csak jobb lesz.:D 

Ezt a csodálatos rajzot, collabban készítettük Én- Kawii és Iso, a manga dreams csoportban, mert unatkoztunk. :3 Mind a kettőt posztolom, a lényege az volt, hogy firka-vonalrajz-színezés, mindenki a másikén kellett, hogy dolgozzon. Nem szaporítom a szót, íme:

Nem tudom, mikor leszek itt addig is pápá. Holnap megyek bulizni. :3

Mindenféle vegyes halmazok

Üdv Emberek!

Először is teljesen lényegtelen információ de tiszta kosz a talpam, ezt értsd úgy, hogy olyan fekete, mint aki három napon keresztül egyfolytában ment. Eltudjátok képzelni? :D Mindegy. Telik a nyár, hamarosan vége, deee még nincsen vége, én hamarosan, azaz 08.19. estéjén egy baráti kis bulira vagyok meghívva. Alig várom, hogy ott legyek és végre dumcsizzak-bulizzak, azokkal a pár jó fej mindenkikkel akikkel ott lehetek. :) 

Egyébként meg most rendbe jöttem, sok szépet írtak nekem sok bátorítást. Jól esett, köszönöm szépen őket, de tény vannak ilyen időszakok az életemben és bizony ezt nekem kell legyűrjem. Sok oldalam egyik rossz tulajdonsága az ellentmondás, rengetegszer megteszem és nem azért, mert nem akarom a jót megfogadni, sokkal inkább a lélek bennem tombol, hogy azért sem. Tudom, ezen kellene változtatni, (persze soha sem fogok) ez volt a túlélésem egyik alap pillére, továbbra is marad. A legújabb fejlemények unokatestvérem budapesti lesz, itt fog tanulni, ami nagyon szuper lesz neki. By the way én fogok neki mutatni egy pár egérutat, biztosan boldogulni fog utána. :D (Ja és ez itt a reklám helye, mindenki aki nem pesti tessék próbálkozni és tovább tanulni, amíg teheti, ha már a munkavállalás bizonytalan...)

Megint kezdek összebarátkozni a hajammal... mert a sok jelentkező aki vágná nekem, nem nagyon vannak elérhető állapotokban így nem is zaklatom őket. Maximum, ha annyira már nem bírom, akkor félre teszek kettő rugót és go egy fodrászszalonba, bár ez lesz a legutolsó stádium. Kényes vagyok, nem mindegy kivágja le a hajamat, am meg leszarom. :D Ma megjavítottam, a ruhásszekrényem zárját, kicsit összerendezgettem a dolgaimat. :3 Visszatért belém az élet, bár még messze vagyok a pörgéstől, de haladok. ^^

Tegnap a főiskolán voltam a pótfelvételin segítő emberke, és szuper volt! Nagyon tetszett a tanárosdi, figyeltem őket, javítottam 42 kitöltött teszt lapot. Utána volt fincsi pizza zabálás, jó lennék tanárnak, élvezném azt hiszem, talán nem lenne egy rossz ötlet. El kell gondolkozzak... a jövőre való tekintettel. Nem tudom mi akarok lenni, annak ellenére, hogy annyi minden lehetnék és vagyok. 

Állandóan figyelem a munka és állás hirdetéseket és arra a következtetésre jutottam, hogy szarul jártam. Mivel a leggyakrabban keresett munkák a következőek: 

- Menedzser, asszisztens, titkár, adminisztrátor

- Könyvelő, pénzügyi, bankos

- Telemarketing

- Számítástechnikai mérnők és programozó, szoftverfejlesztő

- Szórakoztató iparba: pultos, pincér, séf, takarító

- Hostess és egyéb kirakat munka

Minden egyéb más ami engem érdekelne, ezen a körön kívül esik. Így nagy százalékban olyan 80-85%-ra tippelek éhen fogok pusztulni. Nem vagyok bögyös szőke bombázó, csini-miniszoknyában, nem klaffogok tűsarkúban és nem nyújtok extra szolgáltatásokat sem a feletteseknek, így arra a következtetésre jutottam, hogy nem fogom sokra vinni. Azonban, biztos vagyok benne hogy egyébként meg annyira viszem, amennyire én akarom! Bizonytalanság folytatódik tovább egy biztos főiskola mellett.  Maximum még ez után az év után maradok mesterképzésre még 2 évet, de annyira nem vágyom erre, de most mit csináljak. Addig is fix helyen lenne. Nem tudom, majd alakul. :3

Egyenlőre ennyi jutott az eszembe, ja és az utóbbi időben már nem tartok önvizsgálatot, ezt értsd úgy, hogy nem fotózom magamat unalmamban. XD Leszoktam róla. Angolt kellene tanuljak intenzíven, kellene oldalakat olvasni meg tanulni új szavakat meg ilyenek, a diplomához kell egy nyelvvizsga és én egyedül angolul tudok, meg talán olaszul és/vagy franciául sem ártana megtanulni. De félek, mert a japánnal is befürödtem, alap dolgokat tudok, de akkor is... f*szom. Olyan butának érzem magam még mindig szituációkban, mert az egy dolog, hogy hülye vagyok de az mást jelent, mindegy. Most az önsajnálat off, elég volt. :D

Az írótársam Shade, befejezte a regényünk első kötetét. Közel húsz oldalt meghaladó terjedelmű és már készülődik az új kötet. Én, úgy érzem keveset dolgoztam bele, de nekem ott a képregényesítés gondja, amiben nem kicsit vagyok kezdő és eddig, azóta amióta elkezdtük: 2 írt oldalból sikerül egy borítót + 3 oldalt rajzolnom + a firkák. (De ezen kívül úgy érzem, hogy soha nem fog menni, persze néha vannak pillanataim amikor megy.) Ha ügyes vagyok és tartom ezt az arányt akkor, 20-25 oldalra lesz majd, olyan 60-75 rajzolt oldal jó esetben. Ha belegondolok hogy... NEM. :D Nem tűnik nagy számnak, és igazából nem is érdekel, mert a mienk. Majd ha író állásban leszek, talán többet is elvárhatnak, de am meg leszarom. :D És különben is ha jó a sztori, nem számít mennyire rövid vagy hosszú, mert ami jó vagy tetszik úgy is tovább olvassa az ember. :D Remélem megszáll majd a szentlélek és tudok a jövőben profibban és professzionálisabban dolgozni. :D

Nem tudom, mikor írok megint. Pás

Zenés

Három, de lassacskán már négy nap múltán, kezdek kicsit csillapodni. Biztos nekem is olyan bajom van, mint a lányoknak csak lélekben, én nem vérzek csak könnyezem. Bár mondjuk még nincs is telihold, inkább hagyjuk. Holnap reggel a lakást ki fogom takarítani, anyunak is segítek vele, plusz rend lesz, a tetejében meg addig sem a szarságaimon agyalok. Öhm. Egyébként még ma délelőtt, egy bőrből vart telefon tokot adtam el egyik ismerősömnek, kétszer kellett forduljak, mert először sikeresen otthagytam és muszáj voltam hazamenni érte. Utána hazaértem és vártam. 

Közben nekiállok valami élet nevű dolgot művelni, mert nem akarok szemetelni... Régen tettem ki zenét, ezért most fogok. Úgy sem tudok semmi értelmeset írni.
 

Eszembe jutott közben egy szám is, ezért rákerestem és kiadta a TEcső. 

(Régen nagyon szerettem a számot, most már csak érdekesség, hogy jéé.... ezt is egyszer szerettem. Bár megjegyzem, a Fiestá-t annyira nem szerettem, de elismerem volt/van pár hangulatos zenéjük.)

Fiesta: Mindig csak vártalak

A következő zene, ami rám vonatkozik:

Tompos Kátya: Leperegnek az utolsó könnyek

Én a hiba

Ma nem csak reménytelennek, de szörnyen ostobának is érzem magamat. Ritka szar érzés, hogy talán, még 6 pár rendőrcsizma is több tudással és élettapasztalattal rendelkezik, mint én. Úgy érzem, hogy a létezésem pusztán egy hiba. Nem tudok ma semminek sem örülni, pedig lenne bőven minek. Elismerem, hogy hülye vagyok, de eddig nem hittem hogy ostoba is... A kettő közt nagy szakadék van, én a vagyok a legalja most és nem csak lelkileg. Nem merem kinyitni a számat sem, azt hiszem ideje lenne befognom a pofámat... :( Ja, pluszban állandóan sírhatnékom van, szánalomgyárvagyok. Írni sem tudok, meg semmit sem, jobb lesz ha ma fel sem kelek, túl kell éljem ezt a napot. :(

Szemetel a szív

Annyira szerencsétlen vagyok, hogy az már sértő. Amikor végre már jó idő van, akkor a kedvem megy tönkre... nem értem mi ez, lehet elment végleg az a csepp eszem, ami eddig megvolt. Francessenbele az egészbe! Grrrr. Ma elmentünk, kettő osztálytársammal a Margitszigetre és kurva jól éreztük magunkat, órákon keresztül csak beszéltünk és röhögtünk és sörözgettünk. ( Én és a sör... figyelitek, lehet tényleg baj van) Aztán az utolsó előtti vonatra éppen hogy felpattantam, 2 percem volt elérni...mindegy. Hazaértem és most egy darab semminek sem érzem magam, ott vannak a terveim és ötleteim és álmaim, de ennyire messze még soha nem éreztem magam tőlük. Nem érzem magam továbbra sem jól lelkileg, képtelen vagyok bármire. 

Gondot okoz, az ami általában nem egy darab kakának érzem magamat, szörnyen nem vagyok magamra jó hatással. Ez most ilyen általános fos érzés... amit imádok nem csinálhatom, ami érdekelne ezt nem dolgozhatom, ami kellene nincsen és nem is szerezhetem meg, amit eltudok készíteni sem tudom és amire szeretnék képes lenni az még nem megy. Le vagyok törve, hiszti és sírógörcs van rajtam, eddig nem volt ilyenem, most miért van. Nem lehetne, hogy valaki mással történjen mindez? :(

Egy csomó mindent legszívesebben, most kidobnék a kukába.... kezdve magammal.

Elegem van

Ma nagyon hisztis és dühkitöréses vagyok, kábé mint egy időzített bomba; nem viselem jól ezt a forróságot. Hőség van a lakásban, nem vagyok izzadós fajta, ennek ellenére mégis szakad rólam a víz, elmegyek fürdeni és 10 perc múlva megy tovább. A legszebb az egészben, tök mindegy, hogy használok e izzadás gátlót vagy sem, mert rajtam nem használ. Leizzadok, büdös leszek, csatkos, és rám ragad az összes retek, csurog rólam a veríték mindenhol, egy boxerben ülök, de lassan már az is teljesen átázik. Kurvára nem örülök, még az a kevés igényességem is oda, plusz a hajam, ha nincsen felkötve akkor csak zavar, a fasznak lesz még egyszer hosszú haja. Beiratkozás előtt az első dolgom lesz, hogy végre megszabaduljak tőle végleg. Ja és mivel, tavasszal születtem, nekem nem való ez a nagy nyár, jobb szeretem az őszt és a telet. Elegem van a nyárból...:( Sajnálom, ennyi elég volt meguntam. Megdöglök...nem bírom.

Másodsorban pedig, ma az egyik festményemet, ami szépen indult el, a lehetőségek szerint a legmagasabb fokon elbasztam és nagyon bosszant. Nem szokásom annyira csúnyán beszélni, de annyira kurvára frusztrált vagyok, hogy az nem igaz. Ma minden baj, próbálok legalább a családommal normális lenni, de a melegtől megkattanok, nem tudok normálisan viselkedni. Apicsábaazegészmindenséggelkurváraszétbaszazidegelegemvanmostmár.

Képzeletbeli interjú 3.

Mi jár most a fejedben, ami miatt nem érzed magad jól?

A nyaralás közben rengeteg dolog gyűlt fel a fejemben…. Ideje végre papírra vessem őket. Huh, hol is kezdhetném… Néha úgy érzem, hogy csak a művészet tart életben. Nem igazán van életcélom, de ha lenne, még azt is hamar elveszíteném, hiszen állandóan változom. Bizonyos dolgokban szeretem a változatlanságot, de magamra tekintve nem. Ezt nem példázza jobban, az a dolog, mint hogy elhatároztam 2011 szeptemberében, hogy nem vágatom le a hajamat. S most, 2013. július 28.át írhatnám be, a naptáromba és nem érzem magam jól a bőrömben, elmaradt a változás az életem kicsiny és bizonytalan körforgásából. Szeretek újra és újra megújulni, közel 2 évnyi idő után kijelenthetem kiálltam a próbámat, nem jött össze a három év, de nem is szeretném megtudni… hamarosan megújulok, mert szükségem van rá. Amikor csak lesz egy pici időm rá, akkor elmegyek és levágatom.

A társaság (és a különféle programok) nem tudná ezt a problémát feloldani?

Antiszocálisba fordultam át, leszarom a mindenkit önző disznó mód csak a saját és családom öröme érdekel és persze, akiket még fontosnak tartok. Tudom, nem jó attitűd, de engem is leszarnak és most, én is így teszek. A fenn maradó rengeteg időt, pedig végre magamra a tanulásra, az önfejlesztésre, a kreatív önkifejezésekre és egyéb számomra hasznos dologgal tölthetem el. Eddig sem voltam valami nagy parti arc, továbbá nem vagyok a társaság szíve-motorja stb. lehet életem delén vagy azután, majd visszasírom, hogy miért nem így-úgy cselekedtem, bár nem hinném. Úgy vezetem az életem, hogy nekem jó legyen… és eddig fogjuk rá, nem olyan rossz. Lehetne jobb, de nem vágyom lehetetlenekre.

Mi lesz így tovább?

Hát ez a kérdés sosem évül el, mindig aktuális lesz. És fogalmam sincsen. Gondolom én, ahogyan volt ezután is lesz mindig valami rajz-fotó-kreatív-barkány dologgal kapcsolatos munkálkodásom, továbbra is írni fogok ide. Továbbá szeretném elvégezni a főiskolát, előtte letenni egy B vagy C típusú nyelvvizsgát utána a diplomát és valamit kezdeni magammal. Sok esélyt nem látok semmire sem… érdekes lesz, így. Talán további castingok és válogatások, hátha bejön az élet valahol, de ez nem is baj legalább a munkakeresésre is felkészít lelki szinten kicsit.

Gondoltál már, esetleg a munkára?

A munka keresés fantasztikusan szar, amit én tudok az sehova sem kell, ami meg kell vagy megvan vagy nem is létezik. Nevetséges mennyi mindent elvárnak… még ők tesznek nekünk szívességet, ha munkát adnak, ahelyett hogy örülnének, hogy van, aki akar dolgozni. Szánalmas ez az egész cécó, ami itt megy. Gusztustalan, emberellenes és életellenes, ja és felháborító is egyben. Ennyit a munkához fűződő gondolataimról. Tehát, ha nem beszélsz minimum 3 nyelven anyanyelvi szinten, nincsen minimum 3+1 szakmád és nem van multi-professzionális az élet minden területén, nem mosolyogsz és még a tetejébe nem elégszel meg a létminimummal vagy a diákbérezéssel, akkor jobb ha nem is vállalsz munkát. Sok sikert, minden pályakezdőnek! Meg mindenkinek, aki nem született még meg és a 40 alatt van.

Mit gondolsz a világról és az emberekről, amiért ennyire elzárkóztál tőlük?

Picit sötéten látom a világot…. Hmmm lássuk csak: NEM! Csak kissé nem a normális és természetszerű módon működik, mindenhol az álság, hazugság és versenyzés megy, mindenki a legjobb akar lenni mindenben, ahelyett hogy jó lenne egy valamiben. PL. akkor lennének értékes szakemberek, mint régen a kovácsok, takácsok stb. Utálom ezt az elkurvult és elkorcsosult világot…az emberek, több mint a fele rosszindulatú, bajkeverő, haszonleső, számító, egymást becsmérlő, tudatlan, félkegyelmű, gonosz és romlott. Gyárakat emelünk és a természetet a semmibe tiporjuk, habzsoljuk az életet és kizsákmányoljuk a Földet, mélységesen elszomorít. Van remény, persze van…csak kevés százalékban és egy fecske nem csinál nyarat, így szomorúan nézhetem végig amíg élek, hogyan lesz ez a satnya emberiség egy hanyatló gépezet végterméke. Nos, ennyit a világról való mélyen nem filozofikus gondolataimról. Nem vagyok elborult, de gyakran tanyáznak a fejemben ilyen dolgok is, néha ki is írom magamból, kicsit könnyebb leszek tőlük, hogy már nem az én fejemben visszhangoznak.

Nem lehet, hogy új barátságokat kellene kötnöd?

Hát ezzel egy probléma van. Most nem vagyok egyáltalán barátságos, annak ellenére, hogy annak tűnöm. Mindenkinek könnyen megnyílok, persze ha akarok és ez nem feltételezi azt, hogy barátkozni szeretnék. Sok embert ismertem és ismerek is, kevés a barátom és még kevesebben van azok száma, akik ténylegesen az igaziak. Rengeteget csalódtam, sok mindenkiben, ez van nem vagyok egy egyszerű eset vannak nekem is gyengéim és bizony nekem a csalódás az egyik ilyen. Nincsen szükségem, újabb hamis emberekre, akik csak valamit szeretnének vagy kihasználni, ha éppen kellek, jobb inkább így „egyedül”. Vannak értékek, amiket csak kiérdemelni lehet, és venni nem, nekem ilyen az ész, a szeretet, segítőkészség és a barátság is, vagy jön vagy nem. Erőltetni bármit is nem csak hülyeség de felesleges, kötni meg cipőfűzőt szokás.

Te milyen megoldást látsz önmagadra nézve?

Nehéz ügy, a megoldás mindenre ebben a világban a pénz. Ha sok lenne belőle, akkor kevesebb gondom lenne nagy százalékok szerint. Vennék egy házat, és boldogan élnék, szórnám a pénz, csinálnék munkahelyeket és mindenki nekem dolgozna, mindenki jól járna. Egy várost építenék fel, tök előre megtervezett elrendezéssel és odaköltöztetnék be akit csak tudok. :D

Hol lehet téged elérni, milyen oldalak címén?

Létezik egy facebookos elérhetőségem, de az jobbára privát. Van egy Deviantartos galériám 6 éve működtetem, ennek a címe petrop92.deviantart.com, van egy smackjeeves oldalam is amire majd a ha egyszer elkészül, akkor a képregényemet teszem fel. Ennek a címe meég nem nyilvános, illetve megtalálható vagyok graytheblackstar.blogspot.hu címen is, ahol a kis életemet írom már sok-sok éve. A videóimat pedig, természetesen a Youtubeos csatornámon őrzöm. :3

Köszönöm a beszélgetést, nagyon izgalmas utazáson kalauzoltál keresztül minket, kívánom neked a legjobbakat a jövőre előrenézve. És köszönöm, hogy itt voltál velünk.

Én köszönöm a meghívást, örülök hogy itt lehettem és hogy, kíváncsiak voltatok rám.

Képzeletbeli interjú 2.

A bemutatkozás elején szóba került a Cosplay. Elmesélnéd, hogyan került az életedbe a cosplay és hogy mi is ez valójában?

Persze. A costume play szóból származik a Cosplay, ennek a két szónak a rövidítése. Külföldről honosodott meg nálunk is és az évente minimum 2-3 alkalommal megrendezendő Conok alkalmával lehet ezt hobbi-hivatásként űzni. Én nem is tudtam erről a világról nagyon-nagyon sokáig. Aztán ismeretségek által bevezettek ebbe a világba, én először nem is tudtam mi ez az egész így érdeklődni kezdtem olyan barátaimnál, akikről tudtam, hogy tudják mi is ez. Aztán így azt tanácsolták nekem, hogy látogassak egyszer egy rendezvényre és mindent megtudok. Így is lett, és már elő alkalommal jelmezben tudtam kimenni. :D

Neked mit jelent a Cosplay?

Nagy kihívásokat a jelmezkészítésnél és szórakozást amikor a barátokkal találkozunk és készítjük a fotókat, videókat stb. A lényeg a mókázás és nem utolsó sorban rengeteg készséget fejleszt, sok ismeretre lehet szert tenni plusz lesz kész termékünk is. Legyen az maga a kiegészítő, a jelmez vagy a fotók.

Milyen karaktereket sikerült megcsinálni?

Legelső szekrény CP-m volt Gray, nem kellett semmi sem hozzá, így csak a mellemre kellett felfesteni a céhük logóját és meg voltam. Tehát ő volt Fairy Tail – Gray Fullbuster

Egy online yaoicomicból is sikerült kikapnom egy karaktert, Axis-t aki full paraszt és badass.

Valamint a Legend of Korra, alias az Avatár 2 sorozatból Tahno, aki egy vízidomár egomán, nagyon menő karakter. Sikerült egy gyorsan összedobott Comic karakter is Superboy alias Kon-el, aki Superman klónozott fia. Na ehhez a jelmezhez, rendeltem meg életem első kontaktlencséjét és parókáját. :3 Illetve egy Originál jelmezt is sikerült elkészítenem… még van rajta mit javítsak, és dolgozzak de ez a csúcs teljesítményem eddig. :3

Mik a terveid a jövőre nézve?

Fúú tényleg nagyon sok tervem van, de sajnos az utóbbi időben nem tudok foglalatoskodni vele, mert sok pénzt és idő visz el. Persze továbbra is szerelmem ez a műfaj, akár csak a kézműves dolgok és ahogyan a blog is. Nehéz, mert mindig megtetszik valami új és mindig meg akarod csináálni. :D

Szóba került a blog is, mesélnél nekünk erről?

Igen, a blogom elmesél az életemből kiragadott momentumokat, történeketek és minden szükségeset rólam. A legelején a pberci.freeblog.hu címen ment, de kitöröltem és átalakítottam ez volt életem egyik nagy hibája nem kellett volna…de mindegy ami elmúlt az már a múlt. Aztán következett a gray.freeblog.hu, ami a mai napig szép emlék ként elérhető a neten, persze több eszem volt ezt már azóta teljesen lementettem a gépemre. Ez már nem vész el, és mivel az oldallal meggyűlt a bajom átköltöztem a jelenlegire, ami a graytheblackstar.blogspot.com címen létezik.

Miért kezdtél el blogot vezetni?

Megirigyeltem, hogy másoknak van, megtetszett és belefogtam. Először csak úgy írogattam butaságokat, aztán lassan belejöttem. A mostani énem már professzionálisnak számít a kezdetekhez képest, sokat változott sok minden, a felület, a stílusom stb. Céltalanul lassan cél lett, nem tudtam írni és azt reméltem, hogy majd ez a hely kikényszeríti belőlem, hogy használjam, azt ami bennem van. És a siker nem maradt el, elsősorban a magam szórakoztatására kezdtem el és mai napig így van, annyi különbséggel, hogy már azóta lett közönségem így már nekik írom. Tudom nem sok, de a semminél több és büszke vagyok arra, hogy érdemesnek tartják azt, amit írok és olvasnak és hozzászólnak időnként. Az egyedüllét valamilyen formában megszűnt. Annak ellenére, hogy nem is számítottam kommentekre, igen szép számban kaptam őket és mindig igyekeztem lelkesen vissza válaszolgatni mindre.

Mennyi ideje írod immáron a saját kis online naplódat?

2007-2008 magasságában indítottam talán el, akkor volt utána a törléses történet. Majd 2009-től elkezdett rendszeresedni számomra az írás és 2011 óta folyamatosan írok. Olyan lassan hat éve írok talán, így reális.

Rengeteg munkádat láttam, és bizonyára még bőven akad olyan, ami nem került nyilvánosságra. A kérdésem a következő, engem nagyon érdekelne, hogyan készítesz el egy képet? Sok féle műfajban dolgozol, ezért engem a vegyített technikáid közül érdekelne valamelyik. Mesélnél róla?

Hűű ez eléggé összetett kérdés, de megpróbálok rá érthető választ adni. Igen, rengeteg firkám, vázlatom és félbe hagyott megkezdett munkám van. Mindent, amit tudok lerajzolok, nem szabad semmit sem hagyni elveszni. Sokukat ezért nem teszem fel sehova sem, illetve vannak személyesek, amiket nem szeretnék megosztani a világgal, félkészeket nem szeretnék kitenni, ha nem akarom befejezni egy magam által szabott idő kereten belül.

A legáltalánosabb technikámról fogok írni röviden. Kitalálok valamit, lefirkantom a vázlatot vagy a kompozíciós képét, majd elkezdem kibontani a rajzot. Amikor úgy érzem végre jó a vázlat és a kidolgozás is kb. értelmezhető magamnak, akkor jön egy vonal rajz (line art), amit aztán gépbe viszek szkenneléssel és kedvem szerint manipulálom, színezéssel texurákkal. A végén felkerül rá az aláírásom, vagy éppen amit még oda szeretnék tenni.

Pár rajzos tutorialt készítettem már, magyar nyelven hátha van olyan, ami hasznos lehet, azoknak, akik hasonlóan szeretnének eljárni, mint én. Lehet, hogy van akinek hasznos lesz a jövőben.

Milyen stílusban szeretsz a leginkább alkotni?

Ceruzarajz, vegyített ( tradicionális és digitális), festés, tussal még csak most ismerkedem, de iszonyat jó dolog. Igazából több technika van amit szeretek, mint amit nem. Az olajfestéket nem szeretem, és az akrillt sem annyira. Bár, meg kell hagyni időnként az akrill festék is hasznos tud lenni!!! Más oldalról megközelítve a kérdést, pedig imádok karaktereket és mitológiai lényeket rajzolni, habár az állat rajzon még van mit tanuljak és csiszoljak.

Gondolkoztál már azon, hogy létrehozz Artbookot, akár egyedül akár több művész ismerősöd, barátod társaságában?

Igen. Nem egyszer törtem már rajta a fejemet, továbbra is rendkívül szeretnék egyet létrehozni. Egy saját önállónak jobban örülnék, de egy közösben is nagyon nagy örömmel benne lennék. Igazából fogalmam sincsen, hogy kell egy ilyen művet összehozni, de nyilván eltudnám készíteni és segítséget is tudnék kérni hozzá. Sok jó művész ismerősöm van, aki biztosan segítene benne. A kiadás is jó dolog lenne, ha elterjedne még szuperebb lenne. Bár én csak annyit szeretnék, ha létrejönne és a polcomon lenne, esetleg limitált számban a segítőim is kapnának dísz példányokat, valamint akiket érdekelne. És ez olyan lenne végső soron, mint egy kis portfolió amiben benne vannak a munkásságom gyöngyszemei.

Meséltél már a DeviantArtról, onnan hány művészt ismertél meg, vannak olyanok akikkel tartod is a kapcsolatot?

Sok emberrel sikerült felvenni a kapcsolatot, üzenetek vagy levelezések formájában. Igen, vannak olyanok akikkel szinte rendeszesen beszélgetek. Bár a nagy részük ezeknek csak időszakos.

Képzeletbeli interjú 1.

Képzeletbeli interjú a Feketecsillaggal

alias Grayyel 

 /elsőrész/

Üdvözlöm kedves olvasóinkat!Shade vagyok és az a megtiszteltetés ért ma engem, hogy interjút készíthetek a Grayyel a fekete csillaggal. Lássunk is hozzá!

Szia, Gray! Készen állsz?

 Szia! Persze, essünk neki!

Szóval akkor miért pont Gray?

 Hűha nem is tudom honnan is kezdhetném el... Ennek, egy hosszú története van. Ezt a nevet én választottam magamnak, közel 3 évvel ezelőtt. Első "hivatalosan" cosplayezett karakterem nevét (a Fairy Tailből) vettem fel, mert közel éreztem magamat a karakterhez és úgy gondoltam a személyiségemhez is illene. Ez a név érdekes, mert nekem az az érzésem, hogy kemény és laza egyszerre pluszba igen fiús is ez a (mostmár az alkotói) név. Igen, ez lesz a jó megfogalmazás, tudat alatt valami könnyen megjegyezhető művésznevet kerestem. /Aztán, idővel praktikus is lett, mivel túlnyomóan fekete-fehérben alkotom legtöbbször./

Ha már szóba került a személyiséged, jellemezd kérlek kicsit magad nekünk!

 Magamról röviden, ez könnyű és egyben nagyon nehéz is. Sok fantázia világban élek, imádom a meséket, alapvetően egy csendes kis visszahúzódó emberke vagyok, aki nem keresi a bajt. Azonban a baj mindig rám talál, idióta helyzetek és hülye emberek is, de állandóan megtalálnak sajnos. Egyébkén meg a kalandozások vonzzanak, hatalmas a szabadság vágyam és mégis a sors furcsa fintora, amennyire szeretem a társaságot, utálom a "tömeget". Mások leírása szerint az én személyiségem "Nem megfogható de lehetséges valami, amit sok dobozba lehet sűríteni bele, amiben szivárványok és tükrök vannak".

Milyen iskolában tanulsz most és régen mit tanultál?

 Jelenleg a TKBF-en tanulok, dharma tanítói szakon. Előtte egy évet tanultam a japán szakirányon, de sajnos túl sok volt nekem a minden ezért otthagytam. Helyesen döntöttem, nem bánom, ha mázlim van még idén végzek jó esetben. Nagyon szeretném már kijárni, annak ellenére, hogy nagyon szeretem a sulit. Előtte a Jashick Álmos Szakképző Iskolában tanultam párhuzamos képzésben a díszítőfestő szakmát, majd ott is érettségiztem le. Zeneiskolában is tanultam, gitár hangszeren, ez 10 év volt.

Ez izgalmasan hangzik, azonban jobban érdekelne az eredeti szakmád. És persze egy pár mondatban, hogy miért tettél ekkora váltást?

 Hát nem is tudom, akit érdekelnek a művészetek azok számára biztosan érdekes, lehet hogyan lesz egy firkából egy három dimenziós képet imitáló festmény. 5 év munkája alatt tanultam ki a mesterséget és az utolsó évben volt a szakmai vizsga, amikor valami nagyot kellett letenni az asztalra. Mint mindenki én is igyekeztem a legjobbat kihozni belőle és sikerült is. A tovább tanuláskor művészeti egyetemre szerettem volna tovább jutni, azonban nem volt szerencsés a fémműves választásom és nem is nyertem felvételt, lehet máshol sikerült volna… Aztán osztálytársam tanácsára bíztam magam és a döntésem, próbát tettem a TKBF-en és a pót felvételin felvettek.

 

Akkor a művészetekkel való viszonyod megromlott, már nem alkotsz?

Dehogy is. Magamban akkor nem csalódtam, hiszen akkor voltam túl a szakmai vizsgámon kiváló eredményekkel. Emlékszem, még aznap is rajzoltam, amikor reggel menni kellett leadni a mappát, akkor reggel fejeztem be egy 3 napja készülő rajzot a felvételihez. Folyamatosan a mai napig alkotok, kisebb – nagyobb megállással, de ez az életem része. Amíg tudok rajzolok, lehet ez a mániám. :D A művészetek az egyetlen állandó és kielégítő dolog az életemben, aminek a segítségével kifejezésre juttathatok sok dolgot. :P

Milyen területeken szoktál tevékenykedni és mi a kedvenced?

 - Festés és rajzolás tradicionális és digitális eszközökkel.
- Fotózás amatőr szinten és modellkedem is, ha szükség van rá.
- Kézműves tevékenységek, mint:

- Jelmez, kiegészítő és kosztümtervezés illetve, annak kivitelezése

- Szövés, fonás, hímzés

- Bőr és textil munkák
- Zenélés hangszeren és éneklés

- Szeretek sokat olvasni, mellette blogot, kisebb novellákat és verseket, dalszövegeket írok
- Jártas vagyok a gasztronómiában

- Valamint nem régiben hastáncot tanulok.

Élek

Heyho Népek!

 Pár röpke sor erejéig tértem fel a blogra csak, gondoltam, ha van valami kérdés, óhaj, sóhaj panasz, bánat, akkor nyugontad dobjatok nekem emailt. Nem akarok ezzel kurvulni, csak gondoltam, hogy ha van valami olyan kérdés amire esetleg még én adtam választ, vagy érdekelne a vélményem róla.... tötötö akkor itt a blogon szívesen írok róla, vagy akár privátba is. Ha lesz lesz, ha nem akkor nem. Egy képzeletbeli interjút csinálok éppen és megjött az ihlet. Szabad bombázni, válaszokat, majd csak augusztusban adok... 

Akit érdekel, annak Hajrá!  ^^

(Meg magamnak...én blogger vagyok, menni fog a blog ahogyan régen, úgy most is, nem adom fel amit elkezdtem.)

Nyaralni mentem

Heyho Népek! ^^

Gondoltam előre is kiteszem... nem tudom, hogy a nyaralás alatt, rám jön-e, majd az öt perc, hogy írjak.... Jó esetben igen, rossz esetben nem a válaszom. :D 

Bár a nyaralásnak a nem dolgozomról kellene szóljon, nem tudom hogyan lesz. Igyekszem kicsit nem alkotni és nem csinálni semmit sem csak lazítani és élvezni kicsit az életet. Éppen most pakolgatom össze a dolgaimat, nem tervezek sok mindent vinni... sok év rutinja alatt kiismertem magam annyira, hogy mindig túlélő táborszerűen készülök össze és feleslegesen megutaztatom a holmijaimat. Ti veletek nem fordul ez elő??? No, éppen ezért idén egy zsák lesz, amit viszek és abból is csak a legfontosabbakat. Kaját meg innit fogok egyedül cipelni, de az el fog fogyni, még jó, hogy a wc-ekkel nincsen gondom. A középsuliban megtanítottam a testemet rá, hogy minimum 6-7 órát bírjon ki ha lehet. Ezen felül nem igazán megy és ha muszáj van akkor meg...mindegy. Szóóval pakolok, illetve csak nagyon lájtosan, nem igazán van meg arra, hogy pakoljak, jobb itt csücsülni. Előre rettegek, mire hazaérek, mi lesz itt. Legnagyobb reményeim szerint, minden marad úgy ahogyan itt, ahogyan azt itt hagyom. :D